Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-10-01 / 64. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1930 október 1. gése, villamos festőgépek perme­tezése közepette -- a kereskedelmi minisztérium népes küldöttsége Novák Ferenc h. államtitkár veze­tése alatt ma délelőtt előzetes szemlét tartott. Ez a hid, amióta csak épül, állandóan foglalkoztatja Zemplén közvéleményét és ez a mai alka­lom végre igen sok kérdésre adott végleges választ. * Mikor lesz kész ? A két nyílású 204 m. hosszú, 6 m. széles meder hidon már a vasúti síneket szere­lik, a két parton egyformán 100 m. hosszú hullámtéri hidakon már anyagot is szállítanak, miután a sinek úgy Balsa, mint Kenézlő felé bevannak csatolva, tehát az október 18-ára megállapított meg­nyitási terminus nem fog eltolódni. A közúti forgalom részére is azon­ban csak tavasszal fogják átadni. * Mennyibe került ? Alépítmény, vasbeton 1,150.000 P, vasszerke­zet 850.000 P, vasút 180.000 P, kisajátítás 30.000 P, összesen 2,210.000 P, amihez rengeteg apró tételben jön még annyi, hogy kb- két és fél millió pengő befeketetést jelent az egész építkezés. * Ki keresett az üzleten ? Erre a kérdésre nem lehet felelni, legfel­jebb arra, hogy ki akart keresni az üzleten. Bizonyára mindenki, aki dolgozott benne. Szesztay László mérnök, műegyetemi rk. tanár, aki tervezte; Barsy Károly min. osztálytanácsos, aki a kivite­lezést irányította, Ritter Sándor kir. főmérnök, aki a munkálatokat ve­zette, a Fábián, Somogyi és György pesti cég, amelyik a beton és föld­munkákat végezte, a Ganz és a győri Vagon, akik a vasszerkezetet szállították és szerelték. * Mit ér Ujhelynek ? Annyit, hogy dások ellen. Minden pénzét a ka­tonaságra fordította az állam. Na­ponta láttam a lakosság minden rétegét bevonulni katonának. A hegyek oldalán sátortáborok nőttek ki. Érdekes képek. Kisázsia min­den részéből összegyűlt ember­típusok. Dzsuma napján a Csibuk- csáj folyó partjain katonák ezrei mossák ruhájukat. Éjjeli vonuló ezredek lépéseitől visszhangzik a város. Minden zászlóalj viszi piros alapon fehér félholdas zászlóját: a török köztársaság szimbólumát. Hatalmas erők. Elgondolom, hogy hogyan fej­lődhessen és dolgozhasson ez a szegény nép, mikor sohasem adják meg nekik az európai hatalmak a fejlődés eshetőségét és a munka lehetőségét. Egyszer az angol pénzen szított kurd törzsek láza­dása miatt kell mozgósitani, mint ahogyan az 1925 ben történt, más­kor a mossuli-mozgósitás, majd olaszok és görögök elleni felké­szülés emészti fel minden pénzü­ket. Adósságot csinálni nem akar­rajta keresztül közvetlen vonatok fognak futni Ujhely és Nyíregy­háza között. És pedig gyorsabban, gyakrabban és olcsóbban, mint a Máv vonalán Szerencs—Tokajon át. A menetrendjük még nincs ugyan kész, de a munkában lévő tervezetből kitünőleg is az utasok kívánalmai nagyobb tiszteletben fognak részesülni, mint a Máv- nál. Lesz például reggel és késő délután egy-egy gyorsvonat pár, amelyik útközben csak háromszor állva meg, 2 óra 10 perc alatt fog Ujhelyből Nyíregyházára, il­letve Nyíregyházáról Ujhely be ér kezni. Lesz ezenkívül még három (minden nagy fánál megálló) sze- mélyvonat-pár 3—3'5 óra menet­idővel ; és jövő évi május 1-től sinautóbusz 1 óra 30 perces me­netidővel. A Máv vonatok menet­ideje Szerencs—Tokajon át 2 5— 3 órai Tehát a legteljesebb lehetősége megnyílik annak, hogy Ujhely idegen forgalmat teremtsen magá­nak, hogy a déli Bodrogköz ter­ményeit olcsón és gyorsan piacra dobhassa, hogy a felsőzempléni fa a Nyírségbe, a nyíri krumpli, káposzta Felsőzemplénbe drága átrakodások nélkül eljuthasson. * Mit ér a környékének ? Az alsó Bodrogköz és nyírség közötti for­galmat a Tiszán át most a ven- csellői komp bonyolítja le, — amikor a Tisza megengedi. Pedig hogy mennyire élénk itt a forga­lom, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a révben nem is egy, de két kompot kell járatni az egyik partról a másikra. Ez a forgalom tavasztól az uj hidon bonyolódhat le majd. Igaz, hogy a közúti jármüvek részére az itt való közlekedés sem lesz a legideálisabb, mert a szekerek, különösen ökrös fogatok előtt már a vonat érkezést megelőző 15 perc­nak, inkább az adókat emelik fel óriási módon. De jó is maradt a pénzük mindig. Egy török font ma is 32 P körül mozog. (A török font feloszlik 100 piaszterre s minden piaszter 100 parára» egy piaszter 32 fillér, egy para pedig 8 fillér.) A piaszternek és a párának nagy vásárló értéke van. Itt említem meg, hogy a forgalom­ban lévő sulymérték egysége az okka, azaz 1.28 kg. s eleinte bi­zony sokat kínlódtam, mig okká­ban és dönumokban megtanultam számolni, illetve értékelni a súlyo­kat az én kilogrammok szerint beidegződött fogalmaimban Ha nálunk olyan adózást hozna be a pénzügyminiszter, mint ami­lyen adókat Törökországban vetnek ki, azt hiszem óriási visszatetszés támadna belőle. Például az olaszok elleni mozgósítás alkalmával min­den élelmiszerre 25—30°/e-os adót vetettek ki. A vendéglői ételárak is hasonló arányban lettek meg­adóztatva. Tessék ezt nálunk el­képzelni ; teljesen kivihetetlen cél kell majd zárni a sorompót, j T. i. a hid csak olyan széles hogy a középen — sülyesztett síneken haladó — vonat mellett más jármű biztonságosan már nem fér el. A hid pedig az áriéri hidakkal együtt oly hosszú, hogy szekereknek szükségük lesz 15 percre, mig át­haladnak rajta. Az autók és ko­csik azonban föltétien nagy előny­höz jutnak a komp közlekedéssel szemben és különben is, az autók részére a várakozási idő sem lesz 15 perc. * Mit akar a kisvasút mindezek­ért Ujhelytől ? Oly keveset, hogy szinte csalafinta szaga van a dolog­nak. Csupán engedélyt kér u. i. egy kocsi forditó-korong építésé­hez. Mert hogy a gyorsvonatait, még inkább sinautóit a mai — a megyeháza előtti — pályaudvari berendezésével nem lehet indítani, járatni. Engedélyt kér tehát, hogy a Kossuth-szobor előtti tér rész­leten egy olyan kocsiforditót épít­hessen a földbe, mint amilyen pl. a pesti Hungária szálló előtt van. Ez a kérés a köz szempontjából teljesíthetőnek és a kisvasút vár­ható közlekedési politikájának ös- meretében közérdekből teljesiten- dőnek is látszik, — de hogy mi lesz azzal a kérvénnyel a város­házán, azt nem lehet előre tudni. Amint azt sem lehet tudni, hogy a sokat emlegetett teheráru rakodó ügyével mi lesz, pedig azzal is illene már, hogy történjen valami. Legalább annyi, hogy szabályoz­zák a ki- és behordás idejét, ami által a város külsősége rendezett szint kapna anélkül, hogy a szál­lító közönség megterheltetnék és anélkül, hogy átrakodás drágítaná a szállítást. * Mi lesz a Bodrogközi pataki üzlet vezetőségév el ? Semmi. Korai és indokolatlan volt minden „le- i építési“ hir. Szesztay László egy. lenne. Az adók behozatala is hir­telen történt. A török állam hivatalnokait igen gyengén fizeti. A vidéken tisztes­séges megélhetést biztosit ugyan a fizetés, de Angorában bizony édes­kevés. Angora ugyanis Kisázsia legdrágább városa. Itt ugyanazt mondhatom, mint a lakásviszo­nyokról mondtam, t. i. kis város­ban sok nagy hivatal, kielégítetlen igények, nagy kereslet, kis kínálat; ez mindent megmagyaráz. Azért még világrelációban is óriási árak vannak s nem nyújtanak a sok pénzért semmit, vagy csak nagyon keveset. Általában megélhetési szempontból óriási eltolódások vannak. Vannak helyek, ahol fil­lérekből lehet megélni, mig más helyen egész vagyont költ az ember erre a célra. Ez igy termé­szetes is. Azon városokban, me­lyek a forgalmi vonaltól messze fekszenek, alig pár fillérből meg­lehet élni, mig a vasútvonalak mentén elég nagy a drágaság. Folytatjuk. tanár, aki a Bodrogközi és a Nyír­vidéki kisvasutakat kezében tartó Trösztnek ez ügyben legilletéke­sebb tényezője, — olyan értelem­ben nyilatkozott a kérdésről, hogy a két vasútnak a balsai hidon való technikai egyesülése egyáltalán nem jelenti a két vasútnak, mint különálló és egymástól független jogi személynek az egyesülését. Bernáth Aladár alispán különben szintén felvilágosítást kért, sőt írásos garanciát kapott arra, hogy a pataki üzletvezetőséget nem fog­ják Nyíregyházára vinni. A két vasúttársaság között kötendő szer­ződés egyik pontjaként elfogadtatta a következő kijelentést: „Mindkét vasút üzletvezetősége Nyíregyháza, illetve Sárospatak székhellyel, hatáskörének érintetle­nül hagyásával továbbra is fenn- tartatik.“ (—s — s) ü rudabányácsftoi ghat, új elemi iskola felszentelése Saját tudósítónktól Lélekemelő, bensőséges ünnep­ség keretében folyt le szeptember hó 28-án a szomszédos Rudabá- nyácskán az újonnan épült, két tantermes, modern felszerelésű gk. elemi iskola felszentelése. A nagy számban összesereglett hívők jelenlétében lefolyt ünnep­ségen megjelent gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Benisch Arthur dr. miniszteri tanácsos, a kinek elsősorban köszönhető, hogy a kultuszkormány nagyobb összeg hozzájárulásával tette lehe­tővé az iskola felépítését. Részt vettek továbbá az ünnep ségen: Papp Antal gör. kát. érsek képviseletében lovag Zapotoczky Igor Konstantin pápai kamarás, kér. esperes, abaujszántói paro- chus, aki az iskolát felszentelte, Széli József főispán, Bernáth Ala­dár alispán, Damjanovich Ágoston tb. kanonok, főesperes, dr. Görgey István országgyűlési képviselő, dr. Chudovszky Móric közkórházi igazgató, Petreczky Jenő kir. tan- felügyelő, Bernáth Béla járási fő­szolgabíró, dr. Eckman János ügyvéd, a sátoraljaújhelyi g. kát. egyház főgondnoka, dr. Görgey László főszolgabíró, dr. Tomcsányi Boldizsár és Wischán Emil kir. s. tanfelügyelők, dr. Prihoda László főorvos, dr. Bogyay Kálmán főis­pánt titkár, Batta Bálint körjegyző, dr. Szász László s. lelkész, Kom- porday Andor szentszéki tanácsos, iskolaszéki elnök s igen sokan még Sátoraljaújhelyből és a környék­beli tanítók közül A szentelési szertartás után az ünneplő hívekhez dr. Szász László s. lelkész intézett magvas beszé­det, melyben az iskola nevelői, tanítói hivatását, erkölcsi felada­tait fejtette ki. Komporday Évike szép versmondása után gyönyörű virágcsokrot nyújtóit át a kultusz- miniszter képviselőjének dr. Benisch

Next

/
Oldalképek
Tartalom