Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-11-06 / 73. szám

Hatvanadik évfolyam. 73. szám. Sátoraljaújhely, 1929 november 6. Megjelenik hetenként kéteier «serdán ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Előfizetési ár; Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. lósitását, amikor is a várható hasznok helyett sokkal inkább károk származnának belőlük. Mindenki egyet ért a minisz­terelnök állításával, hogy ná­lunk igenis alkotmányosság van és demokratikus irányban fejlődünk, de olyan tempóban, amely megfelel a politikai helyzet és történelmi fejlődés követelményeinek. Vájjon le- het-e ott diktatúráról, feuda­lizmusról és más csodaboga­rakról beszélni, ahol a leg­utóbb lefolytatott kiskundo­rozsmai választás is azt bizo­nyítja, hogy a szavazók két­harmadrésze szavazott a két egységespárti jelöltre és egy- harmadrésze az ellenzéki je­löltre? Ez az eredmény első­sorban bizonyíték amellett, hogy igenis az ellenzéki je­löltnek is megvolt a mozgási és agitációs szabadsága, mert máskülönben nem kaphatta volna meg a szavazatok egy- harmad részét. Bizonyítja azt is, hogy a kormány nem támogatta tűzön vizen keresz­tül az erőszak fegyvereivel a hivatalos egységespárti je­löltet, hiszen a nem hivatalos egységespárti jelölt nyolc szavazattal többet kapott nála, úgy hogy a két egységes­párti jelölt között pótválasz­tásra kerül a sor. — Sem­miféle hatósági terror nem érvényesült ezen a választá­son s hogy az ellenzéki je­löltnek mekkora mozgási sza­badsága volt, azokat éppen a választási röpiratok, kortes­nóták bizonyítják, amelyek bizony nem kímélték a kor­mányt és a mai rendszert és mégis szabadon cirkulálhattak a választók között. Ennek dacára sem kellett az ellenzéki jelölt és annak programja, ennek dacára is a kormány programját valló két jelöltben összpontosult a kerület szava­zópolgársága túlnyomó több­ségének a bizalma. Itt nem a feudális reakció hozta létre ezt az eredményt, mint aho­gyan az általános választáso­kon az ország más részeiben sem ez volt a siker titka és főoka, hanem a miniszterelnök személyében és az ő politiká­jában összpontosult bizalom, hisz bajos volna még egy va­lakit találni, aki igen nehéz körülmények között annyit tett volna az ország talpraál- Iitásáért, mint éppen Bethlen István. H virilis választások teljes horrekti- vumát hozta a vasárnapi választás Széli József főispán 4 választókerületben nyerte el a szavazatok maximális többségét, fi hivatalos lisztákkal szemben kudarcba fulladt minden ellenzéki megmozdulás. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarerszág feltámadásában Amen Feudalizmus, reakció 7 Az utóbbi időben szinte divattá lett idehaza, de sajnos a külföld egyes köreiben is, hogy Magyarországot a feuda­lizmus és reakció fellegvára­ként tüntessék fel. Mindazok, akik ilyenféle vádakat han­goztatnak elfelejtik, hogy egy ország politikai berendezke­dése szerves összefüggésben kell, hogy álljon a történelmi fejlődés menetével s ami egy más történelmi múlttal biró ország történelmében hasznos és jó lehet, az nem megfelelő talajba átültetve csak kárt és bajt okozhat. A miniszterelnök több fel­szólalásában kitért és megfe­lelt ezekre a vádakra, legutóbb éppen a külügyi bizottság ülésén, ahol a jóvátétel kér­désének megvitatása után éppen a feudalizmus és reakció vádjának tárgyalására tért át s erőteljes érvekkel utasította vissza az erre vonatkozó tá­madásokat. Bebizonyította, hogy nincs igazuk azoknak, akik az u. n. sikeres külpoli­tika előfeltételeként bizonyos belpolitikai átalakulásokat sür­getnek s rámutatott arra, hogy minden magyar embernek kö­telessége lenne mindazokat helyesen tájékoztatni, akik Magyarországot minden jogos ok nélkül a feudális reakció országának akarják feltüntetni. De rámutatott arra a kárra is, amely egyes magyar közéleti személyiségek nyilatkozata nyomán bizonyos külföldi körökben, mint Magyarország elleni ellenszenv tükröződik vissza, teljesen jog és alap nélkül, mert hiszen ezek a nyilatkozatok lehetnek a po­litikai taktika arzenáljának fegyverei, de nem fedik az objektiv valóságot. A miniszterelnöknek a tit­kos választójogról meg van a maga felfogása. Nem ma­gát a titkos választójogot, illetőleg annak a gondolatát Ítéli el, hanem csak bizonyos reformoknak időellőti megva­Mint az egész országban, Zemp- lénvártnegye megmaradt járásaiban és Sátoraljaújhely megyei városban is, vasárnap járultak az urnák elé a törvényhatósági összes választók tömegei, hogy titkos szavazással megválasszák a törvényhatósági bizottságba azt a 72 tagot, mely a választó közönség szavazatra jogosult legszélesebb rétegeinek bizalmából foglalja el helyét az uj Törvényhatósági Bizottságban. Ha végigtekintünk a mandátu­mot nyertek névsorán, első tekin­tetre megállapítható, hogy a vá­lasztó közönség kétségbevonhatat­lan komolysággal, józan, értékes mérlegeléssel azokat becsülte meg szavazatával, akiket maga közül erre legméltóbbaknak tartott, akik után társadalmi, községi életében is igazodik s akiknek a mai nehéz időkben olyannyira fontos érdekeit a Törvényhatósági Bizottságban is kellő súllyal képviselhetik. A vasárnapi választás eredménye elsősorban abban szűrhető le, hogy teljes korrektivumát hozta a virilis választásoknak, legelsőbben is azért, mert nem felekezeti szempont irá­nyította a választási küzdelmet. Erre ugyan a virilis választásoknál érdekeltek azt is válaszolhatnák, hogy ennek éppen ők voltak a megelőzői. A tény és igazság azonban az, hogy itt az ilyen pró­bálkozásnak nem Ígérkezett semmi jövője, mert ha igen, a múltak ta­pasztalatai nyomán legkevésbé sem vagyunk abban bizonyosak, hogy nem került volna-e sor annak a bizalmatlanságnak további ki­szélesítésére, melyet Grosz Dezső dr. az „Egyenlőségében és egyik helyi lapban olyan formásán meg­indokolt — egymagában, mert mégis csak stilszerübb lett volna, ha a bizalmatlankodók nemcsak őt küldik a tűzbe, akinek egy az ő szája ize szerinti zempléni vi­lágról való elgondolásai régen is­meretesek, hanem sietve siettek volna megerősíteni, aláírni a zsi­dóság egyébként tiszteletreméltó orgánumában bizalmatlanságát amaz ötvenkettők is, akik nevében talán mégis csak — a cikk után ítélve — egyedül tette le a garast Grosz Dezső dr. Mi ellenben a legjobb forrásokból úgy vagyunk értesülve, hogy amaz ötvenkettők közül is nagyon sokan nem azo­nosítják magukat az „Egyenlőség“ cikkírójával s legalább is a szoli­daritásban igen nagy hézagok je­lentkeznek. jelentős továbbá a vasárnapi választás eredménye azért másod­sorban, mert beigazolta, hogy Zemplén is azok közé a várme­gyék közé tartozik, melyekben a választás titkossága nem jelent veszedelmet a nemzeti életre; nem különösen akkor, ha a választást, a józan, nyugodt, lehiggadt ma­gyar nép gyakorolja, amely nem dől be sem az internacionális jel­szavaknak, sem az áldemokratiz­mussal kapcsolatos defetizmus alattomban bujtogató izgatásainak. Sajnáljuk s véletlen csupán, hogy itt kell rátérnünk kedvelt hétfői újságunknak: „A Reggel­nek azon Tokajból keltezett táv­iratára, hogy „A Hegyalja válasz­tópolgársága tartózkodik a szava­zástól.“ Ez mint annyi sok más, máskor, megint csak nem igaz, mert a szavazások eredményéhez képest most már számszerűen megállapítható, hogy a vármegye területén átlagosan a választók 60—75%-a szavazott le. Ujhely- ben összevetve kb. 50%. Ámde igen sok helyütt az átlagot mesz- sze túlhaladó az eredmény. Kö­zelünkben, pl. a mikóházai kerü­letben 1662 választó közül 1346 szavazott le. Az erdőbényei kör­zetben 754 választó közül 669» Pácinban 465-ből 416, Ricsén 1 1 ^-K>

Next

/
Oldalképek
Tartalom