Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-10-02 / 64. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 október 2 produktumai, apaiakat díszítő nagy történelmi festmények hangos inter- pretátorai a nemzet sorsának, jö­vendőjének. A berlini magyar borház október első hetében nyílik meg. Helyisé­geit és berendezését a legutóbbi napokban József kir. herceg és Rothermere lord is megnézte és megdicsérte. Belpolitika és revízió Abba a müviharba, amelyet a meginduló politikai kam­pány beharangozásaképen ke­rekített az ellenzék, egy pil­lanat alatt rendet és világos­ságot hozott a miniszterelnök nyilatkozata. A nyilatkozat gazdag anyagából mi csak egy részletkérdést akarunk kiragadni s foglalkozni kívá­nunk a magyar revízió kér­désével. Rá akarunk mutatni, hogy ma a miniszterelnök kényte­len felemelni szavát bizonyos lekicsinylő külföldi nyilatko­zatok ellen, amelyeknek tónu­sát egy ezer éves történelmi múlttal, politikai és parlamen­táris tradíciókkal biró ország kell, hogy elfogadhatatlannak minősítse s ő maga kénytelen egyeseket figyelmeztetni arra, hogy magunk vagyunk hivatva bel- és külpolitikai helyzetün­ket megítélni, nem pedig azok, akik természetszerűleg nem ismerhetik olyan közelről az ország állapotát, mint az érte felelős kormányférfiak. Kinek a hibájából vegyül­tek bele a magyar revízió kérdésébe ezek a disszonáns hangok? Igazán nem volna nehéz rámutatni azokra, akik túlzott ambícióból, lehetetlen politikai ábrándok kergetése kedvéért, valószinüleg az el­fogultság jóhiszeműségével ha­misan informálták országunk belső helyzetéről azokat a külföldi köröket, amelyek a revízióért síkra szálltak. Nem lett volna szabad a revízió nagy kérdésének a magyar belpolitika reformjai kérdésé­vel kiéleződni, nemcsak azért, mert a probléma ilyen fordu­lata szuverén jogainkba való beavatkozás, hanem már csak a siker érdekében sem. Azok a magyar politikusok, akik ezt a váratlan fordulatot elő­idézték, bizonyára nem gon­doltak arra, hogy módszereik nagyon hasonlítanak azokhoz, amiket emigránsok szoktak ■ követni, amikor egy ország belpolitikai fejlődésének rit­musát külföldről jövő beavat­kozással próbálják megváltoz tatni. A magyar miniszterel­nöknek felelőssége tudatában nem volt más választása és más lehetősége, mint vissza­utasítani ezeket a kísérleteket s megakadályozni, hogy a revízió nagy és szent ügye hamis vágányokra tereitessék. Egy pillanatra sem akarjuk mi kétségbevonni külföldi jó­akaróink őszinteségét és jóhi­szeműségét, de talán bizonyos egyoldalú információk káros súlyát érzik, amikor nem egészen helyesen Ítélik meg az ezer éves magyar múlt történelmi komplexumából ki­fejlődött mai helyzetet. Nem lehet Magyarországon feu­dális és oligarcha kormány zásról beszélni, mert ha akár a parlament, akár a felsőház összetételét nézzük, avagy az ország összlakosságát kitevő szociális rétegek elhelyezke­désére és jelentőségére ve­tünk egy pillantást, rögtön a legékesebb cáfolatát állapít­hatjuk meg ezeknek az állí­tásoknak. A miniszterelnöknek igaza volt, hogy a revízió kérdése lassú és nehéz munkát félté telező célkitűzés. Barátaink maguk is valószinüleg érzik, hogy ideális lelkesedésük első pillanatában elgondolt kon­cepciójuk a világhelyzet kény­szere folytán nem fog olyan hamar teljesedésbe mehetni, mint azt ők remélték s talán, hogy becsületességükből fa­kadó lelkiállapotukon'könnyit- senek, hajlandók a késedelem igazolásául olyan érveket el­fogadni, amelyeket egyesek az ország belsejéből nagy készséggel, de még nagyobb lelkiismeretlenséggel szállíta­nak nekik. fi jYíagyar turista Szövetség Sátoraljaújhelyben tartja vándorgyűlését A Magyar Turista Szövetség működésének jelentős mozzanatai az évi vándorgyűlések, melyekre az ország minden részéből jön­nek össze a turisták, hogy széles­körű tanácskozás keretében be­széljék meg ügyeiket s a megvaló­sításra kitűzött programpontjaikat. Sátoraljaújhely város fejlődésé­nek egyik sokat hangoztatott fel­tétele az idegenforgalom minden lehetséges módon való fejlesztése isjs igy városunkra legkevésbé sem érdektelen, hogy a Magyar Turista Szövetség ez évben Sátoraljaúj­helyt választotta ki vándorgyűlése színhelyéül. Jelentős ez az elha­tározás, mert nemcsak turistáink­nak, akik az ügyet kétségtelenül szivükön viselik, hanem városunk vezetőségének is lesz módja és alkalma, hogy a Magyar Turista Szövetség vezetőségével fölvegye és megtalálja azt az érintkezést, mellyel az ország turistáinak figyel­mét városunk környékének szép­ségei felé fordíthatja. A Szövetség f. évi október hó 20-ára tűzte ki idei vándorgyűlé­sét. Aznap reggel 8 órai indulás­sal kirándulnak a Vigadótól a Magashegyi kilátóhoz s onnan a Kecskeháton és a Nyugodón ke­resztül térnek