Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-05-04 / 32. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 32. szám. Sátoraljaújhely, 1930 május 4. Megjelenik hetenként kétexer iserd&n ée exombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyohát II. udv) I Zemplén EISQietéel ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. sz&iu TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szitui Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9z állemM „szent" nevében Országos izgalmak köze­pette kezdődött meg a közel napokban Belgrádban a Ma- csek pör főtárgyalása. A bel­grádi legfelsőbb honvédelmi törvényszék, a vádlottak pad­jára ültette a horvátság vezé­rét, mert az erőszakos szerb kormányzat ellen kritikával mert élni. A tárgyalás párat­lan érdeklődés mellett folyik s a müveit világ minden ré­széből eljöttek a sajtó kép­viselői s mindazok, akik figye­lemmel kisérik a szerb dikta­túra alá kényszeritett horvát nép küzdelmeit. A vád terror­cselekedetek elkövetésével il­leti a minden tekintetben pu­ritán jellemű és egyéniségű horvát vezért s Ítéletet akar kikényszeríteni azzal a világos célzattal, hogy a horvát nem­zeti és függetlenségi törekvé­seket egyik tiszteletreméltó vezérétől megfossza. Nemrég voltunk tanúi má­sik szomszédunknak Cseh­szlovákiának a területén belül egy másik úgynevezett nem- zetárulási pernek, melynek vádlottja a tót nemzetiségű Tuka Béla volt. Tukát mond­vacsinált gyanuokok alapján börtönbe vetették s Prágából kiindulóan megbélyegezték őt elmarasztaló birói Ítélettel, mint nemzetének elárulóját. Ebben a két perben bizo­nyos betegségi és kortünet mutatkozik. Elsősorban élén­ken világítanak rá ezek a nagy izgalmat felkavaró perek arra, hogy az utódállamokban nincsen minden a maga rend­jén, mert ime a mélyből fel­törő népi erők nem akcep­tálják azokat a kormányzó­kat s azokat a határokat, akiket feléjük ülteletett s ne­kik megrajzolt a trianoni békediktátum. Ezek a perek a napnál világosabban bizo­nyítják, hogy az uj államok keretébe bekebelezett népek nincsenek, mert nem lehetnek megelégedve sorsukkal s min den eszközt felhasználnak arra, hogy a rendelkezésre álló ha­tárokon belül nemzeti életük­nek megnyilvánulásaihoz le­hetőséget kapjanak. A nagy apparátussal, tanuk százaival statisztált államvé­delmi perek az egész világnak dokumentálják, hogy a Ma­gyarország testéről leszakított népelemek boldogulásuk alap- feltételeit sehogyan sem talál­hatják meg az uj államalaku­latokban, mert ott minden emberi és békeszerződésben fixált jogot megtagadva sok­kal mostohább sorsban kény­telenek élni, mint valamikor a magyar állam fejlődést és szabadságot biztositó állam­közösségében. Az államérdek védelmére való hivatkozással azonban nem lehet ezeket a divergáló nemzeti erőket elfojtani, mert ezek minden erőszakon és elitéltetésen túl újra sarjadza- nak s a börtönök mártírjai után szabad levegőt, napfényt követelnek. Jellemző arra a szerb diktatúrára, amelyik ne­vében használja a horvát-szlo- vén-szerb megjelölést, hogy csak papiron gyakorolja a horvát nemzeti önállóságnak alapfeltételeit, de mindjárt a diktatúra erőszakos fegyveré­hez nyúl, mihelyt a sokkal műveltebb és európaibb hor­vát nép a maga törvényekbe lefektetett jogait követeli. Ezek a perek termékenyítő- leg hatnak azokra az elnyo­mott kis nemzetekre, amelyek ma szomorú szenvedői a jelen helyzetnek s termékenyitőleg hatnak arra a jobb belátásra, mely világszerte mindinkább kezd ráébredni, hogy a Duna medencében a rövidlátó és elfogult békeszerződések egy olyan erőszakolt államrende­zést követtek el, mely seho­gyan sem alkalmas arra, hogy a szivek békéjét munkálja. Ország-világ előtt hirdetik a perek vádanyaguk szárnyán, hogy Középeurópában uj kor­szaknak kell következnie, mely a háboruelőtti birtoklá­soknak megfelelően oszt, juttat és biztosit szabadságot min­den olyan népnek, mely bol dogulását a Kárpátok koszo­rúja alatt keresi s mely nem akar, mert nem tud erőszakolt I államkeretek brutális fojtoga- i tásai közepette egzisztálni. } Zemplénvármegyében Sárospatak ás Szerencs j kerültek magasabb lakbérasztályba A kormány az 1929—30. évi állami költségvetésről szóló 1929. évi XXXI. tc.