Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-10-06 / 65. szám
Hatvanadik évfolyam. 65. Szám. Sátoraljaújhely, 1929 október 6. Megjelenik hetenként kétszer «■érdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP SIS diétáéi ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér sőrénként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aiám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Közraktár és lombardkolcsön (A terményértékesités válságához) Irta: dr. Madai Gyula orszgy. képviselő. A magyar föld termelvé- nyeinek királya a búza. Ennek a királynak koronája az aranyparitásos búzaár. Ha ez az ár a termelési költségeken túl a tisztességes termelési hasznot is biztosítja a gazdának, másszóval, ha ez a korona jó magosán ragyog, akkor ragyog tőle az egész magyar élet, akkor jólét és vidám munkazaj veri fel a városok, falvak és tanyák világát egyaránt. Mikor pedig ennek a képnek a fordítottja áll be, mikor a búza árát vagy a világpiaci verseny, vagy a spekuláció mélyen az önköltségi szint alá szorítja, mikor a mi királyi növényünk fején ingadozik a korona, akkor ingadozik itt minden; meginognak a magánháztartás és az állami háztartás alapjai és előtörnek odúikból fojtogató lidércként a gondok: a pénztelenség, az üzleti pangás, a munkanélküliség, a köznyomor. A búza azt a méltóságteljes állását, melyet a régi monarchia határain belül a nemzet köz- gazdasági életében állandó értékmérőként elfoglalt, a trianoni szerződés kezdte ki. A búza szuverénitása ma éppen annyi megaláztatást és verettetést szenved, mint maga a trianoni ország. Sorsa a magyar sors jelképe. A háborút buzacsata alakjában folytatjuk tovább. Csakhogy a mi bataglia del gránonk nem azonos a Mussoliniéval. Mi nemcsak a több búzáért, hanem a jobb árért és természetes piacaink visszahóditásaiért folytatjuk az emberfeletti küzdelmet. Ausztria, Csehország, Németország import-szükséglete tulon-tul elegendő volna mezőgazdasági terményfölöslegünk befogadására. De bu zánk előtt vad gyűlölettel csapja le sorompóit a politikai esztelenség! S rövidlátó célját átmenetileg eléri: a magyar mezőgazdaság vonaglik, de vonaglását természetes büntetés gyanánt kiséri nyomon a cseh és osztrák ipari élet lep- lezhetetlen válsága. Ha belátható időn belül Középeurópa politikai vonal- vezetése át nem lendül a gazdasági viszonosság és józanság vágányaira, búzatermelésünk színvonalának fenntartása végett át kell térnünk, Schweitz példája szerint, a buzaprémium rendszerére. Illetékes körök már foglalkoznak is ezzel a gondolattal. De talán ennél is jobb és sürgősebb orvosság lenne gabonaközrak- tárak olyan hálózatát kiépíteni, amely a gazdát megfelelő búzaár kialakulásáig lombard kölcsönnel segítené. Hiszen a bevitelre szorult államok hónapokig élnek saját termésükből és csak akkor látnak na- gyobbarányu bevásárláshoz, mikor saját készleteiket már feldolgozták és felélték. A természetes árlemorzsolódásnak ezen a nehéz időszakán át kell tehát a termelőt intézményesen biztosított árelőleggel segíteni. Ezt vagy azt, de valami mentőintézkedést sürgősen foganatosítani kell, mielőtt a mezőgazdaság, ez az országfenntartó Atlasz, végkép elvéreznék 1 Mert a magyar búza nem egyszerű áru, cserebere tárgy és spekulációs labdája Csikágónak meg Prágának, melyet tetszés szerint lehet magasságba és mélységbe dobálni. A magyar búza kenyerünk botja, arzenál, országfundamentum ; tehát termelése nyugodt rentabilitását minden eszközzel biztosítani nemcsak hazafias közgazdasági belátás, de egyenesen az önfenntartás és fajfenntartás ösztönének parancsa. Az idén egy másik terményünk mérhetetlen nemzet- gazdasági jelentősége világlott ki ragyogóan a fagykár csapásának nagy sötétségéből. Mikor ez évben a Tisza táján búzánk királyi trónját ledöntötte a szibériai tél, helyére gazdáink bölcsessége a tengerit ültette. Bele vetettük minden reményünket. Szorongó szívvel néztük szárba- szökkenését, selyme kibomlását, arany csöveinek meg- pirosodását. Eddig is megbecsültük, hiszen a sertés testének vegyi lombikjában zsírrá alakul át, népmillióknak válik tápszerévé, a legszerényebb ember barna kenyerét is kívánatossá, Ízessé varázsolja. A magyar földön tehát méltán sorozzuk rangban a búza után. A fagysujtott területeken azonban az idén már nem is a második, hanem az első helyet, a búza helyét foglalta el a tengeri. Elvesztett buza- kincsünkért ettől vártuk a kárpótlást. És valóban, a kiszántott földeket végtelenbe nyúló kukorica táblák sárga erdeje borította. A tavalyihoz mérten körülbelül hét millió mázsányi terméstöbbletre számíthatunk. Ez a többlet azonban, sajnos mennyiségileg se pótolja a szenvedett buza- veszteséget. A termés értékesítése elé tornyosodó kereskedelmi nehézségek pedig katasztrofálissá nyomorítják a helyzetet. Szorongatja a gazdát egyfelől a búza pótlására hivatott nagy tengeritermés célszerű elraktározásának gondja, másrészt az aratás elmaradását természetszerűleg követő pénztelenség. A nagy tenAz alsózempléni református egyházmegye a sárospataki főiskola tanácstermében Kiss Ernő esperes és Meczner Béla felsőházi tag, egyházmegyei gondnok elnöklete alatt tartotta őszi közgyűlését. A nagyszámmal megjelent egyházi és világi tagok sorai között Bernáth Aladár alispán mint egyházi ta- nácsbiró vett részt a közgyűlésen. Megalakulás után az egyházmegye nevében Janka Károly egyházmegyei tanácsbiró üdvözölte napirendi felszólalásában a féléves amerikai útjáról hazatért Kiss Ernő esperest. Az újonnan választott tanítók megerősítése, az uj segédlelkészek beerősitése után elhatározták, hogy üdvözlik dr. Révész Kálmánt, tiz éves püspöki jubileuma alkalmából. Megemlégeri tömegek tehát megindultak a piac felé, ahol fölényes pózban igen alacsony árajánlat fogadja a kétségbeesett termelőt.Ezt az értékrombolást közönnyel nézni nem lehet. Mezőgazdasági érdekképviseleteink, melyek a tengerikri- zist előre meglátták, már a tavaszon kérték felirataikban a kormányzatot, a féktelen árleszoritásnak, ennek a jóvátehetetlen s magával a fagykárral vetekedő, uj csapásnak megelőzésére. Úgy értesültem, hogy a föld- mivelésügyi kormány ezt a kívánságot is figyelembe vette s egyes gócpontokon igen rövid időn belül olyan tengeri-közraktárokat létesit, melyek a szemes tengeri tavaszi tőzsdei árának 50 - 60%-áig lombardhitelt folyósíthatnának a beraktározó gazdának. Valóban ez lenne a búza helyébe lépett tengerinek leghatásosabb védelme s ez lenne legkézzelfoghatóbb mentőkötél a már fuldokló tiszántúli gazda számára. Üdvözöljük a nemes elgondolást s várjuk a halasztást nem tűrő s már úttörő mivoltánál fogva is elvi fontosságú — tettet. keztek Sebeő Gyula elhunyt ta- nácsbiróról, kinek érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítették. Foglalkoztak a zsinat által letett, az egyház alkotmányára, a nyugdíj- intézet reformjára vonatkozó és a gr. Ráday-féle javaslattal, melyekre vonatkozólag az előző napi lel- készi értekezlet javaslatait tette magáévá a közgyűlés. Nagy érdeklődés előzte meg Kiss Ernő esperes előterjesztéseit, a nemzeti zászló kultuszára és az Amerikába szakadt magyar reformátusokkal való lelkikapcsolat ápolására vonatkozólag. Előterjesztésére a következő határozatot hozták : 1. Elrendelik, hogy a kebelbeli iskolákra a nemzeti zászló kitü- zessék és hogy a tanítás kezdeni nemzeti zászló kultusza és az amerikai magyarsággal való lelkikapcsolat az aisózempléni rej. egyházmegye közgyűlése előtt
