Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-12-14 / 81. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 81. szám. Sátoraljaújhely, 1930 december 14. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és .kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben .hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen fi Közigazgatási Bizottság ülése A vármegye közigazgatási bizottsága Széli József főispán elnöklésével kedden tartotta december havi ülését. Napirend előtt Széli főispán meleghangú szavakkal üdvözölte a magas kitüntetésben részesül* Dókus Ernő bizottsági tagot és kifejezést adva úgy a maga, mint a bizottság legőszintébb szeren- csekivánatainak, az Isten áldását kérte a kitüntetett bizottsági tag életére és további áldásos működésére. Az ünnepelt meghatott szavakkal mondott hálás köszönetét. Majd a tárgysorozatra kerüli a sor. Berndth Aladár alispán havi jelentésében számolt be a főispán által egybehívott vármegyei inség- akció lefolyásáról. A sátoraljaújhelyi szegényügy intézményes rendezésére vonatkozó intézkedések már folyamatban vannak és minden remény meg van arra, hogy a legrövidebb idő alatt megnyugtató eredmények érhetők el. — Rákosi Jenő szobrának leleplezésén a vármegyét Diöszeghy János törvényhatósági örökös tag képviselte. — A közbiztonsági és közegészségügyi állapot az elmúlt hónapban kielégítő volt. Tüzesetek Nagyrozvágy, Tokaj, Bodrogke- resztur, Olaszliszka, Alsóberecki és Széphalom községekben fordultak elő. — Az őszi mezőgazdasági munkák folyamatban vannak. A szüret november közepén befejezést nyert. Az októberi szüret minőségileg is nagyon jó, mig a novemberi a rendkívül esőzés következtében mennyiségileg is gyengébb. Az eső csak az őszi vetésekre volt igen jó hatással. A vármegyei főorvos jelentéséből kitünőleg az előző havi 192 fertőző megbetegedéssel szemben 193 fertőző megbetegedés fordult elő. Zboray Károly min. tanácsos, pénzügyigazgató havi jelentése szerint november végén Zemplénben az adótartozás 63.6%>. A tartozás tehát 16.3%-al csökkent. Bodroghalom községnek az Alsóberecki postahivatali körzetbe való visszacsatolása ellen foglalt állást a bizottság. fi Jörvényhátósági Bizottság kisgyűlésének ülése A Törvényhatósági Bizottság kisgyülése Széli József főispán elnöklésével kedden tartotta december havi ülését. A kisgyülés első tárgyaként szerepelt a számonkérő szék két tagjának a megválasztása. A tisztségek betöltésénél a választás Meczner Béla és Lehoczky Sándor bizottsági tagokra esett. A Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete Zemplén vár megye címerének használata iránt nyújtott be kérelmet. Elnöki javaslatra a kérelmet a Törvényhatósági Bizottság elé viszik, mert a cimerhasználatra csak a miniszter adhat engedélyt. Hernádnémeti község vágóhíd építésére kölcsönt kíván felvenni. A községi képviselőtestületnek erre vonatkozó határozatát jóváhagyták. Megtagadták a jóváhagyást Tokaj képviselőtestületének azon határozatától, mellyel a kistokaji ut burkolását határozták el. Célszerűbb megoldásként mutatkozik a bánya bérbeadása. A mezőzombori biróválasztást szabálytalanságok miatt megsemmisítik és uj tisztujitás megtartását rendelik el. Somogy megye alispánja kérelmet intézett a vármegyéhez, amelyben a belügyminiszteri, vármegyei és államrendőrségi számvivők üdülőtelepének építési költségeihez való hozzájárulást kér. Az előadó 300 P segély megszavazását javasolja. Főispáni indítványra, akkor adnak segélyt, ha majd a viszonyok megváltoznak. A vitézi székkapitányság három karosi vitéz részére azt kérte, hogy megkülönböztetésül, az alsóberecki hídon saját személyüket illetően ne kellessen vámot fizetniök. Elnöki javaslatra napirendre tértek a kérelem felett, a vitézek kedvezményei más utón nyertek törvényes elintézést és ilyen elvi határozatot a vármegye nem hozhat. Kimondja a határozat, hogy ez egyébként nem változtathat azon a megbecsülésen, mellyel a vitézi székkel szemben viseltetik. Riese, Révleányvár és Zemplén- agárd községek mezei közös dülő- utaknak a törvényhatósági, esetleg a vicinális közutak hálózatába való felvételét kérik. A közgyűlés hozzájárult nagyobb útszakaszoknak a vicinális közúti hálózatba való felvételére. €mődy íászló búcsúja a bíróságtól Emődy László, a