vissza s fél 12 óra­kor kezdik meg a gyűlést a vár- megyeháza nagytermében. A gyűlést d. u. 1 órakor társas- ebéd követi a Vigadó termében. Miután arra van kilátás, hogy az Ujhelybe leránduló turisták között nagyobb számmal vesznek részt országos társadalmunk je­lentős és számottevő tényezői is, a házigazda helybeli turista egye­sület máris akcióba lépett, hogy nagyszámban érkező vendégeit magyaros vendégszeretettel s szí­vélyességgel fogadja és lássa el. Ezen akciójához pedig már most kéri városunk társadalmának csat­lakozását, hiszen egyúttal városi közérdekek is szőnyegre kerülnek s nem céltalan, ha minél több honfitársunk ismeri meg közvet­lenül trianoni nehéz helyzetünket. A helybeli turista egyesület máris meghívót bocsátott ki ez alkalomból, melyen ismertetve a vándorgyűlés programját, meghívja az alkalomszerű összejövetelekre városunk intelligens társadalmát is. Semmikép sem volna helyén­való, hogy azok a tényezők, akikre helybeli turista egyesületünk, mun­kájának sikere tekintetében is föl­tétlenül számit, nem látnák meg azokat a szempontokat s nem hoznák meg azokat a csekély ál­dozatokat, melyek végeredmé­nyükben városunk jövendő fejlő­désével kapcsolatosak. X3: I R E 3T. Cseh regruták bevonulása (va) Csak nemrég engedték haza a hadgyakorlatosokat s már ismét bevonulás van a cseheknél. Be­vonulnak a cseh regruták. Hadd nyújtsunk szemléltető képet erről a bevonulásról. . . . Nálunk nincs sorozás, mert zsoldoshadsereget tartunk, azon­ban annál serényebben soroznak a Felvidéken, ahonnan morva és cseh földre viszik a magyar fiu­kat. Állomásokat jelölnek ki gyűj­tőhelyül, ahonnan továbbítják őket. A sátoraljaújhelyi határszélhez a legenyemihályi gyűjtőállomás esik a legközelebb, ahonnan nagy csoportokban kerülnek hosszú katonavonatokban a cseh földön levő kaszárnyákba. Itt a határszéli állomáson csak nagy sebességgel halad keresztül a katonavonat. A regruták magyarul énekelnek. Magyar nótaszóval jönnek a fiuk és a határszél közelében — ahon nan Mihályi felé készülnek — messzire hangzik a vidám nótaszó : .Inkább lennék betyár a csárdába’ Mint a republika újonc katonája..." A republika határrendőre, egy nagy darab hájember, rájuk szól. Elhallgatnak. Néhány lépés után ismét hangzik: .Elmehetsz már akár alá, akár fel, Párját a magyarnak nem találod fel. ..Mert a magyar, ha térdig jár a vérbe..." Ismét utánuk szólnak, de a ma­gyar fiuk uj nótába kezdenek: .Sárga csikó, sárga nyereg rajta; Most akartam hozzád menni rajta." A cseh rendőr, mintha huszárt látna már a lovon, egyre morog. Pedig a regruták csak jönnek messzi falvakból, magyar nótaszó­val .. . És van-e, mi szebben, kedvesebben hangzik Rákóczi, Kossuth, Kazinczy megyéjének el­szakított részén, mint a magyar nótaszó ? 1 . . . — Személyi hír. Dr. Orbán Kálmán polgármester Dr. Ma- lártsik György főügyésszel a fő­városban tartózkodik, ahol a vá­rosunkat legközelebbről érintő, fontos ügyekben folytatnak tárgya­lásokat. —«. Vitézi telek alapító­levelének jóváhagyása. A kormányzó a Csajka Endre kir. kormány főtanácsos, sárospataki földbirtokos és fia Csajka Endre Gyula volt tartalékos főhadnagy, földbirtokos által Csajka Endre Gyula volt tartalékos főhadnagy valamint az alapitó levélben meg­jelölt jogutódai részére Zemplén vármegyében, Sárospatak nagy­község határában alapított vitéz telkekről szóló alapitó levelet jó­váhagyta és a vitézi telekalapitást megerősítette. — Hősi halottak emlék­táblájának leleplezése. A sátoraljaújhelyi st. puo izr. hitköz­ség a Molnár István uccai templo­mának falába elhelyezett emlék­táblán örökítette meg hősi halottai­nak emlékezetét. Az emléktáblát a hitközség vasárnap délelőtt II órakor leplezte le díszes ünnepség keretében, melyen megjelentek a katonai és polgári hatóságok kép­viseletei, előkelő és nagyszámú közönség. A leleplezési ünnepély a Hiszekeggyel kezdődött s Róth József dr. elnöki megnyitó beszéde után Róth Sámuel főrabbi mon­dott magasan szárnyaló, a hősi halottak emlékét megszentelő ün­nepi beszédet. Schleyer Lajos dr. ügyvédnek a hadviseltek és az emléktábla-bizottság nevében mon­dott hazafias érzéstől áthatott szép beszéde zárta be az ünnepséget. — Halálozás. Héthdrsi Neu­man Adolf kereskedelmi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagja, a miskolci Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke, felsőházi póttag, az OMKE alelnöke 59 éves korában Bécsben hirtelen elhalálozott. A megboldogult sokfelé ágazó köz- gazdasági tevékenységet fejtett ki. 1923-ban a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választot­ták meg s e minőségében állását páratlan agilitással, önzetlenséggel és áldozatkészséggel töltötte be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom