Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-02-23 / 15. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 15. szám. Sátoraljaújhely, 1930 február 23. Iagj«l«nlk hatonként kétisar asardán éa’aiombatOB Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sfctomljaajbaiy (Vármagyaháa II. ndv) I Zemplén Elöflsatéal ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttór soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szfim POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásába Amen Durva cseh támadás Az a kvalifikálatlan maga tartás, amit a prágai sajtó tanúsít éppen azokban a napokban, amikor a magyar nemzet hálatelt szívvel emlé kezeit meg Horthy Miklós kormányzó tizéves államfői jubileumáról, — a legnagyobb megbotránkozással tölt el bennünket. Példátlan eset ez a nemzetközi életben. Az államfők még háborús időkben is megkülönböztetett védelemben részesülnek, nem szólva a békeesztendőkről, amikor államfőket hírlapi támadásoknak kitenni nem szoktak. Csehszlovákia az egyetlen, a mely kivételt jelent, mert az utóbbi időkben a magyar nemzet államfőjét támadja a prágai sajtó s teszi ezt olyan kíméletlen módon, amire csak egyetlen válaszunk lehet : a megbotránkozás. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy éppen a cseh külügyminisztériumhoz közelálló lapok vállalkoztak erre a szerepre. Természetesen ezt a csúf gyalázkodást tűrni nem lehet s éppen ezért a prágai magyar követ három demarsot is intézett a cseh kormányhoz, felhiva arra, hogy vessen gátat az ilyen rosszindulatú sajtó- kampányoknak. Benes cseh külügyminiszternek erre az volt a válasza, hogy »semmi törvényes eszköz sincs birto kában, hogy a cseh lapokra befolyást gyakoroljon.“ Mi nagy tisztelői vagyunk a sajtó- szabadságnak, de emlékeztetnünk kell Benest arra, hogy más esetekben, amikor az ő kis ügyeit kellett elsimítania, rendelkezésére álltak azok az eszközök, amelyek a cseh sajtót magatartása megváltoztatására késztették. Ha utánanéznek a cseh külügyminisztériumban a leg utóbbi esztendők anyagában, rájönnek arra, hogy a sajtószabadságtörvény nem állta útját annak, hogy a csehszlovák kormány például 1928- ban nem éppen szórványos esetekben alkalmazta a lapelkobzás eszközét. Csupán az említett esztendőben 118 esetben foglaltak le lapokat s az utóbbi négy év alatt összesen 426 alkalommal történt lapelkobzás, vagyis minden harmadik napra esett egy ilyen megrendszabályozás. De ezekben az esetekben vagy Be- nesnek s a cseh kormány valamelyik tagjának okozott kellemetlenséget az illető újság, vagy pedig a kisebbségek felé kellett ilyen retorzióval élni. Mi korántsem avatkozunk a cseh belpolitika ügyeibe s nem akarunk lapelkobzásra felhívást tenni, de megkövetelhetjük, hogy miként mi is s ahogyan minden müveit európai állam tiszteletben tartja más országok államfőjét, eme nemzetközi jogszokás alól Csehszlovákia se vonhassa ki magát. Mi nagyon jól emlékezünk még a hágai megegyezés körülményeire, amikor az utódállamok közötti barátságos közeledés kérdése is szerepet játszott s mi örömünket fejeztük ki afölött, hogy ennek a megértő szellemnek Amikor mindig és mindenütt a munkahiányról beszélnek, nem lehet érdektelen, hogy bemutassuk a zemplénmegyei Államépité- szeti Hivatal múlt évi munkásságának eredményét. Hozzátehetjük mindjárt azt is, hogy ezzel a mérleggel a mai szűkös viszonyok között nagyon is meglehetünk elégedve. Vegyük figyelembe, hogy Z< mplénvárme- gye egyenes adók címén közel kétmillió pengőt fizet összesen, mig ezzel szemben az Államépitészeti Hivatal 1,171.467 pengő értékű munkáitokat végeztetett el az elmúlt év folyamán. Hengerelési munkát végeztek 43 770 kilometer területen 273.130 pengő értékben. az