kir törvényszék helyettes elnöke nyugalomba vonult. Ezen alkalomból a törvényszék ünnepélyes formák között teljes ülést tartott, melyen a járásbíróság és kir. ügyészség tagjai is teljes számban megjelentek. Dr. Oláh Lajos törvény- széki elnök meleg szeretettel és a legnagyobb elismeréssel méltatta Emődy Lászlónak bírói és egyéni kiváló érdemeit s kiemelte, hogy bár a testület elveszti őt és igy búcsúzni kénytelen tőle, a testületnek minden tagját továbbra is a szeretetnek és tiszteletnek elválaszthatatlan szálai fűzik hozzá. A kir. ügyészség részéről dr. Sté- pán Sándor vezető ügyész búcsúzott el Emődy Lászlótól, aki a forradalmak utáni nehéz és válságos időkben, mint az ötös tanács elnöke és büntető főtárgyalási elnök, tárgyilagos igazságossággal, megtorló szigorral, de megértő szivvel is ült az ítélkező székben s aki a legteljesebb mértékben ápolta a bíróság és ügyészség közötti összhangot. Emődy hajdan, mikor a galíciaiaknak több pénzük volt, amikor a tulajdon- képen való Lengyelország függetlenségét még el nem veszté, amikor az orosz kormány a tokaji bor bevitelét harmincaddal oly szerfelett nem terhelte, akkor igen virágzó és élénk volt, de jelenleg nagyot csökkent, mely veszteséget a sok mesterséges tokaji borpancsolók és borvesztegetők is nagyon elősegítették.“ (Már 100 évvel ezelőtt is) „A Hegyalja, Magyarországnak ezen nevezetes vidéke, Zemplénben fekszik és legnagyobb hossza hat-hét mértföld, szélessége három- négy mértföld és mintegy 14 négyszög mértföldet foglal el, melynek egyharmadát szőlőhegyek teszik. A beleeső helységek ezek: Szántó (Abaujmegyében), Golop, Tállya, Rátká, Ond, Mád, Zombor, Tárcái, Tokaj, Olaszliszka, Erdőbénye, Tolcsva, Bodrogkeresztur, Erdőhorváti, Zsadány, Olaszi Sárospatak, Sátoraljaújhely és Kistoronya. Az ezekkel határos helységek már nem Hegyaljához számíttatnak, részint azért, mert Mária Teréziának 1779-iki rendelése következésében a hegyaljai szőlősgazdák asszuszőlőjiktől dézmát nem tartozván adni, némely földesurak készakarva nem hagyták szőlőhegyeiket a hegyaljaiak sorába iktatni.“ Egyes szám ára ÍO fillér. íokajhegyalja szőlészete a múzeumban Irta: Dr. Székely Albert ügyvéd. I. Széli József főispán felhívása, hogy múzeumunkban összegyüj- tessenek mindazon adatok és közlemények, melyek mind a mai napig Tokajhegyalja bortermelésére vonatkoznak, olyan természetes és kézenfekvő, mint a Kolumbus tojása és még sem jutott másnak eszébe, mint Széli Józsefnek, aki tudja és átérzi, hogy gyászosan megcsonkított vármegyénk a bor- és szőlőkulturánk sü- lyedésével, vagy emelkedésével áll, vagy bukik. Megyénkért gondolkodó és gondoskodó agyában szülemlett meg ez az igazán bölcs gondolat, hogy múzeumunknak erre egy külön gyüjtőosztálya legyen, ahova eljárhatnak az érdeklődők tanulni és okulni, hogy fejlődött valamikor világhírűvé a tokaji bor és erősen hiszem és bízom a Gondviselésben, hogy még egyszer ismét azzá fog fejlődni, ha illendően tanulmányozni fogjuk az okokat és okozatokat az összefüggéseket és munkálkodásaink és tapasztalataink alapján újra világhírűvé avatjuk a borok királyát. Ezért szükséges és fontos, hogy egy ilyen különleges múzeumi osztály állítassák fel. Boldogemlékezetü édesapám — a helybeli ősi Kesztenbaum mintafőiskola főtanitója és a piarista gimnázium izr. hittanára, kit még 74 évvel ezelőtt a budai helytartó- tanács nevezett ki és ezen nehéz állást 55 esztendeig becsületben töltötte be — könyvtárából veszem elő néhai jó Fényes Elek munkáját, mely vagy 100 évvel ezelőtt Íródott és amely munkát ezennel a Zemplénvármegyei Múzeumnak ajándékozok. Antonius Szirmay de Szirma prius eiusdem comita- tus ordinarium Notarium stb. No- titia Topographia Politica incliti comitatus Zempleniensis 130 éves két kötetes munkájával és Zemp- lénvármegye ősrégi térképével együtt. E munkákban érdekes és értékes dolgokat találunk feljegyezve Tokajhegyalja szőlőművelésére és termelésére vonatkozólag. Mutatóul érdemes egyet-mást leközölni. „Az zempléni ember főképen csak a föld és szőlőművelés körül foglalatoskodik és az utóbbit a Hegyaljaiak dicséretes szorgalommal űzik. A kereskedésben legfőbb szerepet játszik a tokaji vagy hegyaljai bor, mert ez tesz legtöbb pénzt forgásba és ezért jön be legtöbb pénz. Ez a kereskedés
