Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-15 / 59. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 szeptember 15 HALADÓ GAZDA TILLANTIN-nal CSÁVÁZ Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Mezőgazdasági és Ipari Vegyszerek B d a p e s t, Kereskedelmi r. t. V. Alkotmány ucca 29. Budapest, X. Hölgy ucca 14. ménye, vagy tovább epikureusko- dik, hogy nem igy, de úgy? Erre kell most feleletet adni és e feleletet át kell hogy hassa a felelősség tudata. Akiket oda állít a sors, azoknak tudni kell, hogy a Tokajhegyalja fátumát tartják a kezükben. Vagy teljesitik a felvett feladattal szemben kötelességüket száz százalékig és azzal a lendülettel, mely magával ragadja a tétovákat és elsepri az ellenszegülőket és akkor a Tokajhegyalja meg van mentve; vagy ismét kitérnek a konzekvenciák elől s akkor megpecsételték a Tokajhegyalja sorsát hosszu-hosszu időre Soha alkalmasabb atmoszféra nem volt arra, hogy a Tokajhegy- alján nagyot lehessen alkotni^ mint éppen mostan. A közvélemény csaknem teljes elernyedtségéből kisugárzó szabadulási vágy, a kormányzat segítő szándéka és a kettő között az az összekötő kapocs, amelyet a to- kajhegyaljai kormánybiztosságban és annak erőskezü vezetőjében kaptunk, mind olyan oszlopok, melyekre biztonsággal lehet felépíteni a Tokajhegyalja jövő boldogulásának szilárd lehetőségeit. Ha most ezt elmulasztjuk, ha ezeknek a lehetőségeknek bátor és céltudatos kihasználására erőtleneknek bizonyulunk és ha ennek következtében végül ezt a kísérletet is balsiker éri, akkor ne álmodjon a Tokajhegyalja azzal, hogy valaki valaha ismét tűzbe teszi érte a kezét, hogy felemelje, hogy hóna alá nyúljon. Muszáj, hogy ezt az akciót siker koronázza, de ennek a sikernek a titka az, hogy egész munkát végezzünk, hogy óvatosak legyünk, de ne félénkek, hogy ne riadjunk vissza a végső konzekvenciák levonásától, egyszóval, hogy ne félig kész munkát, hanem tökéletes müvet alkossunk. Ez és csakis ez méltó azokhoz az előzményekhez, amelyeken már túl vagyunk; ez és csakis ez méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket értünk ez akció során a kormányzat és annak illusztris helyi képviselője hozott... (KI) 9 fiz éves „Stefánia" közgyűlése A Stefánia Szövetség sátoraljaújhelyi fiókjának ez évi közgyűlése, népes érdeklődés mellett folyt le Waldbott Frigyesné báróné Mária Alice kir. hercegnő elnöklete alatt csütörtökön délután a vármegyeháza nagytermében. Az elnöki megnyitó után Fejes Ernőné, a fiók főtitkára minden részletre kiterjedő, pontos beszámolót tartott a fiók múlt évi működéséről, illetve, hogy lehetővé tegye a fiók egész eddigi működésének hü áttekinthetőségét — bemutatta a fiók teljes munkáját, amelyet tíz év előtti megalakulása óta a mai napig végzett. A jelentés különösen kiemelendő fejezete az, amelyben az Árvasegélyző Egylettől átvett épület átalakításáról ad számot és közli, hogy a fiók működését már ez év novemberére abban fogja teljes keretek közt folytatni, megnyitva az elsőrendű fontosságú szülő otthont, bölcsödét és tejkonyhát. A részletes munkastatisztikát magában foglaló titkári jelentés a közgyűlésből a jól végzett nemes munka iránti legteljesebb elismerést váltotta ki a fiók vezetősége iránt, amint hogy városszerte a legnagyobb tisztelettel nézett karitativ és szociális munka az, amit a Stefánia végez Waldbott báróné Mária Alice kir. hercegnő személyes irányítása alatt. A titkári jelentés kapcsán elhatározta végül a közgyűlés, hogy uj házát az ajándékozó nevéről fogják elnevezni „Gróf Somogyi Ilona Otthon"- nak, — miután báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő a leghatározottabban kitért az elől, hogy az otthon ő róla neveztessék el. Payer Ferenc püspöki helynök a titkári jelentéshez hozzászólva, az ösmertetett és közismert társadalom mentő munka értékét fejtegetve, különösen nagy jelentőséget tulajdonitott annak az igyekezetnek, amelyet a Szövetség a vadházasságok rendezése ügyében mutatott; — ami — amint mondotta — gyönyörű megnyilatkozása a főhercegi Elnöknő lelkivilágának. Varga Béla dr. főorvosnak, a Szövetség anya- és csecsemővédő intézetéről bemutatott orvosi jelentése örvendetes számokkal bizonyította, hogy a Szövetség munkája, a védőintézet áldozatos igyekezete feltűnő javulást jelent városunkban az anya- és csecsemővédelem terén. Mig a szövetség működésének első évében 9 év előtt 22 százalék volt a csecsemő halálozás' arány ez a szám lecsökkent 15.3 százalékra. Ugyancsak lecsökkent a halva született száma is6°/o-ról3 16°/o ra. Az védőintézet iránti szükséges bizalom fokozatosan nő és az általa propagált elvek a gyakorlatban helyeseknek bizonyulván, nagy lendülettel javították fel a népesedési arányszámot; ugy- annyira, hogy a novemberben megnyíló szülő- és anyaotthon a megkedvelt utón már nem is remélt gyönyörű eredmények felé fogja előre vihetni az anya- és csecsemővédelem nemzeti szempontból életbe vágó ügyét. Bach Géza pénztárosi jelentése a Szövetség hihetetlenül csekély pénzforgalmát mutatta be és a zárszámadást, valamint a költség- vetést egyhangúan elfogadta a közgyűlés. E jelentések után Waldbott Frigyesné báróné Mária Alice kit. hercegnő köszönettel emlékezett meg azokról, akik a Szövetség anya- és csecsemővédő otthonának felépülését lehetővé tették, illetve elősegitették. így névszerint emlékezett meg a népjóléti miniszterről, Petkó Szandtner államtitkárról, Keller Lajos szövetségi igazgatóról, Orbán Kálmán dr, polgármesterről, Gruber Károly műszaki tanácsnokról, Lampe, Kemény, Benkő építészekről, Fuchsz Gusztáv építési vállalkozóról, a katolikus és protestáns lelkészek karáról, Csap- laky Lipót h. polgármesterről, Széchenyi-Wolkenstein Ernőné grófnőről, Fejes Ernőnéről, dr. Varga Béláról és Bach Gézáról. Vég ü 1 Széchenyi- Wolkenstein Ernőné grófné emelkedett szólásra és közvetlen szavakkal tolmácsolva a közgyűlés elismerését a vezetőség, első sorban Waldbott báróné Mária Alice kir. hercegnő elnöknő iránt a Szövetség eredményes munkájáért, — további lelkes közkatonáskodásra kérte a Szövetség tagjait, amire — amint mondotta — igen nagy szüksége van a hazának ép úgy, mint a világháborúban, mert nem kevésbé szomorúk a mai idők sem, hiszen még mindég csonka: Magyar- ország . . . nagyobb fellángolást? Az, hogy a fertőzés létrejövésének a gyümölcsszezonban van a legtöbb valószínűsége. Nem mintha ezeknek a legértékesebbekhez tartozó tápszereknek anyaga lenne oka e betegségeknek, de az a körülmény, hogy felületüket belepi és befertőzi az ősszel tömegesen meleg helyre húzódó légysereg. A védekezés egy része (önként adódik. Felvágott, meglékelt diny- nyét nem venni, szőlőt, almát, körtét stb. alaposan megmosni, utóbbiakat meghámozva enni, kenyeret, kiflit, vajat, túrót és a többi le nem mosható, nem főzhető, süthető tápszert befedve kell tartani. A tejnemüek nyers fogyasztása csak akkor kívánatos, ha megbízható helyről származnak és kezelésűk megfelelő. Igen fontos közfeladat a védekezés másik része, a tifuszos beteg elkülönítése. Ha az utóbbitól, ruháitól, ágyneműitől, ürülékeitől a legyet távol lehetne tartani, a távoli fertőzés lehetősége — városunkban, ahol a vizközvetités csak ritkán szerepel — a minimumra redukálódna. A betegnek megbízható elkülönítése azonban sokszor zsúfolt lakásokban nem, hanem csak zárt intézetben, hozzáértő személyzettel keresztülvihető. Mert hiába tanítja ki az orvos a beteg környezetét a védekezésre, ott, ahol az egészet „hülésnek“ tulajdonítják, legközelebbi látogatásánál már egy másik családtagot is betegen talál. Csak amikor látjuk, hogy a tifuszos, vörhenyes betegnek szomszédai mennyire kívánják, követelik eltávolítását: érezzük át a fertőző betegek elkülönítésére alkalmas intézmény kínos hiányát. Bizonyos, hogy ha az egész vármegyének első fertőző forrásait ki lehetne vonni környezetükből, az infekciós halálozás jelentékenyen csökkene. I BE 32T. — A Pinceszövetkezet) ulakulása. Ezúttal is felhívjuk az érdekeltek figyelmét a Tokaj- hegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezetének alakuló közgyűlésére, melyet az alapítók f. hó 15-én d. e. 11 órára hívtak össze a várI megyeháza nagytermébe. — Halálozás. Richter Lipót, a sátoraljaújhelyi Füszerkereske- dők Egyesületének elnöke, csütörtökön a tífuszjárvány áldozata lett. Pénteken temették el a kereskedőtársadalom nagy részvéte mellett. — Qazdagyiilés Szikszón. A Tiszajobbparti vármegyék gazdaközönsége nagy megmozdulásra készül az általános gazdaérdekek megvédése érdekében. Szeptember 29-én, vasárnap délután 3 órakor Szikszón nagyszabású gazdagyülés lesz, amelyen részt vesz Mayer János földmivelésügyi miniszter is. Tifusz Irta : dr. Madzsar Károly városi ügyvezető orvos. A városban szórványosan előforduló tífuszt főleg a legyek terjesztik. A baktériumokat hordozó légy végigsétálja, beköpi az élelmiszereket és ha azokat alaposan le nem mossuk, meg nem hámozzuk, sütjük, főzzük: a megbetegedés bekövetkezése csak a szervezet ellenállóképességétől függ. Mi az oka annak, hogy az egész évben ritkán előforduló hasi hagy- máz országszerte ősszel mutat
