Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-03-12 / 19. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 19. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 12. Hegjelanlk hstenkAnt kétiur ntrdán éa uombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: S4torfi,ljanJha2y (Vkrmagyohks^II. ndv) Zemplén BISQsatéii ár : Negyedévre . . 2 pengő Hlrdetéaek: négy zetcentimétere nként. iSyllttór soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. izAm Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Hloszliva kudarca Az orosz szovjet minden évben egyszer-kétszer megpróbálja, hogy külpolitikai programjához híven „lángba- boritsa* a civilizált világot. Rengeteg pénzáldozattal, drágapénzen felbérelt kommunista ügynökökkel úgynevezett vörös napokat rendez, amelyeknek az volna a céljuk, hogy az alkotmányos államokban véres zavargásokkal felborítsák a polgári államrendet, dokumentálva a világ proletáriátu- sának az orosz szovjeturalommal való szolidaritását. Hónapokig tartó titkos propagandával bujtogatja Moszkva bérencei utján a nagy városok csőcselékét „lumpen proletariátusát“, hogy majdan erkölcsi tőkét kovácsoljon néhány éretlen suhanc orditozásából. Az eredmény évről-évre ugyanaz : lármás utcai tüntetések, itt-ott rendbontó zavargások, amelyek provokálják a rendőrség beavatkozását és siralmas kudarcba fulladnak. De az idén még az előbbi évek sorozatos kudarcainál is nagyobb volt a vörös nap kudarca. Az egész vörös mozgolódás ugylátszik csak arra volt jó, hogy világszerte bebizonyítsa a polgári államrend szilárd erejét. A legtöbb nagyvárosban csendben és fehéren mult el a vörös nap, sőt sok helyütt a szovjetbérencek biztos vereségük tudatában még az utcára sem mertek kivonulni. Csupán Németországban és az Egyesült Államokban került kisebb nagyobb zavargásokra a sor, amelyeket a rendőrség mindenütt csirájában elfojtott. A városok polgársága, a munkásságot is beleértve, a legnagyobb ellenszenvvel fordult a rubeleken toborzott, rendbontó és hep- ciáskodó véresszáju csürhe ellen. A puska hátrafelé sült el: ez a szégyenteljes vörösnap nem a szovjeturalom mellett, TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám hanem ellene teljesített nagyszerű propagandát. És ez elképzelhetetlen is másképen. Az orosz állapotok igazán nem olyanok, hogy bárkiben is kedvet kelthetnének azok utánzására. Bezárt gyárak, üres boltok és ugaron fekvő földek, dologtalan munkások és éhező, beteg gyerekek. És az emberi jogok, a szólás- és gondolatszabadság olyan példátlan korlátozása, amely a legsötétebb középkort is megszégyenítette volna. Mit képzelnek Moszkva véreskezü urai, hogy e gyönyörü^'példa láttán az ő szép szemük és tág zsebök kedvéért az egész világ hirtelen meg fog kógya- gosodni, és hanyatthomlok öngyilkosságba fog rohanni ? Hogy akad olyan dolgos mun kásember, aki minden terrorisz- tikus propaganda ellenére vágyakozva tekint Moszkva felé? Mert hiábavalók a legszebb szavak, a légdélibábo- sabb eszmék, ha azokat éppen az eszmék szószólói csúfolják meg és tiporják sárba a legcinikusabb gazsággal. Szovjet- oroszország kétségbeejtő közviszonyai illusztrálják az álomképek és a valóság közötti elcsüggesztő külömbséget. A nagyvárosi csürhe, a mindenütt megtalálható utcai csőcselék, a modern alvilágok mindenre kapható lakói egy pár rubelbankó fejében persze készek statisztálni ezekben a vérlázitó vörös komédiákban. Nekik nincs mit veszteniük, ők kötélnek állnak. Ezzel a dicstelen hadsereggel lehet hébe-hóba rendbontó tüntetéseket, sőt véres zavargásokat rendezni, de igazán nem lehet dokumentálni vele a világ dolgozó polgárságának a szovjeturalommal való rokonszenvét. Ám ha nincs is nagyobb jelentőségük ezeknek a vörösnapos komédiáknak, mégis itt volna már az ideje, hogy a kormányok a polgárok nyugalma érdekében erélyes kézzel egyszersmindenkorra elejét vegyék ezeknek a szemérmetlen komunista próbálkozásoknak. Az elmúlt hétfőn mozgalmas napja volt a vármegyének. Az ősi székház ódon falai közt három népes gyűlés foglalkozott a vármegye ügyes-bajos dolgaival . . . 