Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-01-19 / 5. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 5. szám. Sátoraljaújhely, 1930 január 19. Magjclenlk hátanként kétaiar ««érdén éa axombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén I Blöfixetóal ár; Negyedévre 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Kyllttór soronként 20 fillér TELEFON : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. sxáxn POLITIKAI HÍRLAP 1 TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivata 1 109. axám. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Vissza Hágából A világnak nincs ma még egy olyan zuga, amelyre annyi szorongó tekintet tapadna, mint az osztozkodó tárgyalá­sok székhelyéül választott Hága városára. Minden figye­lem az uj év kezdete óta Hága felé fordult s mi magyarok valósággal lélegzetvisszafojtva lessük, hogy mi hirt hoz Há­gából a táviró. Idegfárasztó már ez a sza­kadatlan feszült várakozás. Eldől-e már s vájjon merre, jobbra-e vagy balra, a magyar jóvátétel sorsa ? Ugylátszik még nem, mert a megoldás nagyon nehéz. Hiába ugrot­tak újra meg újra egymásnak a kemény koponyák s hiába környékezték szép szóval vagy fenyegetéssel Bethlen grófot a hatalmasok, eredmény még nincs, mert azokról a jogok­ról, amelyet a győzök kapzsi­ságától diktált békeszerződés meghagyott, nem mondhat le az ország. Még ma sem tisztázott az ügy, késik a megegyezés, pe­dig mindössze egy aláirásról van szó. Mi ugyan tudjuk, hogy ez az aláírás súlyos gondokat, szegény egzisztenciák kétség- beesett összeroppanását, sok könnyet és véres izzadtság patakjait jelentené s éppen azért teljes a bizalmunk, hogy ezen az áron nem zsirálnak magyar részről Hágában. A túlsó oldalon csak hatalmi kérdés, vagy üzleti számítások valóra vállása a jóvátételi kö­vetelés, nálunk azonban nyak­törő ösvény a végső lerom­lásig vezető ut meredekén. Ki tudja, ki látta a Hágá­ban követelőzők nagyhangú bölcsei közül, hogy mennyi nyomorúság jajszava tapad itt egy-egy pengőmillióhoz, ami megpanaszolva és ezerszeresen megátkozottan kél útjára s vész el a győztesek zsebének mélyén. Átok vagy hála mind­egy nekik, hiszen a szenve­dők, az elnyomottak hangja nem jut el odáig. Mégis vár­tunk, mégis reméltünk. Vártuk a híreket Hágából és bíztunk valami csodában, amely fel­emelné a porból az elnyomot­tak igazságát. Ma még mindig nincs dön­tés és a hirek szerint a ma­gyar kérdésben nem is lesz. De az kétségtelen, hogy az igazságunk megerősödött és Bethlen gróf nem állt izoláltan Hágában. Ott volt mögötte az egész nemzet is, amely ma is egyhangúan helyesel, mert jogainknak, igazságainknak tántorithatatian védelmezője volt. Jobb igy, ha tovább tart a nagy per, mintha annak vesz­tesei lettünk volna. Az idők méhe sok mindent rejthet ma­gában, olyat is, amely nap­fényre hozza a magyar igaz­ságot, jogainkat, amelyből amint hogy most nem adott fel a nemzet méltó képviselője egy szemernyit sem, úgy nem faraghat le abból ezután sem egyjottátsemmifélehuza vona, halasztás. J(ir szerint visszavonják a kórházi dijak leszállítása ügyében kiadott rendeletet A népjóléti miniszter egyelőre nem nyilatkozik. — A politikai pártok állást foglaltak a rendelet ellen. — A minisztertanács fog dönteni. A vármegyék, városok és közsé­gek képviselőtestületeik legutóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy a kórházi dijak leszállítása ügyében küldöttséget menesztenek Vass József népjóléti miniszterhez. Úgy volt, hogy Vass József népjóléti miniszter sorra fogadja ezeket a küldöttségeket, most azonban arra a2 álláspontra helyezkedett, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és Wekerle Sándor pénzügymi­niszter visszatérte előtt nem kíván nyilatkozni ebben a kérdésben. A kórházi dijak leszállítása ellen az ellenzéken kivül a kormánypárt és a keresztény gazdasági párt tagjai is állást foglaltak, sőt már olyan irányban is történtek megbeszélések, hogy a kormány­párt a miniszterelnök hazatérte után rendkívüli pártértekezleten foglalkozzék ezzel a problémával. Általános az a vélemény, hogy „megtakarításokat0 a kórházakkal szemben semmiesetre sem lehet keresztülvinni. Beavatott helyen kijelentették, hogy a miniszterta­nács előreláthatóan megváltoztatja múltkori döntését, mert az 1876. évi közegészségügyi törvény alap­ján a szegényjogon ápolt betegek gyógyítása kifejezetten állami fel­adat. fiz pályázat érkezett be a városi főszámvevői állásra E hó 15-én járt le a pályá­zati kérvények beadásának határideje a Zemplénvármegye főispánja által élethossziglani kinevezés által betöltendő vá rosi főszámvevői és alszám- vevői állásra. A főszámvevói állásra tiz pályázati kérvény érkezett be. Pályáztak a következők: Ba­logh Antal, Prihoda József, Spitz Izsó, vitéz Diószeghy Béla, Lánczi Aladár, Werner László, Szűcs Ferenc, Fábián Béla, Szakács András és Nyeviczkey Antal. Az alszámvevői állásra ket­ten pályáznak: Lomnitzer Miklós és Werner László. 9W9999W99W9999WWW>W fi Jfiagyar JCét a kézműves ipar propagandáját erőtelje­sen fogja szolgálni Január hó 15-én, szerdán este Kállay Miklós államtitkár elnökle­tével a kereskedelemügyi minisz­tériumban a Magyar Hét ügyében tartott értekezleten az ipari és ke­reskedelmi érdekképviseletek egy­öntetűen állást foglaltak az idei Magyar Hét megrendezésének" szükségessége mellett. A felszólalások során a magyar kézmüvesipar érdekeinek Kovalóczy Rezső dr. az OKT főtitkára adott kifejezést, aki az Országos Kéz­műves Testület képviseletében hangsúlyozta, hogy a Magyar Hét propaganda akciónak nem csupán a magyar gyáripar érdekeit kell szolgálnia, hanem a legmesszebb- menőleg figyelemmel kell lennie a súlyos viszonyok között vergődő kézmüvesiparra, amely kitűnő mi­nőségű áruival a külföldi nemzet­közi vásárokon is teljes elismerést szerez. A kézmüvesiparosok saját erejükből alig képesek reklámra, hirdetésekre áldozni s ezért foko­zott mértékben reá szorulnak a kollektiv reklám és propagandában rejlő támogatásra. Szükséges ezért, hogy a Magyar Hét akcióját irá­nyitó budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kézmüvesipar pro­pagandájára kellő súlyt helyezzen. Az értekezlet helyesléssel fo­gadta ezt a kívánságot és a Ka­mara elnöksége biztositotla az Országos Kézműves Testületet ar­ról, hogy a magyar kézmüvesipar propaganda érdekeire teljes mér­tékben figyelemmel lesz. fi gyufakölcsön harmadik részletét a kisgazdák hiteligényeinek kielégítésére fordítják A svéd gyufatröszttel kötött szerző­dés értelmében most vált esedékessé a 36 millió dolláros gyufakölcsön második 12 millió dolláros rész­lete, amelyet a tröszt 'a szerző­désben megállapított 92 százalé­kos leszámolási árfolyamon fo­lyósított is A 11.04 millió dol­lárból 3 millió dollárt a svédek már előlegeztek, amikor a londoni Rotschild-bankházzal megállapo­dás történt a harmadik részlet leszámítolására is. Tudvalevő, hogy a második részletet már a nyáron leszámítolta a londoni bankház és néhány hét előtt jött létre az a megegyezés, amely az esedékes harmadik rész­letnek leszámítolására vonatkozik- Ennek következtében adták a svédek a hárommillió dolláros előleget és fizették le most a további 8.04 miiló dollárt. Ez az összeg a Nemzeti Banknál került kifizetésre és ott fog maradni mindaddig, amig Wekerle Sándor pénzügyminiszter Hágából vissza­tér és az összeg felhasználása felől intézkedik. Az már ismeretes, hogy a földreform pénzügyi lebonyolításá­nál erre az összegre nincsen szükség, miután a kölcsön első két részlete, amely a 92 százalé­kos folyósítási árfolyam és a leszámítolási költségek figyelem- bevételével körülbelül 22 millió dollárra rúgott, teljesen elengedő volt az igénybevett körülbelül Égre© szám íábr®. IC íUlér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom