Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-10-12 / 66. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 október 12. nőt, aki a nemzet végzetes óráiban végtelen lelki érzékenységével kétszeresen érzett > minden gyászt és szenvedést, aki legnehezebb óráinkban ápolta bennünk a feltámadás tüzét s aki megteremtette a szervezett, egységes és meggyő- ződéses magyarság legerősebb várát : a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét. * A ma déli gyorssal Tormay Cécile országos elnökkel a következők érkeztek az országos vándorgyűlésre : Budapestről: Gróf Ráday Gedeonná, gróf Ambrózy-Migazzy Lajosné, dr. Illés Józsefné külügyi szakosztályi elnök, Szilágyi Gézáné, dr. Csiky Jánosné, Ritoók Margit. Dr. Hauser Ferenc rk. plébános (Komló, Baranya m.), dr. Gavallér László (Berettyóújfalu), dr. Daróczy Jánosné és Pocsy György- né (Kecskemét), Kovács Gézáné (Salgótarján), dr. Morvay Jánosné és vitéz Durkó Antalné (BékésJ, Lukács Béláné és Dobos Lászlóné (Nyíregyháza), Terns Irén (Dombóvár), Blázy Lajosné (Kiskőrös), Szamossy Györgyné (Jászszentarid- rás), továbbá 3 kiküldött Kiskunhalasról s 1—1 kiküldött Baja, Sümeg, Zalaegerszeg és Miskolcról. Városunkba érkeztek továbbá a Magyarság és az Uj Nemzedék munkatársai s még előzőleg a háziipari kiállításra Pintér Ferenc a Mansz sajtótitkára és Vájná Géza kiállítási titkár. A vasúti állomáson a Mansz helyi csoportjának elnöksége ün nepélyesen fogadta az illusztris vendégeket. Szent Imre jubileumi hürmenet Sátoraljaújhely katolikus közönsége hódolt vasárnap Szent Imre herceg emlékének Sátoraljaújhely város katolikus társadalma impozáns körmenetben hódolt az elmúlt vasárnap Szent Imre herceg dicső emlékének. Nem a fény, pompa, hanem a város katolikus lakosságának egyöntetű, tömeges megjelenése adott I „ZEBPLÉH" EBEDETI TlttH Kisáxsiai képek és tamilináuyok Irta: Nemestóthy Szabó Gyula mérnök XV. A tél nagyon rövid és egyáltalán nem szigorú, de mivel olykor hetekig esik az eső, néha igen kellemetlen és az egészségre hátrányos, mert a lakosság nincsen megfelelő fűtőberendezésekkel felszerelve. Kályhát nem találunk sehol, hanem hideg esetén izzó parazsat tartanak pléh edényekben, amiket mangálnak hívnak s ezt körülülve melegszenek. Ha az idő hidegre fordul, minden lakás előtt látható, amint az uccán izzó parazsat igyekeznek előállítani, hogy valami keveset temperálják a hőmérsékletet. A mangál meglehetősen egészségtelen fűtési alkalmatosság, gyakran okoz a szobában tartózkodó, illetve alvók között széngázmérgezést. Különben Törökországban általában nemcsak a fűtés, hanem a főzés is nyílt tűzhelyen történik, ami azt jelenti, hogy a takaréktüzhely ismeretlen fogalom. Parázson készülnek a legjobb ételeik, mint a siskibab, lelket, tartalmat és díszt a fönsé- ges, lélekemelő ünnepélyes felvonulásnak. Ilyen, arányaiban hatalmas, hatásában megkapó, felemelően díszes körmenet még nem vonult végig városunk uccáin. Az a mélységes hódolat, amely- lyel Sátoraljaújhely város katolikus közönsége oly egységesen, szivvel- lélekkel adózott Szent István nagy királyunk szentté avatott fia, Imre herceg emlékének, valóban méltó volt glóriás alakjához. Délután 3 órára volt kitűzve a körmenet elindulása a plébániatemplomból, de már jóval előbb sűrű sorokban érkeztek szakadatlanul a hívek, a hatóságok, hivatalok és különböző katolikus egyesületek képviselői, iskolák növendékei, a zenekarok, leventék, tűzoltók csapata. A nagy tömegnek csak egy része juthatott a temp lomba, ahol a körmenet elindulását előzőén litánia volt. Pontban 3 órakor a templomból kivonult a közönség s megindult a körmenet zenekarok játéka és a hívek egyházi énekétől kisérve, a közbeeső uccákon keresztül, a kegyesrendiek temploma felé. Elől a Carolineum zárda polgári és elemi iskolás növendékei, a polgári fiúiskola és a rk. elemi iskola ifjúsága haladt, majd a leventezenekar a leventék csapatával és a katolikus férfiak hosszú sora következett. Utánuk haladtak Mária Alice kir. hercegnő báró Waldbott Frigyesné, gróf Széchenyi-Wolken- stein Ernöné és Széli Józsefné főispánnéval az élen a Mária- kongregáció, a katolikus nők, majd fényes papi kísérettel a baldachin alatt, a legméltóságosabb oltári szentséggel Payer Ferenc apostoli protonotárius, püspöki helynök a vidéki papsággal. Közvetlenül a baldachin után báró Waldbott Frigyes kegyúr és a hatóságok vezetői, élükön Széli József főispánnal. A menetet a dohánygyári zenekar és a nagy- közönség zárta be. A körmenet résztvevőinek egy töredéke a kegyesrendiek templomában helyezkedett el, mig nagyobb része a templom tágas , udvarát foglalta el, ahol az ünnepi I szónok számára fenntartott, nem- I zeti és pápai lobogóval, Szent Imre herceg arcképével díszített és lombfüzérekből álló kereszttel ékesített emelvény állott. Akik a tágas udvarra már be nem juthattak, azok a Deák- és Vörösmarthy- uccákon helyezkedtek el. A körmenet megérkezése után Braun László tarcali esperes-plébános mondotta el általános figyelemtől kisért és mély áhítattal hallgatott ünnepi beszédét Szent Imre hercegről. Közel egy órán át tartó, gondolatokban gazdag beszédében ösmertette Szent Imre hercegnek a magyar ifjúság számára örök például szolgáló szent és hazafias tettekben is megnyilvánuló küzdelmes életét s a mai ifjúság legméltóbb eszményképéül jelölte meg őt, akinek példáját, mint az erkölcs és nemzet boldogulásának alapját, minden ifjúnak követni kell. Méltatta a Szent Imre ünnepségek jelentőségét és fogadalmat tett végül, hogy Szent Imre herceg örökké maradandó példáját a hazafiság, erkölcs és az igazi mély ájtatosság terén mindenkor követni fogjuk. Az ünnepi beszéd végeztével a körmenet ugyanazon sorrendben amint érkezett, visszatért a plébániatemplomba, ahol a Jezsuita-atyák által egész héten át tartott misszió ünnepélyes Te Deummal befejezést nyert. Különös elismeréssel kell megemlékeznünk Stumpf György helybeli hitoktató, s. lelkész önfeláldozó, fáradságot nem ismerő nagy munkájáról, aki a körmenet rendezésével járó teendőket egyedül végezte kiváló hozzáértéssel és körültekintő figyelmet és tapintatot igénylő legpéldásabb eredménnyel. így tartotta meg városunk a Szent Imre ünnepségeket a legnagyobb bensőséggel, Isten országának a lelkekben való visszaállításával. A Kossuth Lajos ucca 1. sz. alatti 5 szobás UCCAI LAKÁS mellékhelyiségekkel (fürdőszobával), kerttel azonnal, esetleg f. évi november hó 1-tól kiadó. Érdeklődni lehet a kiadó I hivatalban. 2 Meghűlésnél rheumatikus fájdalmaknál: As tabletták. Csak gyógyszertárban kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan. Sátoraljaújhelyen kezdte meg a jYíansz a háziipari propagandáját Saújhely, okt. 11. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége háziipara, a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között, jelentős propagandáját jelenti a háziipari munkálkodásnak. Külföldön igen virágzó ipari államokban is otthonos a háziipar, mert a háziipari termelés mindjobban bebizonyítja, hogy a kisipar pusztulása idején is felveszi a versenyt a nagytőke termelésével. Vannak egyes ipari ágak, amelyek soha nem is térhetnek át a nagyüzemi termelési formára, mert a szükséges termelőeszközök lényegesen megdrágítanák a termelő üzem költségvetését. Csák E. Viktor oki. közgazdász, min. számvevőségi igazgató a háziipar belföldi statisztikájában érdekes összeállítást közöl, mennyire emelkedett a magyar háziipari kivitel a múlt esztendő folyamán. Bizonyos mértékig a belföldi piac is fel tudná venni a hazai háziipar termékeit, igy például jellemző a magyar társadalom öngyilkos közönyösségére, hogy ugyanakkor, amikor virágzó kosár és vessző fonóink vannak mégis az ellenséges Csehországból hozat fonott bútorokat. Sok tekintetben igy vagyunk a kézimunkákkal is, ezért határozta el a Mansz vezetősége, hogy a háziipari kézimunkának népszerűsítésére vándorkiállításokat rendez országszerte. Az idei vándorkiállítások sorát Sátoraljaújhely nyitotta meg, ahol ünnepélyes keretek között a „Széli Józsefné Napközi Olthon“ termében, október 9-én d. e. azaz a mi rabló, vagy zsivány- I pecsenyénkre emlékeztető, juh hus- ' ból készült nyársonsült, a taske I bab szintén juh húsból készült j húsétel és hindi, a pulykasült és ! sok egyéb más kiváló étel. A magyarság Törökországban való elhelyezkedéséről, hogy tiszta képet nyerhessünk, lássuk, hogy a múltban hogyan volt és jelenleg milyen helyzetben van. Tudnunk kell azt, hogy mi magyarok Törökországban bizonyos kormányjóindulatot élvező idegenek vagyunk s ez definiálja helyzetünket is. Tehát jóindulattal kezelt idegenek vagyunk. Ha egy magyar ember külföldre, különösen Keletre megy, akkor azt hiszi, hogy már a kimenés tényével valami nagyot csinált s le lehet kötelezve mindenki, hogy erre az elhatározásra jutott. Pedig ha az ember külföldön széjjelnéz, láthatja, hogy nagy népek — németek, angolok, franciák — fiai mily természetes szerénységgel viselkednek s igyekeznek külföldön minél többet elérni és produkálni. Ezzel kettős célt szolgálnak. Részben nemzetüknek tesznek hasznos szolgálatot, részben pedig önmagukat hozzák tisztességes életkörülmények közzé. A magyarság első orientációinak területe gazdasági, kereskedelmi, ipari és technikai téren történt. Egy csomó gazdászunk került ki Kisázsiába és helyezkedtek el részben az államnál, részben magángazdaságokban. — Hoff her és Schrantznak van egy nagyobb bérgazdasága Kisázsiában, ahol nagyobb számban vannak magyar gazdatisztek alkalmazva. Zirát Nek- tebiben, mely Angorától nem messze fekszik és gazdasági tanintézetet jelent, szintén voltak magyar gazdatisztek és gazd. szakelőadók alkalmazva. Ezeknek egy- része maláriát kapott, kénytelen volt visszajönni, másrészük — nem lévén megelégedve az ottani viszonyokkal — otthagyta állását. Bizony sokszor teljesen lehetetlen és tarthatatlan viszonyok között éltek ezek az urak. Egyet említsek: a gazdasági tanintézet igazgatói állását évenként pl. 5—6-szor is változtatva töltötték be, aszerint, amint a hatalmon lévő klikkek azt diktálták. Elképzelhető, hogy ezek a folyton változó és többnyire minden szaktudást nélkülöző igazgatók minő instrukciókkal láthatták el az alájuk tartozó gazdasági szakelőadókat. A mintagazdaság költségeire pénzt nem kaptak s midőn a legszükségesebb gazdasági munkákat kellett volna lebonyolítani, munkásfizetésre nem volt pénz, ami természetesen a mintagazdaság produktivitását veszélyeztette. Az eredményekért természetesen az idegen magyar gazdászokat tették felelőssé. A dolog lényege az volt, hogy eredményeket követeltek, de az eredmény eléréséhez szükséges feltételeket nem adták meg. Sokszor volt szó és tárgyaltunk illetékes fórumokkal arról, hogy egy kolonizációt kellene létesíteni, azaz az államtól bérelni földeket és oda magyar földnélküli gazdákat telepíteni, hiszen olyan óriási területek állanak munkálatlanul. Azonban a terv keresztülvitele számtalan akadályba ütközött mind ezideig. Állattenyésztés terén szintén értünk el eredményeket. A török lótenyésztés fellendülésében pár magyar szakembernek van igen nagy érdeme. Brussa mellett van Karadzsa Beyben a török állami ménes-telep. A tenyésztés irányítását magyar urak végzik török állatorvosok segítségével. Ennek eredményeképen vannak nagyobb török állami lóbevásárlások Magyarországon és magyar tenyészállatokat is szállítottak. (Vége.) 11. órákkor nyili A kiállításban) bözőbb szindus, hímzések, kézir ruhák, berendezi kiállításra került* — szombaton zárja a Mansz, 1 rencsen is kiállít Nem lényegiek kiállítással kapcs országos szerveze jöttek össze Sá ma délutáni vám tárgya a társai jótékonysági aki és egy országos megszel vezése. Ezzel az elha Mansz a hazafia' mat akarja meg. tél fenyegető váls segítséget adjon nak, akiket a szeretne a maga csapataiba szerv A vándorgyü asszonytársadat tartanak előadás városunkba érke kös elnöke, Tor, vétség vezető tag Sátoraljaújhely társadalmi élet színhelye és a V; termében elhang egész ország feli A múlt számun ram, tekintettel i járásra és arra, korán esteledik; szenved, ugyanis megtekintése a r vándorgyűlés pei órakor, az ozson lés után a vármt Téli sej a szerenc! Gosztonyi Iství követésre ír A közeledő té most is látható i hitése végett Go szolgabiró érteke Szerencs község és a szabad kere ködő orvosokat, reskedőket. Az rozta, hogy a k delkező tisztvisel %-át, a szabad működök pedig nyos százalékát alatt és pedig nov január és februá szegények segély mór enyhítésére cióba bevonják í Szerencs községb intézeteket és a hez tartozó nagy Az értekezlet i tóttá a segélyező zottságot is, melj lelkészéből és a: megválasztott tag a főszolgabíró el Szerencs községi ciális misszió tár havonként összei előterjesztett szeg gélyhez juttatni. A segélyezés r mányozás által fo az egyes arra leg takat természeti tüzelő, élelmiszer gélyezni. A Singer va MÉGIS A LE«
