Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-06-29 / 46. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 junius 29. fi sátoraljaújhelyi rom. kát. női kertgazdasági és háztartási iskola évzáró vizsgája Széli Józsefné főispánná közbenjárásával a sátoraljaújhelyi Karolináim leánynevelő-intézettel kapcsolatban az 1929 évben szereztetett meg ezen két évfolyamú iskola, amelynek első évfolyama 1929 szept. 1-én nyílt meg. E tanfolyamra négy polgári iskolát végzett serdülő leányok vétettek fel. Tanításukra a m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Csongor Teréz gazd. szaktanitónőt osztotta be s egyidejűleg két helybeli tisztelendő nővért felvétetett a kecskeméti 2 éves gazdasági szaktanítói tanfolyamra, hogy ezeknek gazdasági irányú kiképeztetése után a rend saját kebeléből láthassa el a gazdasági szakoktatást. A tanfolyamnak f. évi junius hó 25-én volt az első évzáró vizsgája, amelyen Széli Józsefné főispánná is megjelent. A növendékek a legkiválóbb elméleti és gyakorlati tudásuknak adták tanu- jelét, ami a kitűnő vezetésnek és a tanulók kiváló szorgalmának tulajdonítandó. A vizsga tárgyai között ott szerepeltek az általános műveltséget adó tantárgyak: irodalomtörténet, magyar nemzeti történelem, német nyelv, stb., tovább a kifejezetten gazdasági és háztartástani tárgyak, amelyeknél a részletes elmélet mellett főleg a gyakorlati résznek jutott kiváló szerep. A tanulók feleletei és a vizsgával kapcsolatosan rendezett kézimunka-kiállítás azt igazolták, hogy mindazt meg is csinálták, amit elméletileg tanultak. A növendékek ugyanis az iskolai év folyamán résztvettek az összes kerti és háztartási munkákban. A zárda konyháján váltott csoportokban főztek, sütöttek, takarítottak, mostak, vasaltak; női, férfi, csecsemő fehérneműt és felsőruhákat szabtak, foltoztak, stoppoltak ; különböző kézimunkákat készítettek ; a Sátoraljaújhelyi Tanítói Üdülőtelepen (Kovács villa) gondozták a zöldséges és virágos kertet, a baromfit; gyümölcs és zöldség konzerveket készítettek. Ez az iskola városunkban való ban úttörő munkát végzett. A vizsgán is bemutatott gyakorlati gazdasági képzéssel azt a célt szolgálta, hogy a növendékek az iskola falai közül kikerülve majdan mint müveit háziasszonyok helyüket úgy a családi életben, mint a társadalomban minden tekintetben megállhassák s mint mondani szokás: a fillérből pengőt tudjanak csinálni. Ma, amikor a két- ségbeejtően növekedő általános elszegényedés mellett ott látjuk az anyagi képességeket meghaladó fényűzést és könnyelműségeket, amikor a testi munkát, a kéz becsületes, pénztkereső, megtakarítást jelentő munkáját egyesek egyenlőnek nézik a műveletlen séggel: ez az iskolatípus a családi élet produktiv munkával kapcsolatos erényeinek alapját rakja le. Nagy érték a kultúra 1 Minden szülő minél jobban képeztesse gyermekeit. De ne feledjük, hogy a kultúra igényeket is növel s ha megelégedett, becsületes ifjú nemzedéket akarunk, akkor azt arra is kell nevelnünk, tanítanunk, ho gyan kell a megnövekedett igények fedezéséhez produktiv munkával az anyagiakat megkeresni. Ha az általános műveltség emelésével egyidejűleg a keresőképességet nem fejlesztjük, akkor az elégedetlenséget s az erkölcsi bizonytalanságot szolgáljuk. Ezért a legnagyobb örömmel kell üdvözölnie minden szülőnek ezt az iskolafajt, amely a szó szoros értelmében munkaiskola, amely nemcsak arra tanít, hogy mi mindenre van szüksége a müveit leánynak s n»i mindenre kell pénz, hanem arra is, hogyan kell azt becsületesen megszerezni és hogyan kell az igényeknek határt szabni. Schmack M. Alerina főtisztelendő főnöknő és Csongor Teréz, a fáradhatatlan gazd. szaktanitónő dicséretesen nagyértékü munkát végeztek a tanfolyam kitűnő vezetésével. Kneiszl Emil. fi íurista-hfo felszentelése Nagy és nevezetes napja lesz julius 6-án a Magyar Turista Egyesület Hegyaljai Osztályának, mikor felszenteli, megnyitja és rendeltetésének átadja a Sátoraljaújhely határában, a szárhegyi völgyben épült turista házát. Jelentős és örvendetes ez az esemény városunk életében, mert az annyira kívánatos további fejlődés csiráját, magvát ültette el egy annyit emlegetett, de a megvalósulás közelébe eddig alig ért idegenforgalmi-program útjába. És mély tisztelettel, mondhatni megilletődéssel kell meghajolnunk, levennünk a kalapot az előtt a férfiú előtt, akinek erős, hajthatatlan munkát, fáradságot nem kímélő akarata, utánjárása, agilitása, szervezői képessége hozta létre ezt a kritikát fényesen megálló turista házat. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a semmiből teremtette meg. Ez a férfiú, akinek méltán lehet hálás városunk közönsége s a vezetése alatt álló Egyesület: dr. Oláh István ny. kir. törvényszéki elnök, kir. kúriai biró s ő volt az, aki semmiféle akadálytól vissza nem ] riadva, tett, cselekedett, küszködött, fáradott, mondhatni kilincselt kitűzött nemes célja érdekében. Az ő diadala, dicsősége legyen ez a nap s bár nincs indiíványozási jogunk, már most figyelmébe ajánljuk a julius 6-iki közgyűlésnek, hogy a Turista Házat névé vei: A Magyar Turista Egyesület Hegyaljai Osztálya Dr. Oláh István Turista Házának keresztelje el. A Turista Ház felszentelési és megnyitási programja a következő : Az ünnepély délelőtt 11 órakor tábori misével kezdődik, 12 órakor lesz a közgyűlés a Turista Házban, melyet társasebéd követ (teríték itallal 2 P 50 fill.) Délután előreláthatóan tánc Részvételüket megígérték eddig Puky Endre a képviselőház alelnöke, az Országos Turista Szövetség elnöke; Bencs Kálmán nyíregyházai polgármester s igen számosán a társegyesületek vezetői és tagjai. A Turista Ház a városból gyalog 30 perc, autón — kocsin 5— 10 perc alatt elérhető. A Turista Egyesület Hegyaljai Osztálya bizonyára nem fog azon számításában csalódni, hogy városunk közönsége tömeges részvételével teszi az ünnepséget minél jelentőségteljesebbé. p kézimunka- és rajzkiál- litás a „Zrínyi 3lona“ áll. polgári leányiskolában Folyó hó 22-én nyílt meg a sátoraljaújhelyi m kir. áll. „Zrínyi Ilona* polgári leányiskola két földszinti helyiségében az intézetnek és a vele kapcsolatos nőipari szakiskolának a rajz- és kézimunka, kiállítása, mely újabb tanúbizonysága annak, hogy mennyire nő- ! nevelői hivatásának magaslatán áll ez az intézet s mily tökéletesen tud beleilleszkedni nevelő munkájával a mai életviszonyokba, melyek a szellemi munkások túltermelésével szemben intelligens gyakorlati ipari munkásokat kívánnak a női társadalomtól is. A polg. leányiskola kiállítása nem jelent újat, meglepőt Sátoraljaújhely társadalmának. Gazdagsága, sokoldalúsága és gyakorlatiassága méltó ez intézet jól megalapozott hírnevéhez. A meglepetést a Nőipari Szakiskola hozta. Zajtalanul, szerényen indult meg a polg. leányiskolával kapcsolatban ez a tanfolyam s nem is túlságosan támogatva, alig méltányolva, pusztán lelkes igazgatójának, Kiss Gábornak s önfeláldozó, ügybuzgó tanári karának odaadó munkálkodásától segítve, működik már második esztendeje. Csendes, szerény az élete, mint a női munka, melyet csak az eredményeiben csodálunk. A kiállítás tárgyát a szakiskola tantermében megállapított fehér- nemüvarrás és ruhakészités tárgyai alkotják. Kiállításra kerül itt a női és férfi fehérnemüek minden fajta darabja, ágynemüek és díszmunkák nagy száma, a legdivatosabb szabással s a legváltozatosabb díszítésekkel (szegő, rece, toleda, ajour, madeira), melyeknek tervezetét is a növendékek maguk rajzolják. S külön is ki kell emelnünk a modern női fűzők mindenféle válfaját a leggyönyörűbb kivitelben. A szemlélő vatóban nem tudja, hogy mit csodáljon inkább, a kiállított fehérnemüek nagy mennyiségét-e, a müizlést. avagy az aprólékosságig menő gondosságot, mely e munkák minden darabjánál annyira szembeötlő. E kiállítás tanúbizonysága e tanfolyam életrevalóságának, célszerűségének s valósággal követeli a nagyközönség támogatását, mert a nőnevelés terén hiányt pótol, amikor biztos megélhetést, kenyeret ad azoknak a leányoknak a kezébe, akiknek az anyagi eszközeik nincsenek meg ahoz, hogy idegen városokban készüljenek olyan szellemi pályákra, amelyekben elhelyezkedni nem fognak tudni. — Számos nOi bajnál a természetes „Ferenc József * kese- rüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. Junius végén kitárul az ősi schola sok vidám zajt hallott kapuja és nyolc éveknek most már édes emlékeivel egy fiatal csoport tódul ki rajta, búcsúzva a telefaragott jóbarát* iskolapadoktól és annak a sokezer semmiségnek felszabadult boldog zavarától, melynek neve: középiskolás fiatalság. És jönnek ők a szabadságos, messzevágyó, asszonyosodó junius forró örömében az uj élet izgató szimatával az orrukban és az eljövendő életfutások mindent merő és mindent akaró lendületével. Ne sajnáljuk tőlük az első nyilvános szivart és a széles kacsintást mindennémü fehérnépekre. Ma ők az ünnepeltek, a bucsu- zók és indulók, az iskolapadok emancipáltjai, az ötödik rend felnőtti polgárjogot nyert felszabadultjai, a legfrissebb junius felkent bajnokai, az apró szédületek hazárdőrjei, a jövő homlokon csókolt művészei, fiatal lányszivek tündökletes sztárjai, fő-fő vendégek a nyári este ujjongó dzsesz- bendje mellett. Most megkapják a nagy útlevelet, a marsallbotot a tarsolyukba messzemerengő igéretföldek felé. Ne bántsuk most őket az élet tövises cinizmusával és a rokkant idealisták keserű intelmeivel. Hadd éljék ők ma az iskolai nagykorusitás szent lázát, a feszülő izmok tetterejét, a szellemi magaslatok ígéretes szépségét s az érettségi bál szűziesen szenzációs hamvas erotikáját. Mi öregebb fiatalok mélységes tisztelettel emeljük le előttük a kalapunkat. Mert olyan nagy úr, mint a leérettségizett diák, nem volt és nem is lesz soha, amig középiskola, fiatalság és szerelem van a világon. (b. k.)
