Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-11-20 / 77. szám
Hatvanadik évfolyam. 77. szám. Sátoraljaújhely, 1929 november 20. Megjelenik hetenként kéteier *eerdán ée emombaton 8zerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I I í Zemplén ElSBietóel ár: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: § négyzetcentiméterenként. HyUttér soronként 20 fillér !GQi Telofon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. usárn FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Hám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen JVCagyar Asszonyok! ) agyar szivfi férfiak! Mintha tegnap lett volna . . Ólmos őszi felhők alatt, meggyötört szívvel, ébredni vágyó, ébredni alig merő reménységgel vártuk a Horthy Miklós katonáit: a Nemzeti Hadsereget 1 Mennyi gondolat kél, mennyi érzés viharzik lelkem ben e két szó nyomában! Feltűnnek előttem honfoglaló Árpádnak a Kárpátok aljáról előtörő daliái, mikor a szent örökséget, Attila földjét megint „napkelet ifjainak robogó paripái tiporták.“ És feltűnik előttem magyar vitézeinek élén Európa legelső lovagkirálya, a későbben szentté avatott László, mikor kiveri az alig megalapozott Magyarország földjéről a rabló kunokat. Feltűnik emléke egy másik László királynak is, aki a Morva mezőn megdönti hatalmát a félelmetes cseh Ottokárnak és uralomra segíti Habsburgi Rudolfot, századokra eldöntvén ezáltal a Duna-medencének és ebben saját hazájának jövendőbeli sorsát is. Látom a Hunyadi János néphadseregét, mely száz esztendőre megállítja Nándorfehérvár falánál az Európára özönlő ozmán erőt. — Eszembe jut világverő Mátyás fekete serege, mikor nehéz küzdelem árán lépésről-lépésre szorítja ki a cseh zsebrákokat Felsőmagyaror- szág hegyeiről és völgyei közül. Látom a végvárakban küzdő, magukra hagyott magyar katonákat, kik minden külső segítségtől megfosztva harcolnak az Európát pusztulással fenyegető török sereggel. Látom Dobó Istvánt és az egri vitézeket, akik hiába várták ugyan a királyi segítséget, mégis visszafordulásra kényszeritették a törököt Eger falai alól. Látom a vitéz kurucokat, amikor Vak Bottyán Bécs alját nyargalja és azután látom azt a csodálatos ifjú sereget, mely nem tudni hogyan támadt, „napok szülték, mégis mintha szülte volna három század!“ Látom a 48-as honvédeket. Fülembe *) Dr. SZ1RMAY ISTVÁN t. főügyész ünnepi beszéde a Nemzeti Hadsereg bevonulásának tizéves fordulója alkalmából rendezett Mansz ünnepélyen. zugnak a nevek: Szolnok, Isaszeg) Vác, Nagysarló. Látom a Lenkey- huszárokat, akik a császári had seregből ezer veszélyen át jönnek a négy oldalról is megtámadott haza védelmére. Látom a Bem apó honvédéit, akik nemcsak a lázadó gyilkos oláh csordát kényszerítik meghunyászkodásra, hanem megtisztítják Erdélyt az áruló császári csapatoktól és az oda minden nemzetközi jog ellenére betört orosz haderőtől. Látom Damjanich veressipkás honvédéit Szenttamásnál, mikor vérbefojtják az osztrák generálisok által vezetett rác lázadást. Látom, mikor fut Bécs felé Jellasics a gyáva és seregének seregünk nyomába. Mert mindig csodákra volt képes és csodákra lesz képes a nemzeti hadsereg! Csodát müveit a Horthy Miklós nemzeti hadserege is. Mint ilyen nem csatatereken, nem véres küzdelmek árán, hanem elsősorban az által, hogy megszületett. Hiszen 4—5 hónappal azelőtt, hogy Szegedről a magyar föld és a magyar szivek újra meghódítására elindult, legalább is itt ebben a szerencsétlen városban, amelyet plakátokon már Moszkva külvárosaként emlegettek, még álmodni, még remélni sem mertük, hogy van még magyar szív, mely a hazáért dobog és lesz még egy nemzeti hadseregÉs a Horthy Miklós hadserege mégis megszületett és ezzel elkezdődött Magyarország feltámadása. Magyar katonák, akik négy évig verekedtek már a világháború ösz- szes csataterein, végig szenvedték Saujhely, nov. 18. Már délelőtt 11 óra előtt zsibong az alispáni kisterem s a tanácsterem az érdeklődéstől, mely- lyel az uj Törvényhatósági Bizottság tagjai várják a közgyűlés megnyitását. Együtt látjuk a teremben vármegyénk mágnásait, már megválasztott örökös tagjait, magas hivatali funkción árusait, lelkészeit, legtöbb számottevő tényezőjét, kisgazdákat a választottak közül és megállapíthatjuk mégis sokaknak a hiányát — olyanokét, akik talán váratlanul jutottak bizonyára biegy soha nem képzelt háború minden kínját és gyötrelmét, szembe néztek százszor meg százszor a halállal, megsebesültek, kórházakat jártak, felgyógyultan újra harctérre kerültek, mikor messzi országokból visszatértek és látták, hogy nincs már haza s az ősi hajlék' nem otthonuk többé, a gondviselés által megmentésünkre kiszemelt férfi szavára újra hadsereggé tömörültek s megvetették alapját a magyar jövendőnek. Ezt a jövendőt sokan vigaszta Iannak tartják. Én nem igy gondolkodom. Furcsán fog hangzani, de engem megnyugvással tölt el az a tudat, hogy a kisentente rettenetes költségekkel óriási hadseregeket tart fenn. Én úgy érzem, hogy ezeken e hadseregeken belül a magyar jövendő számára fegyvereznek fel és képeznek ki igen sok katonát. Megjósolom, hogy ha kenyértörésre kerül a sor, ezeknek a hadseregeknek legértékesebb elemei — a magyar katonák — megint a magyar ügy szolgálatába fognak állani. A Lenkey-huszárok unokái még nem felejtették el azt az utat, a mely Mariampoltól a magyar táborba vezetett! Azoknak a cserfáknak, amelyeket itt ma elültetnek, nem lesz elég a lombja azokhoz a koszorúkhoz, amelyek az ezután megszületésre váró egész magyar nemzeti hadsereg diadalmas lobogóira szükségesek lesznek. Adja Isten, hogy mentői előbb hozzáfoghassunk megfonni ezeket a koszorúkat. zottsági tagsághoz, vagy akiknek e váratlan meglepetésben részük volt. De készséggel koncedáljuk, hogy ilyenek ma már igazán kevesen vannak. Ott láttuk a közgyűlésen a már régebben megválasztott örökös tagokat: Dókus Ernőt, id Meczner Bélát, Barthos Tivadar és Dió- szeghy János ny. h. államtitkárokat, mágnásaink közül báró Harkányi Jánost, báró Sennyey Miklóst, báró Maillot Nándort, báró Waldbott Kelement, báró Waldbott Frigyest, ifj. gróf Mailáth Józsefet, Serényi László grófot, báró Sennyey Istvánt, Páyer Ferenc ap. protonotárius, püspöki helynököt, Vasskó József pápai kamarást, Dómján Elek főesperest, Kiss Ernő esperest, Róth Sámuel főrabbit, Lehoczky Sándor ny. törvényszéki elnököt, Zboray Károly min. tanácsos, kir. pénzügyigazgatót, Petreczky Jenő kir. tanfelügyelőt, Orbán Kálmán dr. polgármestert, Emődy László törvényszéki tanácselnököt, Szoller Aladár Magyar Nemzeti bankfőnököt, Bessenyey Zénó dr., Görgey István dr., Szepessy Géza országgyűlési képviselőket, Oláh István dr. nyug. törvényszéki elnököt, Olchváry Dezső kir. ügyészségi elnököt, gazdasági életünk ügyvédi, orvosi, jegyzői és tanítói karunk tekitélyeit, az érdekeltségi és szak- képviseleteket, igarosaink kiküldötteit ugyannyira, hogy amikor Széli József főispán megnyitotta a közgyűlést, Zemplénvármegye vezető intelligenciájának szine-javát zárta magába a tanácsterem. A főispán a közgyűlést a Nemzeti Hiszekegy soraival nyitotta meg; bejelentette, hogy mindazok az intézkedések, melyeket az 1929. évi XXX. t -c. a Törvényhatóság megalakítása tekintetében előir, szabályszerűen megtétettek s igy a Törvényhatósági Bizottságot törvényszerűen megalakitottnak jelenti ki. Visszapillantást vet a régi Törvényhatóság utolsó közgyűlésén elmondott beszédére s kifejezi azon meggyőződését, hogy az uj viszonyokra szabott Törvényhatóság is mindenkor megbecsülője lesz a nemzetmentő régi hagyományoknak. Azon kívánságának kifejezésével nyitja meg a közgyűlést, hogy legyen az mindenkor a közbátorság helye, a törvénytisztelet és a szólásszabadság temploma. A főispán zugó éljenzéssel fogadott megnyitója után a Törvény- hatósági Bizottság legrégibb tagja, id. Meczner Béla mondotta el a következő beszédet: Méltóságos Főispán Url Tekintetes Vármegyei Törvény- hatósági Közgyűlési Zemplénvármegye törvényhatóságának 1876 óta vagyok tagja s igy az újonnan alakított vármegyében én vagyok a legrégibb bizottsági tag. Ez az 53 esztendő, melyet Zemplénvárvmegyében eltöltöt- tem arra bátorít, hogy az újonnan alakított vármegyi törvényhatósághoz egy szívélyes kérést intézzek. Tisztelt Közgyűlés I Zemplén- vármegyét a szomszédos vármegyék Zemplénvármegye Törvényhatósági Bizottságinál! alakuló Közgyűlése
