Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-06-15 / 43. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 43 szám. Sátoraljaújhely, 1930 junius 15. Megjelenik hetenként kétaser xxerd&n éa axombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeikéi II. ndv) I Zemplén I Előflxetóaf ár: Negyedévre 2 pengő Hlrdetéaek: négyzetcentiméterenként. Kyilttér «őrönként 20 fillér POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szAm Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazába Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 8 falu közterhei Irta: Dr. Neubauer Ferenc ny. állam­titkár, országgyűlési képviselő. Szilárd meggyőződésem sze­rint a közteherviselés terén két irányban is volna tenni­való anélkül, hogy ez az ál­lamháztartást érintené, de az adózó polgárokra nézve nagy jótéteményekkel járhatna. Ezek közül az egyik az, amit ren­desen a községi háztartás rendezése alatt értenek, de ami azon messze túlterjed és a megyei törvényhatóságok kérdését is magában foglalja. A másik pedig az, hogy a közterhek csökkentésében to­vább kell menni a költségve­tés szempontjából, mint eddig mentünk és bizonyos deficitek eshetőségét és vállalni kell akkor, ha rendszabályainkkal a termelés helyzetét oly mér­tékben mozdíthatjuk elő, h^gy annak fejlődése révén hama­rosan más réven megtérül az állam részére a tett engedmény. És ez vonatkozik bizonyos kiadási tételelek beállítására is. A falusi községek, háztartá­sának mai helyzete nagyban hozzájárul a nehéz gazdasági viszonyítok folytán kiütköző elégedetlenség fokozásához azáltal, hogy mindig beszéd tárgya. Mióta a törvényhozás tagja vagyok, ezzel a kérdés­sel foglalkozunk és nem oldot­tuk meg. Tudom, hogy eb­ben nem a miniszterek a hibásak, hanem akadály itt az a sok egymást keresztező érv, érdek és aggály, amely a kér­dés körül összeverődik és amely csak arra jó, hogy minden egészséges Ítélőképes­séget teljesen elhomályosítson. Ezzel csak egy egészen hatá­rozott célt és bizonyos elvi szempontokat szem előtt tartó egyéni akarat tud szembeszál- lani. A pénzügyminiszter erre a feladatra egyenesen predesz­tinálva volna, mert elméleti tudásával felülemelkedik az apró szempontokon és irányt szabhat a reformnak. Az egész magyar vidéki közönség nevében, különösen a háromezret meghaladó fal­vak lakossága nevében, kérem itt, hogy tegye meg az elha­tározó lépést és vigye dűlőre ezt a kérdést. Ide tartózik a másik, folyton égetőnek mondott, de soha meg nem oldott kérdés is: a közmunkaváltság ügye. Az utüggyel fogták egy hámba és ennek a nagy kérdésnek elintézésétől tették függővé. Az utókérdés azóta egészen más helyzetbe jutott és véle­ményem szerint, a jelen idők rohamos változásai nem is al­kalmasak ennek a kérdésnek intézményes rendezésére, el­lenben a beígért közmunka­reformot meg lehet és meg is kell alkotni, mert már csak gúnyos mosoly az, amivel ezirányu nyilatkozatainkat a közönség fogadja és méltán. Mindenütt vannak kerék­kötők és tétovázók. Ezek a kérdések nem olyanok, ame­lyekben tovább tétovázhat­nánk, hanem cselekedetre kell magunkat határozni, miután volt már időnk elég a gondol­kozásra. Én még ezeken tul- menőleg, más ilyen könnyí­téseket is keresztülvihetőknek gondolok, nemcsak a községi adóztatással kapcsolatban, ha­nem bizonyos kedvezmények nyújtását a földadó, forgalmi adó, falusi házadó terén, vala­mint az örökösödési és betétil­leték terén is, amelyek mind együttvéve nem kellene, hogy nagy összegeket jelentsenek az állam szempontjából, ellen­ben igen üdvös hatással len­nének az adózó polgárságra és főleg a hazai tőkeképzésre, amelynek szempontját is min­denképpen előtérbe helyezen dőnek tartom. Amikor pedig úgy véleke­dem, hogy bizonyos kiadási tételek kreálása is lehetséges és megvalósítandó volna, és pedig a jelenlegi államháztar­tási