Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-23 / 51. szám
ZEMPLÉN 2. oldal. Méltóságos Főispán Űrt Zemplénvármegye és Sátoralja- íjhely megyei város jelenlevő llusztris közönségének megbizá- ából — tisztán a kor előjogán - csekélységemnek jutott az a eám nézve is kedves kötelesség: logy az ominózus kovácsvágási radászlerlileti bérletből kifolyó- ag Méltóságodat méltatlanul ért ámadások és hírlapi megburcol- atások után, melyekből a páratlanul lefolytatott vizsgálat Mél- óságod nagyrabacsült személyét :s főispáni tekintélyét szennyfolt léikül, tisztán emelte ki — leg- Sszintébb ragaszkodásunknak és iszteletünknek kifejezést adjak. Mi, akik közelebből ismerjük Wéltóságod puritán jellemét, igaz- ságszeretetét, ismerjük úgy várnegyei, mint társadalmi téren 3nzetlenül és mindig a törvények keretén belül kifejtett eredményes íevékenységét — egy percig sem kételkedtünk abban, hogy itt csak a rosszakarat és ferdítések aknamunkájával állunk szemben, — annál is inkább, mert mióta Méltóságod elfoglalta Zemplénvármegye főispáni székét, nemcsak igazságos, munkás és munkát követelő főispánja vármegyénknek, de a sorvasztó szegénység iránt is nemesen érző szive van. Itt a trianoni nyomorúságot fokozott mértékben érző tokajhegyaljai szőlőbirtokosok jobban mondva: szőlők szegényeinek felsegitésében hálára kötelező tevékenységet fejt ki. Sohasem szűnik meg kopogtatni a magas kormánynál, ha az erkölcsi vagy anyagi támogatást kérők Méltóságodhoz folyamodnak közbenjárásért. S azt hiszem, hogy mindany- nyiunk szive szerint beszélek, amidőn megemlékezem nemeslelkü, jótékony és a régi magyar nagyasszonyok erényeivel ékeskedő hitvesről, a Méltóságos Asszonyról, aki a fájó sebek gyógyításában méltó társa Méltóságodnak. Akiért annyi elaggott, tehetetlen öz vegy, sok-sok árva és szegény hálálkodva imádkozik a jó Istenhez. Legyen meggyőződve Méltóságod arról, hogy a mi ragaszkodásunkat, szeretetteljes tiszteletünket Méltóságod iránt sohasem fogják megingatni, megkisebbiteni a mostanihoz hasonló alaptalan meggyanu- sitások épen azért mindnyájunk nevében arra kérem a jó Istent, hogy még sokáig éljen közöttünk egészségben és boldogságban a Méltóságos Asszonnyal együtt és mielőbb adja meg a jó Isteni adja meg nekünk azt az örömet, hogy Méltóságodat, mint a régi nagy Zemplénvármegye főispánját üdvözölhessük. Éljenek soká! Majd dr. Asztalos Kálmán főorvos tolmácsolta az Erdőbénye fürdőn üdülő id. Meczner Béla felsőházi tag üdvözletét, csatlakozását és mindenben együttérzését. Széli József főispán az ünneplő beszédekre a következőkben válaszolt : Fótisztelendö Ur! Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim I Azt tartom, hogy a közpályán való szereplésnek, minden közéleti tevékenységnek egy egészséges alapja van: az idealizmus. Idealizmus alatt értem azt, hogy mindenkinek kell, hogy legyenek vezéreszméi, elvei és erős meggyőződése arra, hogy az előbbiek hez pályája és az élet minden megpróbáltatásai között erősen ragaszkodjék. Ennek érvényesítéséhez szükséges bizonyos erős akarat és harcrakészség, amely nem engedi elcsüggedni az illetőt a támadásokkal és gyanúsításokkal szemben. Másrészt a közélet emberének nem szabad tulérzékenynek lennie és triviálisán kifejezve idegeinek bizonyos mértékig edzetteknek kell lennie. Különben is az irás szavai szerint nem az az erős aki vágja, hanem aki állja. Ez az oka annak, hogy semmiesetre sem alaposan lelkiismeretes és jóhiszemű forrásokból eredő burkolt invektivákra, amely hónapokon keresztül folyt magánegyének között és később a sajtóban, nem tartottam szükségesnek és indokoltnak reagálni. Mert meggyőződésem szerint egy közpályán működő férfiúnak elsősorban két bírája van. Először is a saját lelkiismerete, másodszor az a tényező, akinek ő hivatali felelősséggel tartozik. Nem frázis az az elejétől fogva vallott meggyőződésem, hogy lelkiismeretem mindig nyugodt volt a tekintetben, hogy az igazság csak egyféle és annak előbb-utóbb érvényesülnie kell. Ennek az érzésnek természetes kielégülése és megerősítése az, amikor engem felettes hatóságom a m. kir. kormány magatartásom elbírálása tekintetében teljesen igazolt. Azonban ennél sokkal jobban esik nekem az a társadalmi re- zonantia, amelynek Önök szívesek kifejezést adni. A megértésnek ilyen formája, ha szabad magamat igy kifejezni, különösen jólesik olyan alkalomkor, amikor az embert méltatlanul támadják meg. A rokonszenvet és szeretetet, amely társadalmi békés munkálkodásomban társadalmunk értékes tagjai részéről megnyilvánult s akiket nagyrabecsülök és rendkívül értékesnek tartok, hálásan köszönöm. Hálásan köszönöm azt a szives megtiszteltetést, amelyben engem mai megjelenésükkel részesíteni szíveskedtek. A meg-megujuló ovációkkal kisért beszéd után a főispán külön is elbeszélgetett a megjelentekkel, majd a kisterembe vonult vissza, hol a Hubertus és a Zempléni Vadásztársaság csaknem teljes számban megjelent tagjai nevében Bajusz József árvaszéki elnök üdvözölte a következőkben: Méltóságos Uram! Mi a Hubertus és a Zempléni Vadásztársaság tagjai elsősorban mint vadászok jelenünk meg Méltóságod előtt, mert hiszen Méltóságodat a sérelem mint vadászt érte, hogy kifejezést adjunk azon ragaszkodásunknak és nagyrabecsülésünknek, mellyel Méltóságod iránt viseltetünk. Legyen meggyőződve Méltóságod, hogy ha a szükség úgy kívánja, még fegyverrel is Méltóságod oldalán állunk minden támadással szemben. Isten éltesse Méltóságodat és nagyon sokáig tartsa meg közöttünk. A meleg és közvetlen beszédre a főispán hasonló melegséggel és közellenséggel válaszolt, őszinte szavakkal megköszönve vadász- társai szives bizalmának és szere- tetének megnyilvánulását. — Megvagyok győződve — mondotta a főispán, hogy Önök, mint vadászemberek jól tudják, hogy amikor egy úri vadász területet bérel magának, akkor elkövet mindent, hogy az még zel, patak mentén fekszik és aránylag jó közlekedési viszonyokkal rendelkezik, a Sajó mentén fekvő Kesznyéten, Gi- rincs, Sajóhidvég, Berzék és főként a Bodrog mentén fekvő községek, ahol hellyel-közzel már ma is akad egy-egy nyaraló. Sajnos ezek a községek is a legelemibb közegészségügyi kívánalmak híjával vannak. Evenként mintegy 150.000 magyar fordul meg a külföldön nyaralás, üdülés címén. Ez a láthatatlan import, tőkeszegény voltunkat aligha fogja megszüntetni. Ausztria jóformán az idegen forgalomból él. Nyáron át csaknem minden faluja hemzseg a nyaralóktól. A falvak népével azonban, a fentiektől eltekintve, más szempontokból is törődnünk és falvainknak egészséges irányban való kiépítésére törekednünk kell. Hogy a falusi lakosság szegényebb része, testileg és lelkileg hibás eleme, állandóan a városok felé orientálódik és azok proletár lakosságát szaporítja, az részben a magyar falu elhanyagolt voltának a folyománya. Hogy a proletár elemeknek a városokban való elszaporodása mire vezet, azt a kommunizmus idejében volt módunkban látni. A falvak lakosságának a városokba való tömeges tó1930 julius 23. anyagi áldozatok árán is minden tekintetben kifogástalan legyen. Itt is egy