útját egyengetni lehet. De kérdezzük: lehet-e hinni a csehek őszinte közeledésében, ha olyan pontokon is támadási anyagot keresnek, amelyek csak arra jók, hogy megakadályozzanak minden ilyenirányú jószándéku törekvést. A cseh sajtó nem tesz jó szolgálatott a közeledés ügyének, ha folytatja a megütött hangot, de különösen nem tesz jó szolgálatot Keleteuró- pa békéjének a cseh kormány, ha átlátszó módon, csupán kibúvókat keres, hogy a felelősség alól kivonja magát, mikor köztudomású, hogy éppen azok az orgánumok folytatják durva támadásaikat, amelyek nagyon közeli szellemi és egyéb nexusban van nak a cseh külügyminisztériummal. Mi semmiesetre sem használjuk parirozásként azokat az eszközöket, amelyeket a csehek velünk szemben alkalmaznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar sajtó nem tudná támadni például Massarykot, de ehhez nagy erőt kellene venni magán, hogy oda alacsonyodjon le, ahol a cseh sajtó színvonala mozog. A Szerencs—bekecsi szakaszon a terméskő-burkolat átrakása és a tokaj—tarcali törvényhatósági közutnak felemelése és víztelenítése 99 260 pengőt, bekötő utak földmunkája és átereszek 16 746 km. területen 54.630 pengőt igényeltek. Útjelző táblák beszerzése és felállítása 4 707 pengőbe került. Híd kilenc épült a vármegye területén 65 670 pengő értékben. Magasépitkezésre 677.070 pengős beruházás történt. Ezen ösz- szegből befejezték a taktaharká- nyi, tiszakarádi, olaszliszkai, ricsei, cigándi, taktaszadai, hosszulázi iskolák, az Államépitészeti Hivatni székházának és utihenger színének, a tiszakarádi orvosi lak folyamatban lévő építkezési munkálatait. Újonnan épültek: Takta- harkány községben II. tanterem 11.508, makkoshotykai két tantermes ref. iskola 25.400 P, sátoraljaújhelyi gör, kát. tanítói lakás 12.800 P, szegi állami iskola 29.000 P, mikóházai gör. kát. iskola 30 000 P, mádi állami iskola 87.000 P, bodrogzsadányi községi iskola 20.600 P, sárospataki Szent Vince Leánynevelő intézet 79.000 P, vármegyeházai építkezési munkálatok 83.300 és ricsei szolgabirói lak 5300 pengő értékben. Az Államépitészeti Hivatal 1930 évre ismét nagyobb építkezési programot dolgozott ki. Ennek a tág keretű programnak végrehajtása azonban jóváhagyás és pénzkérdéstől függ. Miután tudjuk, hogy illetékes helyen a legnagyobb megértéssel keresik a lehetőségeket ahhoz, hogy a munkaalkalmat Zemplénben is növeljék és előmozditsák, hisszük, hogy vármegyénk vezetőinek ismert agilitása és sikeres közbenjárása mellett az Államépitészeti Hivatalnak sikerülni fog a múlt évinél is sokkal gazdagabb építési munka- programot végrehajtani, (va.) Züöővészesek elhelyezése Sátoraljaújhelyben (Dr. Ch.) A sátoraljaújhelyi Tüdőbeteggondozó Intézet 1930. évi február hó 18-án tartott igazgató- sági ülésén Prihoda László dr. közkórházi főorvos ismertette az intézmény 1929. évi,müködését. A bizottság e jelentést az igaz fájdalom érzésével vette, mert e jelentés szomorú képet nyújt arról, hogy a tüdővész ellen a város közönsége védtelenül áll. Az intézetben az 1929. évben 189 tüdövészben szenvedő egyént ápoltak, akik közül 97, tehát 52°/o-a nyílt tuberkulózis, környezetét s a vele érintkezőket fertőző tüdőgümő kórban szenved. Ezek között 71 egyénnek lakásviszonyai tűrhető, 95 egyéné rossz volt. Ennek az eredménye azután részben az, hogy 149 családnak 507 tagját átvizsgálva, 297 felnőtt közül 150 gü- mőkóros volt, 210 gyermek közül pedig 39. Idézem itt az egészségügyi reformirodának a mi viszonyainkra vonatkozó 1926. évi adatait: több mint egymillió pengő értékben szolgáltatott munkaalkalmat Zemplénben az államépitészeti jCivatal múlt évi munkaprogramja Folyó évben is nagyobbmérvü munkaprogram vár megvalósításra