10 órakor a közigazgatási bizottság tartotta meg havi ülését Széli József főispán elnöklete alatt, 11 órakor a kisgyülés, 12 órakor pedig a törvényhatósági bizottság közgyűlésének résztvevői népesítették be a nagytermet. A közigazgatási bizottság ülésén elhangzott előadói jelentések sorát Bernáth Aladár alispán nyitotta meg, majd a szokásos sorrendben következtek a többiek. Schmotzer György dr. tiszti főorvos szerint a vármegye közegészségügye a múlt havival szemben sokat javult február hóban, ugyanúgy javult az állategészségügy is Róth Lajos törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint. Zboray Károly pénzügyigazgató részletes beszámolójának lényeges pontja az, hogy az esedékes adóból 990.915 pengőt, tehát az össztarlozás 49%- át még nem fizették be az adózók. A kisgyülés tárgyalási anyagának általánosabb érdeklődésre szá- mottartó pontjai a következők voltak : A hegyaljai Szőlőkormánybiz- tosság átirata folytán 50 drb. 40 pengős üzletrész megvásárlásával a vármegye belépett a Szövetkezetbe. — Jóváhagyták Tiszakarád községnek a 6600 pengős iskola- épitési kölcsön felvételére, valamint a községi adóhivatal felállítására vonatkozó határozatát. — A sárospataki harmadik gyógyszertár felállításához szükséges engedélyt nem adta meg a kisgyülés. Végül a beérkezett segély iránti kérvények közül kedvezően intézték el többek között a Nyugdíjas Kató natisztek Szövetségeét, a Bethlen Gábor körét, a József Szanatórium Egyesületét és 3500 P kölcsönt szavaztak meg Bornemisza Miklós bodrogközi főszolgabírónak szolgálati autó vásárlására az utiátalá- nya terhére. 12 órakor a törvényhatóság közgyűlését nyitotta meg Szélt József főispán, akinek napirend előtti indítványára táviratilag köszöntötték a vármegye nevében Gömbös Gyula honvédelmi minisztert tábornokká történt kineveztetése al- j kaiméból, Zsitvay Tibor igazságügy- és Wekerle Sándor pénzügy- minisztert abból az alkalomból, hogy a kormányzó az I. o. magyar érdemkereszttel jutalmazta meg munkálkodásukat. Ezután a közig, bíróság ama Ítéletének bemutatása következett, amely a kisgyülés választás ügyét intézte el. A közkórházak államsegélyének leszámítása folytán az Erzsébet közkórház működésében előállható zavarok, illetve keretszükitések megelőzése végett feliratilag kérték a népjóléti minisztert, hogy rendeletének Zemplénre vonatkozó részét ne hajtassa végre. Az alispáni jelen- I téssel kapcsolatban két felszólalás j hangzott el. Tantó János ref. lel- • kész az adózási viszonyokat tette szóvá; a rideg fináncpolitika helyett gazdasági politikát és a gazdák adójának mérséklését kívánva — konkrét indítványt, javaslatot azonban nem mutatott be. A másik felszólaló Dubay István dr. volt, aki egyes alsóbb fokú közigazgatási intézkedések orvoslását kérte. Bernáth Aladár alispán e felszólalásra azonnal válaszolt, kijelentvén, hogy ha konkrét esetet juttat valaki tudomására — azt azonnal orvosolni fogja, ép úgy mint eddig — ezután is. Több kevéssé jelentős, inkább adminisztratív jellegű ügy letár- gyalása után 1 órakor rekesztette be Széli József főispán a közgyűlést. Március idusának újhelyi programja Sátoraljaújhely város közönsége, az egyházak, társadalmi egyesületek, iskolák hagyományos kegyelettel készülődnek a nagy nemzeti évforduló megünneplése; úgy, hogy a március 15 városunkban előreláthatóan ezidén is gazdag lesz ünnepi eseményekben. Az emlékezés megnyilvánulásai — a szerda délig — érkezett hirek szerint a következők: Egyes szám ára tO fillér Egy munkanap a vármegyén Három ülésben foglalkozott a Törvényhatóság hétfőn Zemplén ügyeivel.