keretek közt, még a meg­takarítások rovására is, akkor azokra az anyagi áldozatokra gondolok, amelyek elsősorban a magyar mezőgazdaság érde­kében szükségesek. Amennyire osztom azok nézetét, akik a kibokrosodott állami akciók beszüntetését kívánják, megál­lapítván bizonyos akciók ered­ménytelenségét, ami tulajdon­képpen készteti a közvéle­ményt arra az általánosításra, mely már túlmegy a helyes mértéken, annyira kész vagyok mindent megadni a kormány­nak egy jól átgondolt célirá­nyos, kevés de hatásos rend­szabályból álló terv keresztül­viteléhez, amely kiemelné a mezőgazdaságot a mai súlyos helyzetéből és megalapozott, nyugodt termelést tenne lehe­tővé. Sátoraljaújhely junius 12. Vármegyei közigazgatási életünk három szerve is ülésezett ma, mindmegannyi Széli József főispán elnökletével. 10 órakor a közigazgatási bi­zottság tartotta havi rendes ülését, 11-kor a kisgyülés tanácskozott, majd fél 1-től a törvényhatóság tartotta évnegyes rendes közgyű­lését. A Közigazgatási Bizottság ülése A Közigazgatási Bizottságban elhangzott jelentések közül néhány adat különösebb érdeklődésre, megfontolásra tarthat számot: — Bernáth Aladár alispán jelentése szerint a kivándorlás változatlanul nagy. Az év első negyedében is­mét 131 magyar vándorolt ki a különböző amerikai államokba. A vármegye pénzügyei rende­zettek — mondja másutt az alis- páni jelentés, — de figyelmeztet, hogy ha a községek a vármegyei hozzájárulási összegeket ezután is oly késedelmesen fogják fizetni mint eddig, akkor elkerülhetetlen lesz — mint más vármegyékben is — a kölcsönök igénybevétele. Az eddigi kiadásokat fedezték a múlt évi megtakarítások, de a megtakarított összegek — elfogy­tak. Egyik nehéz szociális problé­mánkra mutat rá a gazdasági ügyekről szóló jelentés, mikor meg­állapítja, hogy a fizetett munkabé­rek általában alacsonyak és nehéz feladat elé állítják főleg a sok gyermekes munkást. Számbavehető boreladás — a Pinceszövetkezet által átvett bo­roktól eltekintve — nem történt. Tudom, hogy a kormány­nak ez a legfőbb gondja és elismerésre méltó buzgalom­mal ragad meg minden gon­dolatot, melyet nem sikerül ellenérvekkel elgáncsolni, de ezeknek az érveknek és ellen­érveknek, javaslatoknak és elő­terjesztéseknek tömkelegében a ráfordított anyagi erő elpor­ladni látszik és az eredmény nem tud átütő erővel érvé­nyesülni. A leventék foglalkoztatása Sátor­aljaújhelyben — megfelelő fedett helyiség hiánya folytán — szü­netelt. A vármegye gyümölcstermesz­tésének nemzetgazdasági szem­pontból is oly fontos ügye céltu­datosan halad. A múlt évi gyü­mölcsfa-magvetések sikerrel vég­ződvén, ezidén a vármegye gyü­mölcstermesztői nem lesznek ráutalva az idegenből behozott vadcsemetékre. A kisgyülés A kisgyülés tárgyalási anyagá­nak pontjait nagyobbára alsóbb fokú határozatok elbírálása képezte. Jóváhagyták Sárospatak község­nek nyári gyermekmenház létesí­tésére vonatkozó határozatát; Sá­toraljaújhely városnak Nyeviczkey László főjegyző nyugdíjazásáról, az Erzsébet királyné- és Sennyey uccák burkoltatásáról, a pataki villany távvezeték építéséről hozott határozatát. Tokaj községnek a hősi emlék­szobor felállítására vonatkozó ha­tározatát újabb tárgyalásra vissza­adták, mert a kérdésben a község, a szobortervező művész, egyes községi képviselőtestületi tagok és a vármegye szakértői vélemények eltérők. A közgyűlés A közgyűlés tárgysorozatát Kiss Ernő ref. esperesnek a trianoni revíziós mozgalommal kapcsolatos lendületes felszólalása vezette be, aki minden magyar szívhez utat talált ékesszólással csatlakozott ama előadói javaslathoz, amelyik Zemp- lénvármegyének a trianoni revíziós mozgalomhoz való bekapcsolódá­9 Közigazgatási Bizottság, a Hisgyülés ülése és a Töráyliatásági Bizottság Közgyűlése Egyes szám éra ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom