Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-13 / 49. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 49 szám. Sátoraljaújhely, 1930 julius 13. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Bfyllttér sőrénként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Schober kancellár látogatása Két napig a magyar kormány vendégeként Budapesten időzött Schober osztrák szövetségi kancellár. Alakja és politikai egyénisége mind markánsabban rajzolódik ki a nagy európai államférfiak sorában, jóllehet csak iövid idő óta tölt be Ausztriában ilyen ; proeminens tisztséget. Hosszú j ideig mint Bécs rendőrfőnöke ! e színtelenebb állás kevésbé j feltűnő, de igen nehéz felada tait oldotta meg kivételes képpességekkel és éles politikai judiciummal. Amikor a szociáldemokraták szinte pél dátlan egyeduralma után természetes ellenhatásként a polgári gondolatot képviselő Heimwehrek megerősödtek és méltó helyet követeltek ennek a már csaknem diszkreditált gondolatnak, akkor volt szüksége Schobernek minden ügyességére, hogy a komolyabb összeütközés elkerültes - sék. Ennek a feladatnak a megoldásánál mutatott olyan ügyességet, hogy a zűrzavaros osztrák helyzetből való kibontakozás egyedüli letéteményesét azután benne látták. Most Budapesten időzött, s a miniszterelnök ebédet adott tiszteletére, s ezen az ebéden a két államférfiu olyan meleg hangú felköszöntőben üdvözölte egymást, és országaikat, amelyek túlhaladták a szoká sós diplomáciai üdvözli beszédeket. Nem állíthatnánk, hogy konkrétumok hangzottak volna el ezen az ebéden, de a tónus, amely a két államférfiu számára a szavakat diktálta, egyre melegebb barátság jóslatát vetiti előre a két ország között. Ennek a baráti viszonynak a megerősödése tulajdonképen a mai európai politikai helyzetnek logikus követelése, Tudjuk, hogy Ausztriát bár a békekötés rendkívül megcsonkította, mégis bizonyos mértékben körüludvarolták nemcsak Franciaország, hanem a kisantant is. Nem szerelemből — érdekből. Franciaország mindenáron az Anschluss-t akarta elkerülni, a kisantant pedig le akart kenyerezni egy olyan országot, amelynek annyi panaszkodni valója van, mint Magyarországnak. Emlékezhetünk, hogy Benes nagy erőfeszítéseket tett Ausztria megbékéltetésére s Franciaország mindenkor kész volt pénzügyi kívánságait kielégíteni. De akárhogy is forgatjuk a dolgot, a kisantant Ausztria területeiből óriási gazdagodáshoz jutott s ennek a gazdagodásnak legfőbb párt fogója épen Franciaország volt. Ha Ausztria nemzeti önérzetét egy pillanatra elfelejtve a szükség kényszere alatt habozhatott is, hogy milyen politikai útra kell lépnie, a későbbi jövő ezt az utat világosan megmutatta számára. Ha megmarad előbbi politikája melett, akkor soha egyébb szerep, mint az érdekből megsegített szerepe, nem juthat számára. Mi lett volna azonban Ausztriával abban a pillanatban, ha azt a helyzeti súlyt elveszíti, amely barátságát kívánatossá tette a kisantant és Franciaország előtt. Nyilvánvaló, hogy a legridegebben magára hagyták volna s akkor ott állott volna egy zűrzavaros helyzet kapujában támogatás és jövő nélkül. Ez a budapesti látogatás bár politikáról nem volt szó, mintha meglátása lett volna ennek a fenyegető lehetőségnek. Igen, a háborúban vesztes államok próbáljanak jó viszonyban élni a nagyhatalmakkal s minden környező állammal, de nem úgy, hogy azok egy pillanatra is elfeledhessék, hogy jóvátennivalójuk van velük szemben. Mégis csak az a természetes politikai fejlődés, hogy a vereség közös keresztje egy táborba, egy szövetségbe tömörítse azokat, akiket ezenfelül még a közös bajok hullámai is ostromolnak. Európában egy uj politikai konstelláció kezd kialakulni, még csak félénk vonalakban de a remény egyre erősödő színeivel. Ez a konstelláció nem zűrzavart akar, hanem épen a zűrzavar elkerülését. A ma erőszakosan fentartott helyzet nem hordja magában egy egészséges fejlődés lehetőségeit. A győztes államok, főleg azok kisebbjei minden energiájukat arra fordítják, hogy elodázzák a történelem igazságszolgáltatását, amelyet azonban csak kitolni, de elkerülni nem lehet. Sokkal okosabb lenne tőlük, ha belátva az elkövetett hibákat, azok reparálására gondolnának, s kihúzva a veszedelmes ellentétek méregfogait, a maguk, s egész Európa számára egy biztosabb nyugalmat teremtenének. Politikai megnyilvánulást nem is halottunk e budapesti találkozás alkalmából, de mégis úgy érezzük és azt sejtjük, hogy nagyban hozzá fog járulni az általános helyzet ködös horizontjának megtisztulásához. 0 Városi KözmM szénfogyasztása Sátoraljaújhely megyei város Közmüveinek Igazgatóságától vettük és közöljük az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő úr! A „Felsőmagyarországi Hírlap“ f. évi julius hó 5-i számában súlyos és elhamarkodott megállapításokat tesz és helyt nem álló következtetéseket von le a Városi Közmüvek 1929. évi üzem-statisztikai adataiból. Egyelőre csupán a cikknek a szénfogyasztásra vonatkozó legsúlyosabb megállapításaira óhajtok reflektálni. Súlyos megítélésben részesíti a cikkíró azt, hogy a villanytelepen egy Kw. óra áram termeléséhez 12.300 calóriára volt szükség. Erre vonatkozólag álljon itt az alábbi kimutatás: Telep * Évi K\V. óra termelés 1 Kw. termeléséhez felh. szén kg-ban A szén fütőértéke calóriában 1 Kw. óra termeléséhez szükséges cal. szám Balatoni mü 1,100.000 45 5.200 23 300 Békéscsaba 1,080 000 3 76 5.200 19.552 Budapest 143,000 000 1.97 5.200 10.244 Debrecen 4,600.000 3 5 4.5u0 15.750 Miskolc 3,863.000 4 3 000 12.000 Nyíregyháza 1,842.000 4.5 3.000 13.500 Szombathely 6,990.000 4.5 4 700 21.150 Sátoraljaújhely 1,300.000 4 1 3.0C0 12.300 Ebből a kimutatásból látható, hogy a mi villanytelepünk hőgazdasági szempontból felveheti a versenyt a legnagyobb és legmodernebb magyar villanytelepekkel. Ezek az adatok „Csonkama- gyarország közüzemű villamos müveinek 1924-25. évi leiró staa szénfogyasztási adatok még javulni fognak. Reflektálva a lokomobil hasonlatra, egy jó lokomobilnál 1 Kw. óra termeléséhez a kazánhatások figyelembevételével 31.000 kg. calória szükséges teljes terhelés mellett, ami kb. megfelel 10 kg. tisztikájá“-ból vannak kiírva és a telepek által megadott adatokat tartalmazzák. Ennek a kimutatásnak az elbírálásánál figyelembe kell még venni azt a körülményt is, hogy a sátoraljaújhelyi eredmények az első üzemi év adatait tartalmazzák. Az első években a telep — megfelelő ipari fogyasztás hiányában — sajnos rosszul van kihasználva, de már ezen rossz kihasználás 3000 calóriás szénnek. A cikknek az az állítása, hogy a villanytelep 1929-ben 140 vágón szénnel többet fogyasztott el, mint amennyit kellett volna, fentiek alapján oly merész állítás, amely minden komolyságot nélkülöz és csak arra alkalmas, hogy a laikus közönség körében kedvezőtlen hangulatot keltsen. A szénfogyasztási adatokért az üzemi bizottság egész nyugodtan vállalhat minden néven nevezendő felelősséget. Fentiek b. lapjában való szives mellett nyert adatok sem rosszabbak, sót legtöbb esetben jobbak a többi városok högazdasági közlését kérve, maradok Saujhely, 1930 jut. 8. kiváló tisztelettel adatainál. A jobb kihasználás esetén ezek i Geiger Ottmár ig. főmérnök. Egyes szám Ára ÍO fillér.
