Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-04-30 / 31. szám
Hatvanegyedik évfolyam. * 31. szám. Sátoraljaújhely, 1930 április 30. megjelenik'hetenként kéteser vserd&n éa esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyek&e II. ndv) I Zemplén I Elöflietéel ár: Negyedévre. . 2 pengő Hlrdetáeek: négyzetcentiméterenként. NyUttór soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy istenben,hiszek egy .hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Bud 1ÍD0S exportpolitihája Irta: Havas Jenő. Amikor mindenki a gazdasági válság miatt panaszkodik, kellemes meglepetés külkereskedelmi forgalmunk deficitjének eltűnése. Két éven keresztül állandóan panaszkodtunk, hogy importszükségletünket nem tudjuk áruexporttal fedezni. Valóban 1927-ben és 1928-ban körülbelül 700 millió pengővel volt deficites a magyar külkereskedelem, ami más szóval azt jelenti, hogy naponkint egy millió pengő értékű áruval többet importáltunk, mint amenyit kivinni tudtunk. Tehát adósságból éltünk. Ez az állapot, hála Istennek, megszűnt. Az 1930. év első negyede 21.5 millió pengő értékű exportfelesleggel zárult, szemben a tavalyi első évnegyed 63.5 millió pengős deficitjével. Ha figyelembe vesszük, hogy az exportfejlődés már a múlt év első felében megkezdődött és kiszámítjuk, hogy 1929 április 1- től 1930 április 1-ig hogyan alakul a külkereskedelmi forgalom, akkor arra a kedvező megállapításra jutunk, hogy egy esztendő leforgása alatt 63 millió pengővel lett aktiv a múlt év deficites külkereskedelmi mérlege. A pesszimisták állandóan azzal érvelnek, hogy a kivitel emelkedése nem egyébb, mint végeladás. Ez a rémlátás azonban csak tudatlansággal menthető. Végre is, abból kell élnünk, amink van. Mi csak akkor fogyaszthatunk, ha azt meg tudjuk fizetni. Kölcsönt senkinek sem azért adnak, hogy azt egyszerűen elköltse, és ne tudja visszafizetni. He lyes volt tehát, hogy az illetékes gazdasági tényezők, idejekorán belátták, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg deficitjét nem az import erőszakos lefaragásával, hanem az export céltudatos fejlesztésével kell megoldani. Ezért állította másfél évvel ezelőtt gróf (Bethlen István miniszterelnök Búd Jánost közgazdasági miniszteri minőségben az exportfejlesztés szolgálatába. Hogy a kormány politikája csakugyan helyes volt, annak fényes bizonyitéka az, hogy a külkereskedelmi mérleg deficitje teljesen megszűnt és ma már exportunkkal fedezni tudjuk nemcsak importszükségletünket, hanem külföldi adóságunkat is törleszteni kezdjük. Ezt a politikát kell tovább folytatni. A célszerű exportpolitikától függ a magyar nemzetgazdaság rekonstrukciója. Minden eszközzel hozzá kell segítenünk azokat, akiknek exportra váró árujok van, hogy ezt a leggyorsabban és a legjobb áron értékesíthessék. Talán nem kell itt bővebben fejtegetni, hogy szomszédaink milyen agyafúrt módon igyekeznek a magyar exportnak akadályokat támasztani, nekünk kell tehát idehaza, mindent elkövetnünk, hogy ebben a gazdasági csatában, egységesen, győzelemre vigyük a magyar gazdasági érdekeket. Az értékesítés problémája a mezőgazdasági válság megoldásának a kulcsa. Hozzá kell segíteni a föld népét, hogy a verejtékkel betakarított termést idejében értékesíteni tudja. A nyomasztó hitelviszonyok közepette, szükséges, hogy a gazdákat, az amúgy is nagy termelési költségek mellett drága hitelkamat ne terhelje. Ezt csak az export hatásos fejlesztésével érhetjük el. Ezért adott a kormány könnyítéseket a vasúti (uvartételeknél, ezért épit utakat a kereskedelmi miniszter és azért gondoskodik a kormány megfelelő kereskedelmi szerződésekről. Az exportpolitika eredményei nyilvánvalók. Hiába volna azonban azt mondani, hogy most már minden rendben van. Távolról sincs minden rendben! Ezt a munkát folytatni kell a legnagyobb eréllyel, nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak! Szükség van mindenkinek a közreműködésére és mindenkinek a józanságára. Exportálni csak úgy tudunk, ha nem fogyasztunk többet, sőt kevesebbet fogyasztunk, mint amennyit termelünk. Le kell szokni az adósságcsinálás- sal mesterségesen stimulált fogyasztásról. Senkinek nem szabad többet költenie, mint amennyit keres, mert minden polgári háztartás deficitje, végeredményben, Magyarország gazdasági erejét gyengíti. ReniMli Törvényhatósági Közgyűlés Külföldi kölcsön átépítésekre. Széli József főispán Zemplén- vármegye Törvényhatósági Bizottságát f. évi április hó 28. napjára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A közgyűlést d. e. 11 órakor nyitotta meg elnöklő főispán és annak lefolyását a tárgysorozaton lévő ügyek megértő, közérdekű elintézése uralta. A kormányzó leiratát, melyben köszönetét mondott a Törvényhatóságnak 10 éves kormányzói évfordulója alkalmából hozzá intézett hódoló feliratért, a közgyűlés lelkes ovációval vette tudomásul. Fontos tárgya volt a közgyűlésnek a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben arról értesítette a Törvényhatóságot, hogy a rendelkezésére álló külföldi kölcsönből 3 éves függőkölcsön alakjában 253.000 svájci frankot engedélyezett útépítésekre. A Törvényhatóság névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a hat részletben visszafizetendő kölcsönt felveszi s a kötvények aláírására a vármegye alispánját felhatalmazza. A kölcsönt elsősorban a Cigánd —Riese, Erdőhorváti—Komlóska s a Láca—Monyhai bekötő utak kiépítésére fordítja, még pedig a legsürgősebben, enyhíteni kívánván ezáltal is a munkanélküliséget. A kölcsön egyharmad részét a kamatokkal együtt a kereskedelmi miniszter átvállalta. 25 éven át évi 8000 P támogatást szavazott meg a közgyűlés az ebadó alapból a sátoraljaújhelyi Széli Józsefné Napközi Otthon lámogatására, legteljesebb megértésével annak a karitatív nemes célnak, melyet az intézmény városunkban minden elismerést érdemlő agilitással kifejt. Hozzájárult a közgyűlés Debre- recen szab. kir. városnak a válságban lévő magyar vidéki szin! házak támogatására szolgáló javaslatához. Tudomásul vette Bernáth Aladár alispánnak a Földhitelbanknál elhelyezve volt vármegyei pénzek ügyében tett előterjesztését. A kényszeregyességi eljárás alá jutott Földhitelbanknál a vármegye részére engedélyezett fontkölcsönből helyezett el a Törvényhatóság felhatalmazása alapján az alispán minden szükséges óvatosság szem- előtt tartásával nagyobb összeget» mint olyan intézetnél, melyet az iltetékes faktorok az első kúriában is az első helyre helyeztek. Az előadó, dr. Szirmay István t. főügyész, dr. Dubay István és dr. báró Waldbott Frigyes bizottsági tagok felszólalásai kétségenkivülivé is tették, hogy az alispán a kölcsön kihelyezése körül minden kétségen felül álló szabályszerűséggel járt el s a közgyűlés el is fogadta azon előterjesztését, hogy a függőben levő összeget kamatmentes kölcsönképen kérelmezi a kormánytól s helyesnek Ítélte, hogy a kényszeregyezségi eljárás lefolytatásában bevárassék azon idő, mikor a vármegye által a Banknál elhelyezett összeg legnagyobb százalékában vagy teljes összegében is megtérülhet. fi 10-es ezrednap programja A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozott 10-es honvédek május 4 én, vasárnap tartják meg idei ezrednapjukat Miskolcon. Az ezrednapot megelőzően, 3-án este 8 órakor ismerkedési estély lesz a Korona-étteremben, amelyen vendégeket is szívesen lát a rendezőség családjaikkal együtt. A vasárnapi ezrednap ünnepélyének sorrendje a következő: í 1. Protestánsok istentisztelete a Egyes szám ára lO fillér. T
