Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-11-12 / 74. szám

2. oldal. A kisebb akciókat mái most kon­centráljuk és gondunk, lesz rá, hogy a társadalmi akcióból senki ki ne maradjon, akinek módja és lehetősége van az adakozásra. — Pénzosztásra nem gondolunk, s pénzt csak a legsürgősebb eset­ben adunk, az egész akciót hiva­talos személyek bonyolitják le, az adminisztráció költségeit a népjó­léti minisztérium viseli, a pénz­adományokat a postatakarékpénz­tár kezeli. A kimutatásokat közölni fogjuk a lapokban és időről-időre jelentést teszek a kormányzó urnák, aki az egész mozgalom élén áll. Kétségtelen, hogy az az offen- ziva, amely most már a leggyor­sabban megindul vármegyénkben is a téli ínség ellen, eredményes lesz s elhozza az akcióra szorul* ínségesek és szegények szociális megnyugvását. fi Közigazgatási Bizottság ülése Sátovaljaujhely nov. 12. Ma délelőtt tartotta Zemplén- vármegye Közigazgatási Bizottsága Széli József főispán elnökletével november havi rendes ülését. Bernáth Aladár alispán havi je­lentésében örömmel emlékezett meg Hubay Kálmán nyugalma­zott tarcali községi jegyzőnek és Jakubovits Lipót tállyai pénztár­noknak kormányzói kitüntetéséről. — A legfelső elimerés — álla­pítja meg az alispáni jelentés — két olyan egyént tüntetett ki, akik emberöltőt meghaladó munkássá­gukkal mindenkor igazi példaké­pei voltak a múltban és lesznek a jövőben is a hűséges és fárad­hatatlan községi tisztviselőknek. Jelentette továbbiakban az alis­pán, hogy az inségakciónak vár­megyénk területén való megszer­vezése s az akció keretében szük­séges teendők helyi végrehajtása érdekében a m. kir. belügyminisz­tériumban folyó évi október hó 8. napján értekezlet volt, melyen Széli József főispánnal együtt részt vett. Ez értekezlet folyományaként a belügyminiszter 223.088/1930. IV. számú rendeletében tudatta, hogy a minisztertanács a munkanélkü­liség enyhítése érdekében már tervbe vett egyes közmunkák sür­gős megindithatása végett Zemp- lénvármegye részére, a tokaji ál­lami átkelési útszakasz építéséhez való hozzájárulás fejében 100.000 pengő, a Tokaj községbeli kisebb katonai építkezésekre 100.000 P, Sátoraljaújhely m. város részére csendőrlaktanya építésére 60.000 pengő, uszoda létesítésére 25,000 pengő és az állami iskola tataro zására 17.550 pengő támogatást engedélyezett. A belügyminiszter itt ismerte­tett rendeletével kapcsolatban szük­séges intézkedéseket haladéktala­nul megtette az alispán. A belügyminiszter rendelete Z E M P L folytán e hó folyamán adattak át az árvaszék részéről azok az ira­tok, melyeket a magyar királyság és a csehszlovák köztársaság kö­zött ez ügyben 1927. évi junius hó 3-án Budapesten létrejött meg­állapodás értelmében a csehszlo­vák köztársaságnak oda kellett adnunk. Az átadott iratok az 1894. évi január hó 1-től 1925. évi decem- der hó 31-ig terjedő időre vonat­koztak. A felvett jegyzőkönyv és az iratok számsor-jegyzéke a vármegye irattárában helyeztettek el. Az f. évi október hó folyamán beérkezett az alispáni iktatóba 291 darab útlevél ügyirat, melyből ki­állíttatott 5 az Amerikai Egyesült Államokba, 1 Kanadába, 2 Uru- guaiba, 3 Venezuelába és 76 más államokba szóló uj útlevél, mig 83 darab régi uüevél érvényessége meghosszabbittatott. A sárospataki járás — egyes útjait kivéve — úgy az állami, mint a törvényhatósági és vicinális közutak, valamint a beépített műtár­gyak kielégítő állapotban vannak. Az őszi mezőgazdasági munká latok nagy részben befejeztettek. A vetések a bőséges esőzések és igen enyhe idő mellett jól kelnek. Az egér-károk a nagymennyiségű csapadék után csökenni fognak. A szőlősgazdák jelentékeny ré­sze már leszüretelt, de egyes na­gyobb szőlőkben a szüretelés most is folyamatban van, amit igen hát­ráltat a folytonos esőzés. A szü­reti eredmény közepesnek mond­ható. Egyes helyeken 20—24, sőt 26-27 fokos must is volt. Tar- calon az asszutermés kitűnő. Bor­forgalom sem mustban, sem uj borban nincs. A lakosság egészségi állapota, a beérkezett jelentések szerint, vár- megyeszerte kielégítő volt, csak a sárospataki járásban mutatkozott rosszabbodás. Az iskolai tanítások az egész vármegye területén zavartalanul folynak. Az alispáni jelentés után az egyes szakelőadók terjesztették elő szokásos havi jelentéseiket és re­ferálták a bizottság intézkedését igénylő ügydarabjaikat. fi Zemplénvármegyei Kazinczy-Kor irodalmi és zeneestélye Egy feledhetetlen szép este em­lékével távozott a közönség a Kazinczy-Kör f. hó 8-iki irodalmi és zeneestélyéről. Régen találkoztunk az elismerő kritika melegebb és őszintébb hangjaival, mint a Kazinczy-Kör szombati évadnyitó előadása után. A közönség szokatlanul nyilvání­totta elragadtatását Alexay Edith operaénekesnő nagyszerű tehetsé­gének méltánylásában, kifejezést adva annak, hogy pompásabb élményben, mint a milyennel az illusztris művésznő megajándé­E N kozta, még nem is volt része az újhelyi közönségnek. Alexay Edith gyönyörű, finom jelensége az operaszinpadnak, aki éppen olyan tehetséges, kvalitásos művésznő, amilyen szép és ele­gáns. Hatalmas feladatot képező műsorának minden számát hibát lan és tökéletes művészi tudással énekelte, kiérdemelve a közön­ségnek olyan elismerését, amilyen csak a predesztinált és hivatott tehetségeket jutalmazhatja. A mű­vésznőt zongorán A. Lévay Adél kisérte művészi precizitással és stílusos illeszkedéssel. Műsorszünet közben dr. Mauks Ernő abaujvármegyei kir. tanfel­ügyelő adta elő kedves és tanul­ságos állatmeséit, igazolva, hogy különös figyelmet érdemlő műve­lője, e ma már nem eléggé kul- tivált irodalmi műfajnak. A rendkívül magas színvonalon tartott estért minden elismeréssel adózunk a Kazinczy-Kör vezető­ségének. Bárha ezt bizonyította volna közönségünk szélesebb körű érdeklődése is. Lelkesedés és áldozatkészség, mely csak egyesek részéről nyilvánul meg, teremthet programokat, nyújthat kiváló mű­élvezeteket, de érdeklődés hiányá­ban csak elkedvetlenedést szülhet. Bármilyen nehezek is legyenek a mai idők, kultúrái életünk ezt nem szenvedheti meg, mert ez min­dennél nagyobb veszedelmet hozna reánk. A Kazinczy-Kör ma egyik elsősorban vezető szerve csonka­vármegyénk kulturális életének s vezetői olyan önzetlen és komoly munkát és hivatást teljesítenek, mely nemzeti tartalmánál fogva a határváros közönségéhez nem lehet idegen, nem maradhat tovább is megértés és támogatás nélkül. s: X S3 E KT. — műsoros tradólntáu. A Sátoraljaújhely Ref. Nőegylet vasárnap délután 5 órakor a ta­nácsteremben sikerült műsoros teadélutánt rendezett, melynek ke­retében érzékeny búcsút vett a a tisztségéről lemondott, érdemek­ben gazdag elnöknőjétől, dr. Nyo- márkay Ödönnétöl. A változatos műsora sárospataki főiskolai ének­kar egyházi énekével kezdődött, majd dr. Oláh Istvánná, a Nőegy­let uj elnöknőjének megnyitó he- széde következett, melyben a tá­vozó elnöknőnek az egylet fejlesz­tése körül szerzett elévülhetetlen érdemeit méltatta. Azután Gaál László hitoktató lelkész tartott magas szárnyalásu beszédet az összetartózandóságról, a szegények gyámolitásáról és a Nőegylet cél­jairól. Egyben a ref. egyház és a Nőegylet nevében háláját fejezte ki az elnöknő sikeres tevékenysé­géért. Ezt követte Szabó Ernő sárospataki főiskolai ének- és zenetanár kiváló hegedüjátéka, a melyet A. Lévay Adél kisért zon 1930 november 12. J gorán művészi készséggel. Azután Meczner Annus a Leányegylet és gyermektársai nevében üdvözölte az elnöknőt. Végül a sárospataki ref. énekkar énekszáma és egy élőkép zárta be a műsoros tea­délutánt, melynek befejezése után felszolgálták a teát. A tiszta jöve­delem a szegény gyermekek fel­ruházását szolgálja. — Az izr. Népkonyha közgyűlése. A helybeli izr. Népkonyha f. hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését özv. Fuchs Mórné elnöklete alatt. Dr. Grosz Dezső társelnök megnyitó beszéde után dr. Molnár Ödönné pénztá­ros ösmertette az 1929. évi zár­számadást és az 1930. évi költ­ségvetést, melyeket egyhangúlag elfogadtak. Miután dr. Gáspár Sándor köszönetét mondott az elnökségnek eredményes munká­jáért, megválasztották a tisztikart* Elnök lett özv. Fuchs Mórné, társ­elnök dr. Grosz Dezső, alelnök Bettelheim Sándorné, pénztáros dr. Molnár Ödönné, gazdasági el­nök Glück Samuné, főtitkár dr. Jozefovics Kálmán, titkár Schweiger Miklós, azonkívül a választmányt, számvizsgálókat és a többi bizott­ságokat választották meg. A köz­gyűlés végül egy kegyeletes ak­tussal zárult. Feldbrand Fülöp fő­kántor ugyanis imát mondott néhai Haas Fülöpné lelkiüdveért, aki a Népkonyha céljaira és aggok be­fogadására szolgáló házat adomá­nyozta annak idején. Közgyűlés után az első ebéd kiosztása kö­vetkezett, melyben 86 szegény gyermek és az aggok részesültek, azonkívül számos ebéd-adag jut az u. n. szemérmes szegényeknek is, akik lakásukon fogyasztják el a Népkonyha ingyenes ebédjét. Meg kell jegyezni még, hogy Bet­telheim Sándorné alelnök kezde­ményezése folytán 60—70 iskolás gyermek tejből és egy zsemléből álló reggelihez is jut minden nap az előadás megkezdése előtt. — A testileg fogyatékos gyermekek szociális védel­me. A Népjóléti és Munkaügyi minisztérium egészségügyi propa­ganda osztályának támogatásával f. é. nov. 16-án tudományos elő­adást rendez városunkban dr. Hor­váth Mihály egyetemi orvosianár, aki 30 nagyobb várost látogat meg oly célból, hogy a testi fogyaté­kosság elleni küzdelem mai állá­sáról nyilvános ingyenes előadást tartson. Az előadás előkészítésére az Országos Stefánii Szövetség helyi szerve nyert megbízást, mely az előadást a vármegyeháza nagy­termében vasárnap, november hó 16-án d. u. 7*4 órai kezdettel, teljesen díjtalanul rendezi. Az elő­adás cime : „A testileg fogyatékos gyermekek cszociális védelme.“ — I!:jI<iIozím. Dubay Ferenc mézeskalácsos, a helybeli iparos- társadalom egyik régi, közbecsü- lésben álló tagja, f. hó 9-én 73 éves korában elhunyt. Kiterjedt

Next

/
Oldalképek
Tartalom