Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-10-31 / 72. szám

Hatvanadik évfolyam.

72. szám.

Sátoraljaújhely, 1929 október 31.

Megjelenik hetenként kétezer

ezerdán ée ezombaton

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I

í

I

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP

Telefon :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám

FŐSZERKESZTŐ:

Báró MAILLOT NÁNDOR

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Dr. MIZSÁK JÓZSEF

I

Előfizetőéi ár

I Negyedévre .

2 pengő

Hirdetések:

jg négyzetcentiméterenként.

NyUttér

soronként 20 fillér

Telefon :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám.

Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltá madásában

Amen

flz öntiormányzatj választáson

A belügyminiszternek a törvényhatósági választásokról kiadott rendelete szerint nov. hó 3-án az összes választók közül megválasztandó törvény- hatósági bizottsági tagokat kell megválasztania Zemplén- vármegye választói jogosultsággal biró közönségének.

Ezek a választások is, mint a megelőző virilis választások, az egész vonalon titkosak, de az országos port felvert virilis választásokénál sokkalta jelen- tőségteljesebbek, mert a nov. 3-iki választások vannak hivatva arra, hogy híven visszatükrözzék a vármegye közönségének, a nép széles rétegeinek politikai felfogását.

Ezúttal a vármegye népe választ, küldi be képviselőit a Törvényhatóság parlamentjébe. Választ szabadon, minden befolyásolás nélkül, józan eszére és csupán a saját lelkiismeretére hallgatva, úgy, amint a magyar nép hazafiasságától és okosságától vezetve döntött mindenkor, amikor azokat kellett kiválasztania, a kiket akaratának végrehajtására méltóknak tartott.

Az uj választási rendszer módot nyújt arra, hogy a polgárság hatékonyabban vegyen részt saját sorsának intézésében, hogy a nép ezekben a nehéz gazdasági időkben is a legteljesebb mértékben érvényre juttassa az önkormányzat terén a maga akaratát.

Úgy vagyunk értesülve, hogy a vármegye valamennyi választókerületének hangulatát ez a legsajátabb érdekű belátás irányítja és minden választókerületben olyan meg- választandóknak neve van már ma is forgalomban, akik a társadalom minden rétegéből kerülve be a Törvényhatóságba, a legméltóbban fogják reprezentálni a választók akaratát és érdekeit.

És a választóknak szem

előtt kell tartaniok legszentebb joguk gyakorlásánál, hogy csonka vármegyénk soha pillanatokra sem volt hűtlen a ránehezedő nagy történelmi hagyományokhoz, hogy azt a szellemet kell visszahozni, visszatelepiteni az uj törvény- hatóságba is, melyet nem tudott megtörni erőszak, sem szép szó, sem cselvetés s a mely mindenkor hűséges kifejezője volt a hamisítatlan magyar életnek.

Saujhely, október 28.

A Zempiénvármegyei Kazinczy- Kör a vármegye székházának ősi falai között tartotta ez évi közgyűlését. Emődy László elnök megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket s kegyeletes, szép szavak kíséretében parentálta el a Kör ez évben elhunyt tagjait: Uruska Lajost, Hegedeős Miklóst, Dobay Istvánt, továbbá Geőcze Saroltát.

Mészáros Ödön főtitkár mutatta be ezután az évi jelentését, valaNa és aztán választ is kell adni a választó közönségnek a mostanában elmúlt virilis választások eseményeire. Erős hangú, messzehallatszó választ, amely kifejezze, hogy sokkalta magasabb szempontok vezetik és irányítják azoknak akaratnyilvánítását, akik nem a fe- lekezetiség sérelmeire keresnek irt és orvosságot, hanem a társadalmi béke, a közjó és a közérdek lebeg mindenekelőtt I szemeik előtt.

mint előterjesztéseit, melyeket nagy vonalakban a következőkben adunk:

— A Kör vezetősége ez éven is buzgón törekedett eredmények elérésére. Ez év folyamán 14 szabadegyetemi előadást, 4 műsoros estét rendeztek, pályázatokat hirdettek és azok kellő megértésre találtak, úgy hogy ezen a téren is szép sikert könyvelhetnek el az erkölcsiekben.

— Előterjesztést tesz, hogy Kazinczy Ferenc születésnapját, október hó 27-ét a Kör ünnepnapjául tekintse. Az évi közgyűlést, tisztujitást mindenkor ezen a napon rendezzék. Műsoros előadást és ezután emlékvacsorát tartsanak minden október 27-én, amelyen a beszerzendő Kazinczy emlékserleggel egy-egy országosan nagy emberünk emlékezzék meg Kazinczy Ferencről. A serlegavatásra a Kazinczyval közelebbről foglalkozó gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert kívánná felké- relni. Ugyanezen napon valameny- nyi helyi tanintézetben Kazinczy- emlékiinnepélyt tartanának.

— Az uj állandó helyiséget a tagok részére nyitva tartsák és ott lapok is olvashatók legyenek.

— Rendezni kell a tagállapotot, a tagdíjfizetéseket.

— Jobb anyagi helyzet teremtése mellett Évkönyv kiadását tartja helyesnek.

— A tagok a Kazinczy-Kör előadásain kedvezményeket vehessenek igénybe.

— Már most fel kell hívni a vármegye és város figyelmét arra, hogy a Kazinczy centennárium alkalmából kiadandó emlékalbumra megfelelő összeget biztosítsanak.

— Feltétlenül megvalósitandó- nak tartja Emődy László elnöknek a teadélutánok rendezésére vonatkozó elgondolását.

Kazinczy kultuszának fejlesztésével és fokozatos munkával kívánja előkészíteni a „szent öreg“ centennáriumát a Zempiénvármegyei Kazinczy-Kör

n „ZEMPLÉH“ EREDETI Tflfi[fl3i)

Bethlen (jábor emlékezete

Emlékbeszéd. Bethlen Gábor erdélyi nagyfejedelem halálának 300 ik évfordulója alkalmából. Zemplénvár- megye Törvényhatósági Bizottságának f. évi október 15-iki közgyűlésén elmondotta: EMŐDY LÁSZLÓ kir. törvényszéki tanácselnök.

Bethlen Gábornak, a XVII. század nagy magyarjának életpályája nem tartozik a könnyen áttekinthető életpályák közé. Az ő pálya- i futásának annyi egymást keresztező, különböző irányokban haladó csavarmenete van, hogy ez a végtelen változatosság a történelmi kutatót igen nehéz feladat elé állítja, amidőn megtalálni és fenntartani igyekszik az összefüggést, a látszólag nem egy irányba mutató s nem egy ember müvének látszó cselekvési folyamatok között, amidőn kimutatni kívánja ennek az örökösen eszméket termelő és történelmet csináló energia-óriásnak akarati előretöréseit és visszavonulásait s ekként megrajzolni életének eszmeáramlásaiban tükröző képét.

Ezeknek a nagy nehézségeknek kell tulajdonítani, hogy Bethlen Gábornak talán még ma sincs teljes és tökéletes életrajza. Valójában az ő egyéniségével összefüggő gátló okokról van itt szó. Ez a nagy emberünk lelki összetételével elüt a magyar történelem összes vezéralakjaitól. Nem az az egy- vonalu, szinte lírikus lendületű szabadsághős, mint Kossuth Lajos i vagy II. Rákóczi Ferenc, nem az az egy darabból kifaragott vaskő- vetkezetességü alkotmány- és jogfolytonosságvédő, mint Deák Ferenc. Közelebbi rokonságot nem tart Széchényivel sem, célkitüzé seiben is, a kivitelben is merészebb és harcosabb talentum ennél. Más szabása van egyéniségének, mint akár közvetlen elődjének, Bocskay Istvánnak is.

Élete egy-egy szakaszán olykor délibábkergető, rajongó ideolog benyomását teszi ránk, mig mélyebben nem kutatunk s meg nem találjuk az eredőt, politikai számiJ tásait: lépéseinek nem is egy, de több irányban való széles diplomáciai megalapozását, amikor aztán gazdag egyéniségének olyan alkotó elemei bukkannak fel, aminőket ebben a pazar sokféleségben csak Hunyadi Mátyás királyunk lángelméje tár elénk.

A régibb történetírás, sőt kortársai is kizáróan érzelmi alapon ítélték meg Bethlen alakját. Ezen a módon sikerült is — pártokra szakadni fölötte. Az egyik párt szabadsághőst és csak szabadsághőst, a vallás és alkotmány szabadsághősét látja benne, a másik párt viszont csak afféle örök kovászát a nyughatatlanságnak, aki egy-egy célja elérése érdekében hihetetlen erjedési és erjesztési folyamatok kitermelésére képes, a törökkel szövetkezik és bármikor kész a közbékét veszélyeztetni, az ország területi egysége helyreállításának útjában áll, ha már a magyar, a cseh vagy a lengyel koronát nem teheti a fejére.

Egyik kép sem hü, egyik sem Bethlen Gábor, ő egy meghason-