nagy anyagi áldozatot vállaltam magamra, melynek fejében semmi ellenérték nem jutott, hiszen a területek annyira tönkre voltak és vannak téve, hogy mintegy harmincszori vadászatom alkalmával ki sem lőttem a puskámat. A közönség csak lassanként oszlott szét azzal a benső megelége déssel, hogy alkalma nyillott a rég tartó alaptalan és ízléstelen támadásokkal szemben elégtételt szolgáltatni és bizalmát nyilvánítani azzal a férfiúval szemben, akinek szilárd, akaraterős és céltudatos működése vármegyénk közéletének, a Tokajhegyalja jobb jövőjének ma egyik legkézenfekvőbb biztosítéka. Itt említjük meg, hogy Széli József főispán már előzőleg tudomására hozta a vadászterületek tulajdonosainak, hogy nem tart igényt egyik vadászterületre sem. Ma már teljesen tisztázott tény, hogy mint ezen területek bérlője az azok értékét sokkalta meghaladó anyagi áldozatot hozott s mi most igazán kíváncsian várjuk, milyen ellenértéket remélhetnek a tulajdonosok azoktól, akik alaptalan vádaskodásaikkal a bérletek ügyét ilyen kifejtéshez juttatták. dulásából még egy más hát rány is származhatik. Népünk egész testi és lelki alakulását s ezzel karakterét is mássá teheti a város. A falvakat erősíteni, a falvak népével törődni, állami és nemzeti érdek. A falu népe volt az, amely a Károlyi forradalom napjaiban elsőnek vette fel a nemzeti munkát és szemben a városi lakossággal, akkor is királyü maradt. A falvak népének nagyrésze van abban, hogy a kommunizmus eszméi nálunk diadalt nem arattak. A háború alatt tapasztalhattuk, hogy a falu elsőrangú hadianyagot ad s hogy a falvak népében a régi magyar hadi erények még teljes mértékben élnek. A falu népe az a rezervoár, a honnan a középosztály mindig kiegészítheti magát s belőle gerinces, meg nem alkuvó, a magyar faj régi tulajdonságaival még ma is rendelkező férfiakat kaphat. Egy Golop, Monok, Bod- rogkeresztur etc. községek igen szép közterekkel rendelkeznek. Ezek a falvak, köztereik megfelelő rendezésével, egészen más képet nyújtanának. Sajnos a községek a saját erejükből a részükre községi pótadóból visszahagyott csekély %> mellett köztereik megfelelő rendezésére ma úgyszólván képtelenek. (A vezércikk folytatása) Sátoraljaújhely a adó alapját teljes saját céljaira has Kívánatos lenne, h ségek a mai nehéz viszonyok közepet pitésre, egészségű dezkedésekre viss valamit a tőlük et beszedett, avagy a zési alapba befolyt bői. Fájdalmas valós gyár közegészségük vannak falvaink - tői, folyóktól távo a lakosság még c ként sem adhatja nak a legszükség* tálkodást sem. Céltudatos közeg program felállítása tülvitele mellett m nagyközségeinkber vosi székhelyeinké lakkal kapcsolatban közelében a jól járványkórházon ki helyiségből álló n< bának kellene álln Ha élni akarunl tanulságait le kell a falvak népére jö zetünk érdekében nél nagyobb gönc ditanunk. Ne feledjük' el, a falu adja a leg anyagot és nekünk anyagra jövőnk nagy szükségünk Nemzeti létünk magyar falu. 9 magyar 1 legújabb Felavatták az első z< népházat Bodrogolas vies Andor rk. plébán tanácsos ünnep — Kiküldött munkát Bodrogola Nem cicomás. Ne Szerény, komoly hói repes épület. Négy szolgál az uccára és barátságos fehérre f* tűk egy levegős, ha keramitos kényelmes egy kisebb olvasótér felé pedig szép, konyhás lakás elősz rával. A kertben fed Az egésznek a r Vagy kulturház? SzC kialakulva, hogy h vezzék. Építette: Osztrovi plébános, szentszéki zetése alatt Bodro' magyar népe. Ma van a házszei * Az egész avatási megkapóbb részlete Lajos és János kőm István asztalos, Sika
