Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-09-07 / 59. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 59. szám. Sátoraljaújhely, 1930 szeptember 7. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám származik, akik alantas célokkal vitték az utcára a tömegeket. Ezek a felbujtók és izgatok adnak fegyvert az ország ellenségeinek kezébe, ezek azok, akik szeretnék megakadályozni azt, hogy a magyar dolgozó millióknak munkaalkalmi lehetőségeket lehessen teremteni. A felelőtlenség politikai axiómáján dolgozó munkásvezetők bűne az, hogy a trianoni határokon túl a rágalomnak és a hazugságnak tápot adnak, amikor könnyelműen és lelkiismeretlen léhasággal megrendezték azt a minden tekintetben fölösleges, nevetséges demonstrációt. Az izgatás, a felbujtás vezetett a zavargásokhoz, a pök hendi provokációk vonták maguk után az összeütközéseket s az összeütközések után felfújt és meghamisított hírek eredményezték azt, hogy’Ma- gyarország ellenségei ismét alkalmat találtak arra, hogy erre a megnyomorított országra kígyót-békát rákiálthassanak. Minden rágalom és ellenséges sajtóhadjárat után is azonban változatlanul fennáll azoknak a felelőssége, akik szinte bűnös tudatossággal ártalmas fegyvereket adtak a nemzet ádáz ellenségeinek kezébe. törvényhatósági Közgyűlés Zemplénvármegye Törvényhatósági Bizottsága szeptember hó 10- én déli 12 órai kezdettel rendes közgyűlést tart, melynek nevezetesebb tárgyai: A vármegye alispánjának évne- gyedes jelentése, a közigazgatás általános állapotáról. Belügyminiszteri leirat Zemplénvármegye tüzrendészeti szabályrendelete ügyében. Előterjesztés, a tokaji járásba tartozó járási szolgabirók lakbérpótléka tárgyában. A vármegye 1931. évi költség- vetése. A Zemplénvármegyei sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórház 1931. évi köliségvetése. A vármegyei gyámpénztárban kezeli pénzek s a törvényhatóság kezelése alatt álló közpénzek 1931. évre való kamatozó elhelyezése. A vármegye alispánjának előterjesztése, a vármegye területén közmunkák megindítása iránt. Győr szab. kir város átirata, a Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen ^kik a nemzetnek ártanak A szeptember elsején felelőtlenül utcára vitt tömeg rombolásainak utóhangjai is elültek s a magyar főváros visszanyerte normális, munkás képét. Csupán a tüntetések színhelyén maradtak vissza a polgárságnak és a nemzeti társadalomnak mementóként a romok. Mindenki visszatért munkájához s mindenki úgy vette az eseményeket, ahogy lezajlottak. A magyar sajtó a valóságnak megfelelően számolt be az eseményekről s természetes, hogy az együttes összhangból csak a szociáldemokraták lapja süvöltött ki szánalmas mentegetődzéssel, amikor a véres eseményekért önmagáról elterelendő a felelősséget, azt a rendfentartó szervek és a kormány hibájául akarta feltüntetni. A külföldi sajtó megnyilatkozása is nagyrészben a polgári jogrend védelmét látta a szetember elsejei elszabadulni akaró tömegszenvedélyek elfojtásában, de természetes, hogy akadtak olyan hangok is, amelyek ezerszeresen meghamisítva és felfújva az eseményeket arról Írtak, hogy Budapesten forradalom van s a magyar főváros útvonalai barrikádok színhelye.' A hazu- dozások és ferdítések hadjáratában Bécs vörös lapjai jártak elől, amelyek köztudomás szerint a cseh külügyminiszternek, Benes Eduárdnak a zsoldjában állnak. Ez a sajtó Magyarország ellen bosszúhadjáratot folytatott, most is hü marad önmagához, amikor önkényesen kitalált és ki • színezett tudósításokkal mond olyanokat Magyarországról, amiknek semmiféle józan, vagy reális alapja nincs. Nem más itt a cél, csak hogy Magyarország presztízsének ártsanak. Most is bizonyos céllal hazudoznak, még pedig azért, hogy a magyar kormány külföldi kölcsön esélyeit rontsák, mondván, hogy ebben az országban nincsen stabil jogbiztonság és rend. Hát erre a manőverre a magyar kormány s a közbiztonsági szervek habozás nélküli erélye alaposan rácáfolt, amikor könnyű szerrel tette ártalmatlané azokat a felbujtott lumpenproletárokat, akik a munkanélküliség köpenyege alatt azért vonultak ki az utcára, hogy ott üzletek ablakait és ajtóit betörve a szó szoros értelmében fosztogatni akarjanak. A másik cél az, hogy ez a benesi sajtókampány eltéríteni próbálja az elszakított részeken élő magyar testvéreinket érzésben az anyaországtól, hangosan kürtölve, hogy a megcsonkított országban az ártatlan munkásságot halomra lövik. Mintahogy egy évtized folyamán nem sikerült megrendíteni ezeknek a testvéreinknek érzéseit a régi haza iránti hűségben, úgy most sem fog megváltozni egyetlen becsületes magyarnak sem ragaszkodása a magyar haza iránt. Hangsúlyozni kell, hogy ezeknek az alaptalan rágalmaknak és befeketitési szándékoknak a vaklármája azoktól a „ZEMPLÉN“ EREDETI TjUCÜlil Kisáxsiai képek és tanulmányok Irta: Neme«tóthy Szabó Gyula mérnök Vili. A törökökön kívül csekély számban vannak most niár a katolikus vallásu örmények, vagyis inkább már az örmény nők. Az örményeket a görögökkel együtt bizony kisázsiai hazájukból gyorsan eltávolították a törökök. Sok helyen, többek között Angorában is az örmény városrész teljesen romokban hever, ők és a görögök képviselték a kereskedő osztályt s bizony a bizakodó s egyenes jellemű törökök bizalmával gyakran visszaéltek. A görögökről nem is beszélek, mert ezek teljesen megszűntek létezni Kisázsiában. Konstantinápoly az egyedüli város, ahol még nagyobb számmal találhatók. Minden városban található jóformán egy Jahudi Machala, azaz zsidó negyed. Itten laknak a középkorban betelepített spanyol zsidók. Nyelvüket, tehát a spanyol zsidó zsargon nyelvet teljesen megőrizték és szokásaikhoz hűek maradtak. A törökök nagy ellenszenvvel viseltetnek irányukban. Kereskedelemmel foglalkoznak s tulajdonképpen semmi fontosabb szerephez nem jutnak. A törökök között társadalmi osztálykülönbségek kifejlődve nincsenek. A vallás nivelláló hatása érvényesül náluk teljesen. Született arisztokrácia majdnem teljesen hiányzik náluk, hiszen családi nevük nincsen, hanem a hivatali arisztokrácia van kifejlődve. Ha valakit meg akarnak nevezni, úgy megmondják az apját és a keresztnevét és esetleg valami epi- tetont; lehet gúnynév, vagy valami testi tulajdonságára jellemző szó. A név tehát a mi keresztnevünknek felel meg, jelentése rendesen vallási színezettel bir. Pl. Osmann pasa Sade Izmail bey. Ez azt jelenti, hogy: Izmail bey, Osmann pasa fia írástudó. Az epiteton lehet pl.: a fekete szakállu, a sántító, a hosszú, a hajlott stb. Igen I jellemző tulajdonsága a töröknek az igazságosság, szelídség és a vendégszeretet. Ha az ember Kis- ázsia községeiben utazik, minduntalan alkalma nyílik élvezni a tőrök barátságot és vendégszeretetet. Bevett szokás az, ha egy idegen valamely községbe érkezik, úgy a község elöljárója ünnepélyesen fogadja. Elhelyezi a község legtekintélyesebb polgárának a házában. Az élelmezéséről mindig a község előkelő polgárai gondoskodnak. A legkiválóbb ételüket tálalják fel vendégüknek. Itt említem meg azt, hogy pl. igaz török városokban nem lehet részeg embert látni, nemcsak azért, mert Allah tiltja a szeszes italokat, hanem ha valamelyik igazhitű meg is feledkezik kissé önmagáról s leissza magát, bizony nem tűrik meg egy percig sem, hogy az uccán vagy nyilvános helyen mutatkozzon, az első házba becipelik s azonnal, ha akar, ha nem, lefektetik. Mikor a delikvens mámorát kialudta, szépen, minden további I nélkül elbocsátják. Mindez terEgyes szám ára ÍO fillér.