-ben nyert felhatal­mazás alapján a 2000/1930. sz. M. E. rendelettel végrehajtotta a régen sürgetett magasabb lakbér­osztályba való sorolást. E rendelet intézkedései várme­gyénk községeit csak annyiban érdeklik, hogy Sárospatak és Sze­rencs az V-ik lakbérosztályba ke­rültek. I Az uj lakáspénzeket feltüntető táblázatok f. évi május 1-étöl ha­tályosak, de igen lényeges rendel­kezésük az is, mely szerint a tény­leges szolgálatban álló olyan al­kalmazottak részére, akik a ren­delet kiadásának időpontjában azért részesülnek kisebb összegű lakáspénzben, mert a harmadik családi pótlékot 1927 julius 1-e után valamely gyermeknek nevelő­intézetben történt ingyenes elhe­lyezése folytán időlegesen beszün­tették, az érdekelteknek külön elő­terjesztett kérelmére, a nagyobb összegű lakáspénzt 1930 május 1-től kezdve meg lehet állapítani. Az erre vonatkozó kérelmeket 1930 julius 31-ig kell előterjeszteni az illető utalványozási joggal felruhá­zott hatóságnál. í : GYÓGY FÜRDŐ RfiRTFii UJ Orvoskapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérsze­génység, női bajok, légzőszer­vek, idegkímerültség, gyomor és bél megbetegedéseknél Inhalatorium pneumatikus gépekkel Fenyves erdőktől övezett Strandfürdő modern szállókkal, pensiókkal Vasúti kedvezmény. — Kérjen prospektust a Fűrdőigazgatóságtól, Bardiovské Kupéié (Slovensko). Báró Láng Boldizsár a költségvetési vitában Élénk emlékezetünkben van még, hogy a legutóbbi bodrogközi idő­közi országgyűlési képviselő vá­lasztás alkalmával a végül is egy­hangú választással madátumhoz jutott báró Láng Boldizsár már mint képviselőjelölt is milyen élénk érdeklődést tanúsított a vá­lasztókerület ügyei iránt. Programbeszédei alkalmával egyetlen alkalommal sem mulasz­totta el annak hangoztatását, hogy első dolgai közé fog tartozni a kerület ügyeinek megismerése, hogy állandóan érdeklődni fog a kerület társadalmi, gazdasági szük­ségletei iránt, mert csak ezek is­meretében képes a mandátummal járó kötelezettségeknek megfelelni, a köznek és az egyeseknek hasz­nára lenni. Minden alkalommal leszögezte, hogy nagyon gyakran fog kerületében megjelenni, mert személyes észleletei alapján kíván a felmerülő szükségletekről meg­győződést szerezni. Nem sok idő múlt el azóta, hogy báró Láng Boldizsár a Bod­rogköz követe, de épen elég ahoz, mely alatt a Bodrogköz községei, minden választója meggyőződést szerezhetett arról, hogy amit a nemes báró a maga katonás egye­nességével kijelentett, mindazt va­lóra is váltotta: folytonos és ál­landó érdeklődést tanusit kerülete ügyei iránt, nagyon gyakori láto- gatófott s a legtevékenyebb, a szó igazi értelme szerinti képviselője, a csonka Bodrogköz érdekeinek. És még hozzá nemcsak azok­ban az ügyekben, amelyek alka- lomszerüleg felmerülnek, hanem ő maga a kezdeményezője olyan tár­sadalmi és gazdasági megmozdu­lásoknak, amelyek az ezernyi baj­jal küzködő lakosság javára, jó- voltára szolgálhatnak. Mellé élénk részt vesz a törvény- hatósági életben is. Nincs várme­gyei közgyűlés, amelyen a Bod­rogköz képviselőjét ott ne látnók s minden leutazása csak újabb al­kalmat szolgáltat neki, hogy ke­rülete érdekeinek hóna alá nyúljon. De egyik legszorgalmasabb tagja a törvényhozásnak is, ahol gyakori felszólalásai, eleven, egész­séges megítélései mindenkor meg­érdemelt figyelemben részesülnek. Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom