Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-02-16 / 13. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 február 16. aki a mély lelki finomságok meg- zenditésére alkalmas hangon elevenítene meg az általa jól megválasztott költemények minden szépségét. Szabó Ernő sárospataki főiskolai zenetanár művészettel és érzéssel előadott hegedüszámai után pedig, melyeket Boda Béláné kisért stilusos illeszkedéssel, Kovács István zongoraművész igazolta be nagyvonalú művészi képességeinek a legszigorúbb kritikát is megálló hatalmas arányait. A közönséget mindkét szereplése alkalmával valósággal lenyűgözte játékának robusztus ereje, óriási technikája, mely őt az újhelyi közönség előtt is a klasszikus zene igazi mesterévé avatta. Fergeteges taps fogadta — a kitűnő bevezetések után — az előadói asztalnál megjelent dr. Ravasz László püspököt. — Mostanában mindig a revízióról beszélnek — kezdette a püspök előadását —, ez az álmaink netovábbja, erről beszélnek itt is — mindenütt. Én is a revízióról beszélek, de nem a külpolitikai revízióról, hanem a magyar élet programjának revíziójáról Ezt fogom beszédemben ismertetni, mert ez nagyobb dolog, mint minden békeszerződés s nem kisebb, mint az elveszített határok visszavétele vagy bármiféle pénzügyi és gazdasági fellendülés. — Ezt az uj életprogramot a magyar meliorizmusnak nevezem. Ez azt jelenti, hogy valami szakadatlanul javul, amit szüntelenül revideálunk azért, hogy egyre job■ bak lehessünk. — A magyar meliorizmus a magyar jobbálételnek útja és módszere. Majd frappáns történelmi példákkal világítja meg, hogy ebben a mi világunkban nemcsak a nagy nemzeteknek, hatalmaknak van létjogosultságuk, hanem a kisebb nemzeteknek is azért, mert Istennek van valami eleitől fogva va- lott és megtartott törvénye, az, hogy ő nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is néz. A történelmi időkben szerephez jutott kis nemzeteknek a goliát birodalmakkal való szembeállításaival bi zonyitja, hogy nem a mennyiségtől, hanem a minőségtől függ a nemzetek létjogosultsága. — Különösen hajlamos arra a magyar — folytatja tovább feszült figyelemmel hallgatott előadását — hogy ilyen életprogramot Írjon elő és különösen hajlamos azért, mert én nem ismerek még egy olyan nemzetet a világon, amelyiknek olyan egyéniség termelő ereje volna. Igaz, hogy a közösség rovására, de kétségtelenül színes, változatos, originális egyéniségeket termel a magyar géniusz, melyeket két kézzel szór a világba. A magyar ember csak szólóban értékelhető, bírálható. — A magyar meliorizmus tulajdonképen nem egyéb, mint Széchenyi István gondolatának felújítása. Az, a Széchenyi redivius, mint magyar prófétaság a XX. század elején. Széchenyi gondolata is az volt, hogy ezt az országot nem a közjog, nem a politika teszi naggyá, hanem a kimivelt ember értéke, minőségének a mennyisége. A magyar meliorizmus azt ál litja, hogy ennek a nemzetnek jövendője, dicsősége, megmentése attól függ, hogy mikép tudja elméjét, lelkealkatát átnemesiteni. A magyar lélek nemességét tűzi ki programul, a szellemnek és a jellemnek átnemesitését. — Nagyon kell ezt a gondolatot hangsúlyozni, mert a világ könnyen hajlik arra a gondolatra, hogy az embereknek és nemzeteknek élete valami matériális jótól függ. Nem tudom eléggé kiáltani, beszélni, kürtölni, hogy ez a gondolat helytelen, mert hogy én magyar legyek nem attól függ, hogy magyarnak lenni jövedelmező, anyagilag előnyös-e, szép dolog-e, kellemes dolog-e. Nem érdekből vagyok magyar, hanem hivatásból. A továbbiakban a gazdasági kérdésekkel foglalkozik, melyek nem nélkülözhetik az erkölcsi alapot. A gazdasági élet alapja a hitel, a bizalom és ennek egyetlen fedezete: a becsület. Az amerikai szabadságharcból erre nézve felhozott gyönyörű példázat után hangsúlyozza, hogy a termelés és a fogyasztást is csak az erkölcsi elvek szabályozhatják; I a szorgalom és a takarékosság. A polgári kapitalizmus ezeken az elveken fejlődik ki s a 17—19. század művelődése a kapitalista társadalomból fejlődött é6 a mai nyugati kultúrát a három etikai tényezőn felépült gazdasági erők összessége hozta létre. A nemzet kulturális fejlődésének titka, hogy mit tud az életről és annak titkairól. Meggyőző igazságokat mond el a magyar teketségek sorsáról. A tehetséget nem akarják észrevenni, másfelől meg a tehetség magánál nagyobbat elismerni nem akar. így lett Magyarország a félreismert és elzüllött tehetségek hazája. — A politika, ha igazán demokratikus akar lenni, csak erkölcsi alapon lehet az. A meliorizmusnak meg kell látszani minden magyar enteriőrben s ezt megteremthetjük, mert Csonka-Magyarország minden szegénysége nem gát ez előtt, hiszen a becsülethez nem gazdagság kell. — Fel kell fedeznünk a magyar erőket. Uj típus kell a XX. században, amit nem érhetünk el a magunk erejéből, csak ha eszközül felajánljuk magunkat annak, aki a nemzeteket vezeti — Krisztusnak. Krisztus a keserű magyar sorsban, magyar szívben, ez az igazi életprogram: a magyar meliorizmus. Percekig zúgott a taps a szónoki előadás szépségétől még hatásosabbá tett előadás befejeztével. Rövid szünet után üruberné Pintér Helén operai pretenziókban gazdag, nagyszerű melódiabőségeket eláruló énekművészeiében találta gyönyörűségét a közönség, Nagy Béla* zongorakisérete mellett. Ezt a végtelen szorgalmas, gyönyörű fejlődést mutató fiatal erőnket a legteljesebb biztosság jellemzi a zongora kezelésében. A nívós műsort Sipos karnagy vezetésével a ref. egyház vegyeskara rekesztette be a Magyar Can- táte harmonikusan összecsengő, szép eléneklésével. A műsoros este után a ref. egyház 200 terítékes bankettet rendezett az illusztris vendég tiszteletére. A felköszőntők sorát Kiss Ernő esperes nyitotta meg szellemes és színes képekben gazdag köszöntőben ünnepelve dr. Ravasz László püspököt. Felköszöntőket mondottak még dr. Meczner Tibor a püspökre, Tantó János megy- aszói ref. lelkész Széli József főispánra. Dr. Ravasz László püspök válaszában előbbeni előadásához fűzött amerikai útjáról refiexiókati mig Széli József főispán a más felekezetüek nevében is köszönetét mondott a püspöknek azokért a gazdag élményekért, melyekben a város közönségét részesítette. a Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! „HflTTVÜ“QŰZM0SÚQ9 Sátoraljaújhely, Justus ucca 4. sz. Zemplénvármegye egyedüli mosó- dája Nem gyűjtő! Nem képviseleti Gallér, kézelő, férfi ing. férfi öltöny, függöny és női piperecikkeket stb. saját üzemében tisztit 24 órán belül is. Vidéki tisztítások 3 napon belül visszaküldetnek. Tisztelettel Bredár Lajos. bevált és kitűnő fájdalomcsillapító Aspirin-tahlettSic eredeti csomagolása Ügyeljünk a Bayer-kereszíre! eredetté csomagolása Ügyeljünk a Bayer-kereszíre! Csak gyógyszertárban ka'ható. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi reál- gimuáziüin hősi halottainak emléke Más intézetekhez hasonlóan a sátoraljaújhelyi kegyesrendi reál- gimnázim is le akarja róni a hősi halált halt tanítványaival szemben a kegyelet adóját. Az iskola épületében elhelyezendő emléktáblán akarjuk hősi halált halt tanítványaink emlékét megörökíteni. Mivel a rendelkezésünkre álló adatokból a hősi halált halt tanítványaink teljes névsorát összeállítani nem tudjuk, a társadalomhoz fordulunk tiszteletteljes kérésünkkel, hogy bennünket ebben a munkánkban támogatni, adataikat velünk közölni szíveskedjenek. Az egyöntetűség kedvéért kérjük a lehetőséghez képest a következő adatokat: 1. Név. 2. Születési ideje. 3. Csapatteste. 4. Melyik fronton halt meg? (esetleg kórházban.) 5. Mikor halt meg? 6. Mikor volt az intézet tanítványa? —■ Az adatokat kérjük az igazgatóságnak megküldeni, vagy élőszóval közölni a fogadó órák alatt (d. e. 11-12-ig). Mivel az intézet nagyon korlátozott anyagi eszközökkel rendelkezik, adományokat az emléktáblára nagy köszönettel fogadunk. A reálgimnázium igazgatósága. MeijhiVó A zemplénvármegyei községi és körjegyzők fiú- és leánynevelö Egyesületének alapitó és rendes tagjait Sárospatakon, a községháza tanácstermében 1930. évi február hó 23-án d. e. */*10 órakor kezdetét veendő rendes közgyűlésre ezennel meghívom. — Tekintettel arra, hogy a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a gondnokság tagjain kívül 10 rendes tag van jelen, felkérem az Egyesület rendes tagjait, hogy a gyűlésen Zemplénvormegye hisgyüléséneh ülése Zemplénvármegye törvényhatóságának kisgyülése Széli Józsel főispán elnöklésével tartotta február havi ülését. A kisgyülés Sátoraljaújhely várost nyugdij-szabályrendeletének megfelelő módosítására hívta fel. Rakmányi Jenő gazdasági tanácsos nyugdíjazását jóváhagyták, nyug- dijilletményét azonban tiz száza lékkai leszállítják, mert a háborús évek nála kétszeres beszámítás álé nem eshetnek. Dr. Szeniczey Ödönnek a városi virillis névjegyzék kiigazítására vonatkozó felebbezését elutasítják — A turisták részére 500 pengő szavaznak meg. — Végül elhatározták, hogy felírnak a népjólét miniszterhez az Erzsébet közkórház ellátmányának felemelése ér dekében.
