Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-01-19 / 5. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 5. szám. Sátoraljaújhely, 1930 január 19. Magjclenlk hátanként kétaiar ««érdén éa axombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén I Blöfixetóal ár; Negyedévre 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Kyllttór soronként 20 fillér TELEFON : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. sxáxn POLITIKAI HÍRLAP 1 TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivata 1 109. axám. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Vissza Hágából A világnak nincs ma még egy olyan zuga, amelyre annyi szorongó tekintet tapadna, mint az osztozkodó tárgyalások székhelyéül választott Hága városára. Minden figyelem az uj év kezdete óta Hága felé fordult s mi magyarok valósággal lélegzetvisszafojtva lessük, hogy mi hirt hoz Hágából a táviró. Idegfárasztó már ez a szakadatlan feszült várakozás. Eldől-e már s vájjon merre, jobbra-e vagy balra, a magyar jóvátétel sorsa ? Ugylátszik még nem, mert a megoldás nagyon nehéz. Hiába ugrottak újra meg újra egymásnak a kemény koponyák s hiába környékezték szép szóval vagy fenyegetéssel Bethlen grófot a hatalmasok, eredmény még nincs, mert azokról a jogokról, amelyet a győzök kapzsiságától diktált békeszerződés meghagyott, nem mondhat le az ország. Még ma sem tisztázott az ügy, késik a megegyezés, pedig mindössze egy aláirásról van szó. Mi ugyan tudjuk, hogy ez az aláírás súlyos gondokat, szegény egzisztenciák kétség- beesett összeroppanását, sok könnyet és véres izzadtság patakjait jelentené s éppen azért teljes a bizalmunk, hogy ezen az áron nem zsirálnak magyar részről Hágában. A túlsó oldalon csak hatalmi kérdés, vagy üzleti számítások valóra vállása a jóvátételi követelés, nálunk azonban nyaktörő ösvény a végső leromlásig vezető ut meredekén. Ki tudja, ki látta a Hágában követelőzők nagyhangú bölcsei közül, hogy mennyi nyomorúság jajszava tapad itt egy-egy pengőmillióhoz, ami megpanaszolva és ezerszeresen megátkozottan kél útjára s vész el a győztesek zsebének mélyén. Átok vagy hála mindegy nekik, hiszen a szenvedők, az elnyomottak hangja nem jut el odáig. Mégis vártunk, mégis reméltünk. Vártuk a híreket Hágából és bíztunk valami csodában, amely felemelné a porból az elnyomottak igazságát. Ma még mindig nincs döntés és a hirek szerint a magyar kérdésben nem is lesz. De az kétségtelen, hogy az igazságunk megerősödött és Bethlen gróf nem állt izoláltan Hágában. Ott volt mögötte az egész nemzet is, amely ma is egyhangúan helyesel, mert jogainknak, igazságainknak tántorithatatian védelmezője volt. Jobb igy, ha tovább tart a nagy per, mintha annak vesztesei lettünk volna. Az idők méhe sok mindent rejthet magában, olyat is, amely napfényre hozza a magyar igazságot, jogainkat, amelyből amint hogy most nem adott fel a nemzet méltó képviselője egy szemernyit sem, úgy nem faraghat le abból ezután sem egyjottátsemmifélehuza vona, halasztás. J(ir szerint visszavonják a kórházi dijak leszállítása ügyében kiadott rendeletet A népjóléti miniszter egyelőre nem nyilatkozik. — A politikai pártok állást foglaltak a rendelet ellen. — A minisztertanács fog dönteni. A vármegyék, városok és községek képviselőtestületeik legutóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy a kórházi dijak leszállítása ügyében küldöttséget menesztenek Vass József népjóléti miniszterhez. Úgy volt, hogy Vass József népjóléti miniszter sorra fogadja ezeket a küldöttségeket, most azonban arra a2 álláspontra helyezkedett, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és Wekerle Sándor pénzügyminiszter visszatérte előtt nem kíván nyilatkozni ebben a kérdésben. A kórházi dijak leszállítása ellen az ellenzéken kivül a kormánypárt és a keresztény gazdasági párt tagjai is állást foglaltak, sőt már olyan irányban is történtek megbeszélések, hogy a kormánypárt a miniszterelnök hazatérte után rendkívüli pártértekezleten foglalkozzék ezzel a problémával. Általános az a vélemény, hogy „megtakarításokat0 a kórházakkal szemben semmiesetre sem lehet keresztülvinni. Beavatott helyen kijelentették, hogy a minisztertanács előreláthatóan megváltoztatja múltkori döntését, mert az 1876. évi közegészségügyi törvény alapján a szegényjogon ápolt betegek gyógyítása kifejezetten állami feladat. fiz pályázat érkezett be a városi főszámvevői állásra E hó 15-én járt le a pályázati kérvények beadásának határideje a Zemplénvármegye főispánja által élethossziglani kinevezés által betöltendő vá rosi főszámvevői és alszám- vevői állásra. A főszámvevói állásra tiz pályázati kérvény érkezett be. Pályáztak a következők: Balogh Antal, Prihoda József, Spitz Izsó, vitéz Diószeghy Béla, Lánczi Aladár, Werner László, Szűcs Ferenc, Fábián Béla, Szakács András és Nyeviczkey Antal. Az alszámvevői állásra ketten pályáznak: Lomnitzer Miklós és Werner László. 9W9999W99W9999WWW>W fi Jfiagyar JCét a kézműves ipar propagandáját erőteljesen fogja szolgálni Január hó 15-én, szerdán este Kállay Miklós államtitkár elnökletével a kereskedelemügyi minisztériumban a Magyar Hét ügyében tartott értekezleten az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek egyöntetűen állást foglaltak az idei Magyar Hét megrendezésének" szükségessége mellett. A felszólalások során a magyar kézmüvesipar érdekeinek Kovalóczy Rezső dr. az OKT főtitkára adott kifejezést, aki az Országos Kézműves Testület képviseletében hangsúlyozta, hogy a Magyar Hét propaganda akciónak nem csupán a magyar gyáripar érdekeit kell szolgálnia, hanem a legmesszebb- menőleg figyelemmel kell lennie a súlyos viszonyok között vergődő kézmüvesiparra, amely kitűnő minőségű áruival a külföldi nemzetközi vásárokon is teljes elismerést szerez. A kézmüvesiparosok saját erejükből alig képesek reklámra, hirdetésekre áldozni s ezért fokozott mértékben reá szorulnak a kollektiv reklám és propagandában rejlő támogatásra. Szükséges ezért, hogy a Magyar Hét akcióját irányitó budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kézmüvesipar propagandájára kellő súlyt helyezzen. Az értekezlet helyesléssel fogadta ezt a kívánságot és a Kamara elnöksége biztositotla az Országos Kézműves Testületet arról, hogy a magyar kézmüvesipar propaganda érdekeire teljes mértékben figyelemmel lesz. fi gyufakölcsön harmadik részletét a kisgazdák hiteligényeinek kielégítésére fordítják A svéd gyufatröszttel kötött szerződés értelmében most vált esedékessé a 36 millió dolláros gyufakölcsön második 12 millió dolláros részlete, amelyet a tröszt 'a szerződésben megállapított 92 százalékos leszámolási árfolyamon folyósított is A 11.04 millió dollárból 3 millió dollárt a svédek már előlegeztek, amikor a londoni Rotschild-bankházzal megállapodás történt a harmadik részlet leszámítolására is. Tudvalevő, hogy a második részletet már a nyáron leszámítolta a londoni bankház és néhány hét előtt jött létre az a megegyezés, amely az esedékes harmadik részletnek leszámítolására vonatkozik- Ennek következtében adták a svédek a hárommillió dolláros előleget és fizették le most a további 8.04 miiló dollárt. Ez az összeg a Nemzeti Banknál került kifizetésre és ott fog maradni mindaddig, amig Wekerle Sándor pénzügyminiszter Hágából visszatér és az összeg felhasználása felől intézkedik. Az már ismeretes, hogy a földreform pénzügyi lebonyolításánál erre az összegre nincsen szükség, miután a kölcsön első két részlete, amely a 92 százalékos folyósítási árfolyam és a leszámítolási költségek figyelem- bevételével körülbelül 22 millió dollárra rúgott, teljesen elengedő volt az igénybevett körülbelül Égre© szám íábr®. IC íUlér.
