Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-10-02 / 64. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 október 2 produktumai, apaiakat díszítő nagy történelmi festmények hangos inter- pretátorai a nemzet sorsának, jövendőjének. A berlini magyar borház október első hetében nyílik meg. Helyiségeit és berendezését a legutóbbi napokban József kir. herceg és Rothermere lord is megnézte és megdicsérte. Belpolitika és revízió Abba a müviharba, amelyet a meginduló politikai kampány beharangozásaképen kerekített az ellenzék, egy pillanat alatt rendet és világosságot hozott a miniszterelnök nyilatkozata. A nyilatkozat gazdag anyagából mi csak egy részletkérdést akarunk kiragadni s foglalkozni kívánunk a magyar revízió kérdésével. Rá akarunk mutatni, hogy ma a miniszterelnök kénytelen felemelni szavát bizonyos lekicsinylő külföldi nyilatkozatok ellen, amelyeknek tónusát egy ezer éves történelmi múlttal, politikai és parlamentáris tradíciókkal biró ország kell, hogy elfogadhatatlannak minősítse s ő maga kénytelen egyeseket figyelmeztetni arra, hogy magunk vagyunk hivatva bel- és külpolitikai helyzetünket megítélni, nem pedig azok, akik természetszerűleg nem ismerhetik olyan közelről az ország állapotát, mint az érte felelős kormányférfiak. Kinek a hibájából vegyültek bele a magyar revízió kérdésébe ezek a disszonáns hangok? Igazán nem volna nehéz rámutatni azokra, akik túlzott ambícióból, lehetetlen politikai ábrándok kergetése kedvéért, valószinüleg az elfogultság jóhiszeműségével hamisan informálták országunk belső helyzetéről azokat a külföldi köröket, amelyek a revízióért síkra szálltak. Nem lett volna szabad a revízió nagy kérdésének a magyar belpolitika reformjai kérdésével kiéleződni, nemcsak azért, mert a probléma ilyen fordulata szuverén jogainkba való beavatkozás, hanem már csak a siker érdekében sem. Azok a magyar politikusok, akik ezt a váratlan fordulatot előidézték, bizonyára nem gondoltak arra, hogy módszereik nagyon hasonlítanak azokhoz, amiket emigránsok szoktak ■ követni, amikor egy ország belpolitikai fejlődésének ritmusát külföldről jövő beavatkozással próbálják megváltoz tatni. A magyar miniszterelnöknek felelőssége tudatában nem volt más választása és más lehetősége, mint visszautasítani ezeket a kísérleteket s megakadályozni, hogy a revízió nagy és szent ügye hamis vágányokra tereitessék. Egy pillanatra sem akarjuk mi kétségbevonni külföldi jóakaróink őszinteségét és jóhiszeműségét, de talán bizonyos egyoldalú információk káros súlyát érzik, amikor nem egészen helyesen Ítélik meg az ezer éves magyar múlt történelmi komplexumából kifejlődött mai helyzetet. Nem lehet Magyarországon feudális és oligarcha kormány zásról beszélni, mert ha akár a parlament, akár a felsőház összetételét nézzük, avagy az ország összlakosságát kitevő szociális rétegek elhelyezkedésére és jelentőségére vetünk egy pillantást, rögtön a legékesebb cáfolatát állapíthatjuk meg ezeknek az állításoknak. A miniszterelnöknek igaza volt, hogy a revízió kérdése lassú és nehéz munkát félté telező célkitűzés. Barátaink maguk is valószinüleg érzik, hogy ideális lelkesedésük első pillanatában elgondolt koncepciójuk a világhelyzet kényszere folytán nem fog olyan hamar teljesedésbe mehetni, mint azt ők remélték s talán, hogy becsületességükből fakadó lelkiállapotukon'könnyit- senek, hajlandók a késedelem igazolásául olyan érveket elfogadni, amelyeket egyesek az ország belsejéből nagy készséggel, de még nagyobb lelkiismeretlenséggel szállítanak nekik. fi jYíagyar turista Szövetség Sátoraljaújhelyben tartja vándorgyűlését A Magyar Turista Szövetség működésének jelentős mozzanatai az évi vándorgyűlések, melyekre az ország minden részéből jönnek össze a turisták, hogy széleskörű tanácskozás keretében beszéljék meg ügyeiket s a megvalósításra kitűzött programpontjaikat. Sátoraljaújhely város fejlődésének egyik sokat hangoztatott feltétele az idegenforgalom minden lehetséges módon való fejlesztése isjs igy városunkra legkevésbé sem érdektelen, hogy a Magyar Turista Szövetség ez évben Sátoraljaújhelyt választotta ki vándorgyűlése színhelyéül. Jelentős ez az elhatározás, mert nemcsak turistáinknak, akik az ügyet kétségtelenül szivükön viselik, hanem városunk vezetőségének is lesz módja és alkalma, hogy a Magyar Turista Szövetség vezetőségével fölvegye és megtalálja azt az érintkezést, mellyel az ország turistáinak figyelmét városunk környékének szépségei felé fordíthatja. A Szövetség f. évi október hó 20-ára tűzte ki idei vándorgyűlését. Aznap reggel 8 órai indulással kirándulnak a Vigadótól a Magashegyi kilátóhoz s onnan a Kecskeháton és a Nyugodón keresztül térnek vissza s fél 12 órakor kezdik meg a gyűlést a vár- megyeháza nagytermében. A gyűlést d. u. 1 órakor társas- ebéd követi a Vigadó termében. Miután arra van kilátás, hogy az Ujhelybe leránduló turisták között nagyobb számmal vesznek részt országos társadalmunk jelentős és számottevő tényezői is, a házigazda helybeli turista egyesület máris akcióba lépett, hogy nagyszámban érkező vendégeit magyaros vendégszeretettel s szívélyességgel fogadja és lássa el. Ezen akciójához pedig már most kéri városunk társadalmának csatlakozását, hiszen egyúttal városi közérdekek is szőnyegre kerülnek s nem céltalan, ha minél több honfitársunk ismeri meg közvetlenül trianoni nehéz helyzetünket. A helybeli turista egyesület máris meghívót bocsátott ki ez alkalomból, melyen ismertetve a vándorgyűlés programját, meghívja az alkalomszerű összejövetelekre városunk intelligens társadalmát is. Semmikép sem volna helyénvaló, hogy azok a tényezők, akikre helybeli turista egyesületünk, munkájának sikere tekintetében is föltétlenül számit, nem látnák meg azokat a szempontokat s nem hoznák meg azokat a csekély áldozatokat, melyek végeredményükben városunk jövendő fejlődésével kapcsolatosak. X3: I R E 3T. Cseh regruták bevonulása (va) Csak nemrég engedték haza a hadgyakorlatosokat s már ismét bevonulás van a cseheknél. Bevonulnak a cseh regruták. Hadd nyújtsunk szemléltető képet erről a bevonulásról. . . . Nálunk nincs sorozás, mert zsoldoshadsereget tartunk, azonban annál serényebben soroznak a Felvidéken, ahonnan morva és cseh földre viszik a magyar fiukat. Állomásokat jelölnek ki gyűjtőhelyül, ahonnan továbbítják őket. A sátoraljaújhelyi határszélhez a legenyemihályi gyűjtőállomás esik a legközelebb, ahonnan nagy csoportokban kerülnek hosszú katonavonatokban a cseh földön levő kaszárnyákba. Itt a határszéli állomáson csak nagy sebességgel halad keresztül a katonavonat. A regruták magyarul énekelnek. Magyar nótaszóval jönnek a fiuk és a határszél közelében — ahon nan Mihályi felé készülnek — messzire hangzik a vidám nótaszó : .Inkább lennék betyár a csárdába’ Mint a republika újonc katonája..." A republika határrendőre, egy nagy darab hájember, rájuk szól. Elhallgatnak. Néhány lépés után ismét hangzik: .Elmehetsz már akár alá, akár fel, Párját a magyarnak nem találod fel. ..Mert a magyar, ha térdig jár a vérbe..." Ismét utánuk szólnak, de a magyar fiuk uj nótába kezdenek: .Sárga csikó, sárga nyereg rajta; Most akartam hozzád menni rajta." A cseh rendőr, mintha huszárt látna már a lovon, egyre morog. Pedig a regruták csak jönnek messzi falvakból, magyar nótaszóval .. . És van-e, mi szebben, kedvesebben hangzik Rákóczi, Kossuth, Kazinczy megyéjének elszakított részén, mint a magyar nótaszó ? 1 . . . — Személyi hír. Dr. Orbán Kálmán polgármester Dr. Ma- lártsik György főügyésszel a fővárosban tartózkodik, ahol a városunkat legközelebbről érintő, fontos ügyekben folytatnak tárgyalásokat. —«. Vitézi telek alapítólevelének jóváhagyása. A kormányzó a Csajka Endre kir. kormány főtanácsos, sárospataki földbirtokos és fia Csajka Endre Gyula volt tartalékos főhadnagy, földbirtokos által Csajka Endre Gyula volt tartalékos főhadnagy valamint az alapitó levélben megjelölt jogutódai részére Zemplén vármegyében, Sárospatak nagyközség határában alapított vitéz telkekről szóló alapitó levelet jóváhagyta és a vitézi telekalapitást megerősítette. — Hősi halottak emléktáblájának leleplezése. A sátoraljaújhelyi st. puo izr. hitközség a Molnár István uccai templomának falába elhelyezett emléktáblán örökítette meg hősi halottainak emlékezetét. Az emléktáblát a hitközség vasárnap délelőtt II órakor leplezte le díszes ünnepség keretében, melyen megjelentek a katonai és polgári hatóságok képviseletei, előkelő és nagyszámú közönség. A leleplezési ünnepély a Hiszekeggyel kezdődött s Róth József dr. elnöki megnyitó beszéde után Róth Sámuel főrabbi mondott magasan szárnyaló, a hősi halottak emlékét megszentelő ünnepi beszédet. Schleyer Lajos dr. ügyvédnek a hadviseltek és az emléktábla-bizottság nevében mondott hazafias érzéstől áthatott szép beszéde zárta be az ünnepséget. — Halálozás. Héthdrsi Neuman Adolf kereskedelmi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagja, a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, felsőházi póttag, az OMKE alelnöke 59 éves korában Bécsben hirtelen elhalálozott. A megboldogult sokfelé ágazó köz- gazdasági tevékenységet fejtett ki. 1923-ban a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választották meg s e minőségében állását páratlan agilitással, önzetlenséggel és áldozatkészséggel töltötte be.
