Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-08-25 / 54. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 augusztus 25 akcióként illeszti bele olyképpen, hogy a valóban kétségbeejtő mérvben elpusztult szőlők birtokosainak lehetővé igyekszik tenni a különben veszendőbe menő szőlőik teljes ujjátelepitését. Mint értesülünk, a főispán-kormánybiztos nemrégiben állami szakértő főtisztviselők és gazdasági érdekeltségi egyének kisére tében személyesen beutazta a tokaji hegyvidéket, az észleltekről fényképfelvételeket is eszközölt, ezenfelül az emlitett szakértőkkel ismételten; tanácskozott a segítésnek legcélravezetőbb módozatai felől, végleges szanálási programjának kialakítása előtt pedig folyó hó 15-én kiszállott Tokajba, hogy ott egy — a szőlőbirtokossági érdekeltség köréből összehívott — értekezleten közvetlenül és személyesen is megismerje az érdekelteknek esetleges különleges óhajait és javaslatait. A népes értekezleten Horváth János ref. esperes elnökölt és az állami vezető szaktisztviselőkön kívül az érdekeltség sorából is többen szólaltak fel, amely utóbbi felszólalások értékes tapasztalatokkal jártak abban az irányban, hogy a főispán-kormánybiztos szanálási programját véglegesen kialakítsák. Búd János kisipari programja Az Országos Kézműves Testület hivatalos lapja „A Magyar Iparos“ most megjelent száma vezércikkben üdvözli Búd János dr.-t a kereskedelemügyi minisztérium élén, hangsúlyozva, hogy az uj keres- delemügyi miniszter ismert elvei biztosítékot nyújtanak arra, hogy az iparosság ügyeit megértéssel és méltánylással fogja felkarolni' Búd János „A Magyar Iparos“ részére irt régebbi cikkében oly megállapításokat tett, amelyek alapját képezik egy eredményes kisipari programnak. E program alapvető tétele az a megállapítás, hogy a vagyonerős és életképes kisipar támasza a társadalomnak, amellyel sikeresen lehet felvenni a küzdelmet a társadalmat megbontani igyekvő áramlatokkal. A kormánynak meg kell találni a módokat a kis és középipar erősítésére. Ezek között jelentős a szakipari szövetkezeteknek egységes irányban történő fejlesztése. A kőszállitásokat olykép kell végrehajtani, hogy a kisipar hozzájusson az őt jogosan megillető részesedéshez. A kormány feladata megteremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett a kisipar kivitelre termelhet. E célból megfelelő tőkét kell rendelkezésére bocsájtani. Közli a lap Varsányi Emil dr. tanulmányát az ipari krízisről. Ismerteti a budapesti ipari szövetkezetek fejlődését, megállapítva, hogy az áruhitel nem elegendő az iparosság helyzetének enyhité' sére és ezért mielőbb meg kell szervezni az ipari szövetkezetek keretén belül az iparosságnak pénzhitellel való ellátását. Számos aktuális cikk, az 0. K. T. hiva talos közleményei, gazdag ipar- testületi, érdekképviseleti, ipari közigazgatási, külkereskedelmi, adózási, szövetkezeti, szociálpolitikai, üzemracionalizálási, közszál- litási, szakirodalmi rovatok egészítik ki a lapot. Az ipari egészségügyi rovat szakszerű vezetését Dr. Jakab László főorvos látja el. — Mint a puha szőuyc gén úgy járhat a PALMA cipősarkon. Ne koptassa felesleges módon idegeit és cipőjét. Ne tegyen PALMA sarok nélkül egy lépést sem.-pq“ *y -pri — A* első újhelyi kongresszus. Magáértesülésünk szerint a Magyar Turista Szövetség ez évi közgyűlését október első felében Sátoraljaújhelyen szándékozik megtartani. A Magyar Turista Szövetség az ország legfőbb sporthatósága — az Országos Testnevelési Tanács után a turistáskodás ügyének első irányitója. Másfél évtized alatt kiépült szervezete az ország minden turista egyesületét tartja irányítása alatt, tehát fenti hírünk Sátoraljaújhely, pontosabban Ujhely idegenforgalma szempontjából felette értékes lehetőségeket nyújt. — Házasság. Taos Ferenc (Gyöngyös) ma d. e. vezette oltárhoz a róm. kát. plébánia templomban Resetár Margitkát, Resetár János zemplénvármegyei hajdú- őrmester leányát. — Határszéli ntiigazol- váuyok kiállítása. Belügyminiszteri rendelet szerint a csehszlovák területen ingatlannal bírók, továbbá azok családtagjai és gazdasági alkalmazottai részére minden évben uj határszéli uti- igazolványokat előbb fogom az igényjogosultak részére kiállítani) hogy azok idejében legyenek úgy magyar mint csehszlovák részről láttomozhatók, mivel a régi igazolványok (ez évre szólók) a lejárat napján érvénytelenné válnak, azok meg nem hosszabithatók. A jövő 1930 évre szóló határszéli utiigazolványohat f. év szeptember hó 3-átói októben hó 31-ig állítom ki a m. kir. áll. rendőrkapitányság kiadó hivatalában mindennap d. u. 5 órától 6 óra 15 percig szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével. Felhívom ennélfogva a határszéli utiigazol- ványra igényjogosultakat, birtokosokat, bérlőket, azok cselédtagjait jében ment ebédelni s ahol az ad hoc alispánt egyik alantasa, mikor első Ízben bemutatkozott, miután végignézett rajta, nyomdafestéket nem tűrő szóval aposztrofálta. Várkonyiék képzelgését tulfütöt- ték ezek a jelenségek, amelyekben a malmukra hajtott vizet láttak s kettőzött eréllyel folytatták a bodrogközi szocialista párt községenként való szervezését. Itt az idő, most vagy soha — szólt a riadó, mert most a király és a főherceg is a nép pártját fogja már és nem az urakét. A nép helyenként nagyra értékelte, hogy a falusi képzelgők között szerephez juthatott s poharazás közben hallhatókká váltak a kombinációk, hogy Bécsben már egy kis földosztástól sem idegenkednének, ha azt látnák, hogy a nép komolyan akar valamit. Egyesekben a kapzsiság és irigység kerekedett felül. Mind sürübekké váltak a gyülésezések a szabolcsi népapostolhoz való zarándokolásukkal Szóval a gyep- tüz úgy látszott, mintha itt-ott sö- tétebb füstölgésnek eredt volna A nemrég elhunyt Dókus Gyula alispán 1888. év telének vége felé, s a jövő évre a szolgálatukban maradó gazdasági alkalmazottakat, hogy igazolványukat ez idő alatt állítassák ki mivel később a határszéli utiigazolvány elnyerése iránti kérelmek figyelembe vehetők nem lesznek. Azon gazdasági alkalmazottak igazolványait kik később helyezkednek el egyes gazdáknál (bérlőknél) esetről-esetre nálam való jelentkezés esetén állítom ki. Az igazolványra használt fénykép is felhasználható, csak az illető, akit ábrázol, róla fölismerhető legyen. Borbás Géza s. k. rendőrkapitány a határátlépő állomás vezetője. — A sátoraljaújhelyi Egységes Hegyközség közgyűlése. F. hó 23-án d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében tartotta meg a Hegyközség a szőlőbirtokosok igen nagy érdeklődése mellett, hegyközségi törvény szerinti átalakuló és tisztújító közgyűlését. A közgyűlés többek között módositotta a hegyközségi rendtartást a hegyközségi törvénynek megfelelőleg. Elnökké öt esztendőre egyhangúlag és nagy lelkesedéssel dr. Oláh István ny. kúriai birót választották meg. — Választmányi tagokul megválasztattak: Damjanovich Ágoston, dr. Görgey Géza, dr. Grosz Dezső, Gecsey Jenő, Hericz Sándor, dr. Haas Bertalan, Kádár Gyula, Klein Géza, Lehner Miksa, dr. Isépy Tihamér, Páyer Ferenc, dr. Pri- hoda László, Moldoványi Géza, Neuhauser Frigyes, dr. Nyomár- kay Ödön, Schmidt Lajos, Szappanos Imre, Szalay Róbert, Wolf Lajos, báró Waldbott Frigyes, Vargha Ferenc, Zsihovics Bertalan. A hegyközségi tanácsba dr. Oláh István ny. kúriai biró, hegyközségi elnök választatott meg. A közgyűlést követő választmányi gyűlés elnökhelyettessé egyhangúlag dr. Görgey László tb. főszolgabírót választotta meg, majd a folyó ügyekkel foglalkozott. attól tartva, hogy az elégedetlenség mesterségesen szítva nagyobb bajokat fog okozni, a gazdasági év előhaladottabb korában katonai karhatalmat kért, amire a cs és kir. VI. hadtest parancsnoksága 1889. évi február 13 án a 34. ezred két zászlóalját Schürger Mátyás és Appel Mihály őrnagy, illetve alezredes vezénylete alatt Ujhelyen át a Bodrogközre irányította, mig az ezredparancsnokság Királyhel- mecen székelt. Fokozatosan megszállották a csapatok a Bodrogköz délnyugati területét, legerősebben szállva meg Cigánd községet, amelyet Dókus Gyula alispán veszedelmes tűzfészeknek jelzett, jóllehet a jómódú, értelmes kisgazdák arra a vélekedésre különösebb okot nem szolgáltattak, de ugylátszik, hogy néhai Bencsik István, a járás akkori főszolgabirája látta sötétebb- nek a helyzetet, mint aminő volt. A buzér vörös hajtókás, fehér pitykés legénység lábai alatt nagyot dobbant a Bodrogköz földje, ami nagyjában egyelőre helyre is állította a rendet s a szomotori állomáson kiszállt század, amelyet erőltetett gyalog menetben Cifl „ZEMPLÉN“ EBEDET! TÁHCitifl A bodrogközi ribiliió 1898-ban Irta: dr. Kossuth János. Két közlemény II. Bizonyára emlékezetbe marad tak a Lueger, Uzelácz, Krüger nevek egy csomó kimondhatatlan cseh-morva individuum nevével, akikből artikulátlan hangon tört ki a dühöngés a magyarok ellen s mindez nem számított volna, ha nem áll élükön a magyar trón várományosa: Ferencz Ferdinánd főherceg, akinek a nevével kapcsolatban szinte lehetetlennek tetsző, de küszöbön álló reform-tervek keltek szárnyra, a főherceg ellenszenves természetéről adott aláfestésekkel. Beszélték a többi közt azt is, hogy a mellérendelt tiszteket füttyszóval hívogatta. Ahogy egy ízben gróf Tisza István jelentését véve, mikor azt hallotta, hogy valamely ügy elintézése felmerült újabb nehézség miatt késik, indulatosan pattant föl helyéből és dühödten kiáltott rá: „Csináljon már rendet, különben csinálok én, de egy évezredre szólót!“ s azzal kivágta maga alól a széket s véget vetett az audienciának. A pletykás Bécs lakossága tudni vélte, amiről Pesten is suttogtak már, hogy ha trónváltozás áll be, Ferencz Ferdinánd már nem mint király, hanem mint császár követi elődjét. Hogy első dolga lesz a magyar alkotmányt, amellyel különben is csak komédiát játszottak, eltörölni és visszahelyezni hatályába a Briinni kiáltványt. Ezek a kilátások rémitgettek bennünket akkor, mikor már Ferencz József orvosai a tüdővizenyő előjeleit konstatálták. A népcsászárság előkészítésének müvét láthattuk Kristófty miniszterségével való kísérletezésben, majd a kölyök Bach-korszak komédiájának eljátszásával megejtett bohózatban, amely különösen Zemplén vármegyében állította élére a helyzetet, ahol igazán vig operetté vált a megyei élet, ahol a Kristóffy kreálta főispán tisztikarával együtt délenként a Budapestről leküldött detektívek gyűrű-
