Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-09-14 / 60. szám
2. oldal. ZEMPLÉN hangulata után ítélve, megállapítanunk, hogy dr. Dubay István biz. tag ezúttal ismét nem a legszerencsésebben oldotta meg azt a feladatot, melynek betöltésére vállalkozott. Korántsem azért pedig, mert a költségvetést bírálta és a takarékosság szempontjait hangsúlyozta, hanem mert felszólalásában kétségtelenül éles és bántó hangnemben személyes térre csapott át, miáltal felszólalása olyan látszatot nyert, mintha a közérdek szempontjainak hangoztatásával csak bevezetni kívánta volna a személyes élű támadást. Az az antagonizing és ellenérzés, melyet dr. Dubay István biz. tag felszólalásának személyes élű részével a közgyűlésből kiváltott, azt bizonyította, hogy a közgyűlés minden tagja azonnal észrevette, hogy — magyarán mondva — hol van a kutya eltemetve, hogy felszóla lásának melyik részére helyezett különösebb súlyt. Ez fordította azután teljesen ellene a közgyűlés hangulatát, melyet éreznie is kellett, mikor nem volt képes védekezni a közbeszólásokkal szemben s egyetlen hang sem támogatta hálátlannak bizonyult szerepében. Azt kellett konstatálnunk, hogy a közgyűlés minden tagjának csak helyeslésével találkozott az a megállapítás, mellyel elnöklő főispán megfelelő értékére devalválta a sértő és bántó, személyes vonatkozásokban kimerült felszólalást. Érdemi választ Bernáth Aladár alispán adott a költségvetés kritikájára, aki biztosította a felszólaló bizottsági tagot, hogy nagyon szívesen veszi, ha megjelöli azokat a költségvetési tételeket melyeknél megtakarítást vél elérhetőnekMäng súlyozta az alispán, hogy a költségvetés a legszigorúbb takarékosság elveinek szem előtt tartása mellett készült el. És ehez nem is férhet kétség, hiszen a Törvény- í fl „ZEMPLÉH" EREDETI iMM Kisázsiai képek és tanulmányok Irta: Nemestóthy Szabó Gyula mérnök IX. A modern haladó kor, a török temetőket sem kíméli, helyükön paloták, utak és csatornák épülnek. Egyik török temető helyén épült a török kultuszminisztérium épülete. Az alapfalak gödreinek kiásásánál rengeteg emberi csontváz került napfényre. Egyszer tanúja voltam ennek a jelenetnek: egy török hamal, azaz napszámosmunkás egy talicskát tolt. Útja mellett hevert egy emberi koponya. Amint a koponyához ért, megállt és letette talicskáját. Kar- batett kezekkel hosszú ideig nézte a koponyát, mig végre ráköpött és továbbrugta utjából. Hogy milyen folyamat ment végbe ebben a primitiv emberben az elmúlás láttára, azt elképzelni sem tudom, csak az eredményét láttam, amihatósági Bizottság tagjai nagyon | ismerik azt az előrelátó gondosságot, takarékosságot, melyet Bernáth Aladár alispán a vármegye anyagi érdekű ügyeinek intézésében is kifejt s amellyel minden kiadást a legszigorúbb megfontolás tárgyává tesz. A költségvetést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A közmunkák megindítására a vármegyének teljességgel nincs fedezete s a közgyűlés elhatározta, hogy feliratilag kéri a kereskedelmi minisztert a vármegye területén végrehajtandó állami közmunkálatok legsürgősebb kiírására és végrehajtására. A közgyűlés a tárgysorozat kisebb jelentőségű ügyeinek elintézésével ért véget. fi kenézlói halálos földomlás Siettek a munkával és nem volt kellő elővigyázat, mert Szalay Ákos Kisázsiába készült. Kiküldött tudósitónktól. — Sátoraljaújhelytől harminc kilométerre, a kenézlői Tiszaparton halálos szerencsétlenség történt. Archeológiái kutatás közben a le- omló földréteg maga alá temette Szalay Ákos múzeumi őrt. A szerencsétlenséggel kapcsolatosan a helyszínén a következőket sikerült megtudnunk. Még a nyár folyamán, mikor egy honfoglaláskorabeli kemencét adtak át a dr. Szalay Gézáné-féle birtokon, a földbirtokos felhívta az ott lévő Márton Lajos múzeumi igazgató és Tompa Ferenc múzeumi őr figyelmét egy ladikra, melynek egy része kilátszott a földből. Az archeológusok abban a hitben, hogy a Nemzeti Múzeumot végre egy honfoglaláskorabeli ladikkal is gazdagíthatják, ígéretet j tettek a ladik kiásására. E munkálat elvégzését most kor utálattal fordult el az enyészet gondolatától. Általában az elmúlás és halál fogalma a mohamedánoknál sokkal természetesebb és közelfek- vőbb fogalom, mint nálunk. Az allahi akaratba belenyugvó világnézet az, amely egyszerűvé és könnyűvé teszi számukra az elmúlást. Van a törököknek egy igen szellemes és kiváló hodzsájuk, (hodzsa az olyan papot jelent, ki megjárta Mekkát és imádkozott Mohamed koporsójánál), még pedig a Nasredinhiodzsa. ő mondta azt a mohamedán világfelfogásra jellemző mondást: hogy meghalni a legkönnyebb a világon, mert mindenki már az első alkalommal megtannlja, és betalálni az örökkévalóság kapuján nem is olyan nehéz, hiszen mindenki csukott szemmel megy át rajta. Ez a nagy, megváltozhatatlanban való megnyugvás kétségtelen, vallásukból folyik. A nagy, fanatikus vallási megnyugvás kiséri „az igazhitűt“ végig egész életén. | Szalay Ákosra bízták. Szalay a világhírű régész, gyorsan akart végezni e kisebb munkával, mert most csütörtökön kellett volna elindulnia Kisázsiába. Szombaton kiásatta a csónakot. E munkánál az őstalajból is kellett vágni egy 7 méter magas homokfal alól. — Az ásásnál azonban a felső homokréteg meglazult és ennek következtében történt a szerencsétlenség. Előbb egy réteg hullott le, ez leteritette a pillanatnyi késéssel menekülő Szalay Lászlót, a következő pillanatban pedig egy hatalmas réteg ömlött alá és ez másfél méter magasságban maga alá temette az archeológust, akit csak félóra múlva holtan húzhattak ki. Balogh Tihamér segédtisztnek és három munkásnak sikerült épp bőrrel menekülni, mig Szokoll Mihály, akinek a szállításhoz szükséges ládát kellett volna elkészíteni, zuzódásos sérüléseket szenvedett. Ez utóbbit is eltemette a földréteg, de oly szerencsésen, hogy a Kovács főintéző és Balogh segédtiszt vezetésével megindult mentőmunkálat során sikerült az állig eltemetett embert kihozni. A tragikusan elhunyt Szalay Ákost holttestét előbb Kenézlőn, a kastélyban ravatalozták fel. Feleségét és családját nagy késéssel tudták értesíteni, mert a kenézlői postahivatal csak a sárospataki posta közvetítésével teljesít szolgálatot, már pedig teljesen érthetetlenül, a sárospataki posta szolgálata ugyanaz, mint bármely legkisebb falué. Ily körülmények között a kötelességteljesités közben tragikusan elhunyt Szalay Ákos! csak harmadnap szállították Budapestre, ahol temetése nagy részvét mellett ment végbe. A Singer varrógépek 1 mégis A LEGJOBBAK! j Most, hogy Kemál pasa eltö- ; rölte a mohamedán vallásnak az állami jellegét, eltörölte a fez viseletét, ami szintén mohamedán vallási szimbólum volt, továbbá megrendszabályozta az állami ünnepnapok számát, bizony az öreg törökök között sok keserűséget váltott ki. Fültanuja voltam annak a jelenetnek, mikor egy öreg, nagy- szakálu jassz-sapkás mohamedán égre emelt kezekkel és szemekkel felsóhajtott: „Se beyrám, se ra- mazan, se fez, sem semmi sincs már, nem lehet élni V Törökőr- j szágban vasárnap a dzsumát (pén- | teket) ülik meg hetenként ünnepnapnak. A mi husvét előtti nagyböjtünknek a ramazán felel meg. Ez 30 napi szigorú böjtöt jelent. Azaz éjféltől az esthajnali csillag feljöveteléig semmit sem esznek, nem isznak, sőt nem is cigarettáznak az igazhivők. Azután az esthajnali csillag feljövetelétől éjfélig vidám élet folyik, muzsika minden házban, dús lakomázás, A böjt kezdetét éjfélkor naponta 1930 szeptember .14 HIKEK — Zemplén vármegye küldöttsége Vas» József temetésén. Zemplénvármegye közönsége a f. hó 10-iki közgyűlés határozatához képest küldöttséggel képviseltette magát az ország nagy halottjának, Vass József népjóléti és munkaügyi miniszternek temetésén. A küldöttséget Széli József főispán vezette s abban részt vettek: Bernáth Aladár alispán, Barthos Tivadar, Diószeghy József, Payer Ferenc és Kvasszinger József törvényhatósági bizottsági tagok. — I>r. Görgey István Bariban és Brüsszelben. A Bariban rendezett nemzetközi Levante kiállításon a magyar kormányt Búd János kereskedelmi miniszter képviseli. A miniszter kíséretében részt vesz a kiállítás megnyitásán dr. Görgey István országgyűlési képviselő is, aki innen Brüsszelbe utazik, ahol Magyarország képviseletében részt vesz a nemzetközi kereskedelmi konferencián s onnan előrelátható lag szept. 20-ika táján tér vissza a fővárosba. dobolással jelzik. A tatár és török dobosok járnak minden uccábam óriási monoton dobolással jelentik az éhezés megkezdését. A dzsámik és mosék, templomok és imaházak minarettjei fényesen ki vannak lámpákkal éjszaka világítva. Ragyogó fényben állnak S a müedzin befogott fülekkel mondja, kiáltja ki a világba Állatinak és Mohamednek a hatalmát és dicsőségét és imádatát. A ramazánt követi és befejezi a nagy ünnep, a husvét, a „beyram.“ Kétféle bey- ram van. Egyik a sekerli beyram, körülbelül áprilisban tart hat napig. Ez az ünnep az édességek, cukorkák jegyében zajlik le. A városok uccáin sátrakat állítanak fel mindenütt s a sátrak ontják Kelet édességeit, cukorkáit és tésztáit. Az emberek egymásnak édességekből álló ajándékokat küldenek, vagy visznek el. Érdekes az, hogy a törököknél ugyanúgy, mint nálunk, szokásban van a sekerli beyramkor tojásokat különböző színűre festeni. A mi
