Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-03-24 / 23. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 március 24. végrehajtottak. Ebben a munká­ban egy határtalan egység volt minden tekintetben. A revízió megoldása oly hi­hetetlenül nagy feladat, hogy azt a legkülönbözőbb oldalokról kell megközelíteni. Ezeknek eszközei s a felhasználás módjai végtelen különbözők lehetnek, de mind­ezek békességesen megférhetnek egymás mellett. A miniszterelnök ur a fővárosi határozatnak legnagyobb érde­méül említi, hogy az egyhangú­lag jött létre s az egységet ma­gát már egy eszköznek tekinti, amely közelebb hoz a revízió­hoz. Amidőn Borsod, Gömör és Kishont vármegyéknek a revízió kérdésében létrejött határozatát egyhangú s lelkes elfogadásra ajánlom, — még csak annyit, hogy a revízió kiépítésénél még a kritika szavával is vigyázni kell s amennyiben a nemzet egységét társadalmi, érzelmi, gazdasági s felekezeti téren egyesült erővel munkáljuk és ez egységes mun- öában — a nagy hagyományok­hoz méltóan Zemplén vármegye közönsége is egységesen és lel­kesen kiveszi a maga részét, akkor hiszek és hiszünk a revízió­ban és annak sikerében és hiszek és hiszünk nagy Zemplén vár­megyének és Magyarországnak feltámadásában !! A közönség hangulatát, egyet­értését kifejező lelkes éljenzés után Harsányi Gyula bizottsági tag az itt következő határozati javaslatot terjesztette elő, melyet a közgyű­lés egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. Megállapításával annak, hogy a trianoni békeszerződés re­víziójának kérdésével múlt év szeptember hó 28-án tartott rendes közgyűlésünkben Vesz­prém vármegye közönségének átirata kapcsán már foglalkoz­tunk s akkor hozott határoza­tunkat — amelyben kifejezést adtunk annak, hogy a trianoni béke revízióját történelmi szük­ségszerűségnek tartjuk — az országgyűlés mindkét házához és a m. kir. kormányhoz is felterjesztettük. Kijelentjük, hogy úgy Borsod, Gömör és Kishont közigazga­tásilag egyenlőre egyesitett vár­megyék törvényhatósági bizott­ságának határozatában foglal­takat , mint a Harsányi Gyula törvényhatósági bizottsági tag indítványát magunkévá tesszük és teljes mértékben elitéljük mindazokat, akik akár párt- politikai indokból akár egyéni érvényesülési vágyból a nem­zet egyetemétől elválaszhatatlan revízió gondolatát kisajátítani törekesznek. Kijelentjük továbbá, hogy a revízió kérdése felvetésére al­kalmas időpontnak megállapí­tása és a diplomáciai eszközök megválasztását illetőleg rendít­hetetlen bizalommal és teljes odaadással tekintünk úgy a Miniszterelnök Ur, mint kor­mányának működése elé. Hozott határozatunkat a m. kir. Miniszterelnök Úrhoz föl­terjeszteni rendeljük. A továbbiakban Kecskemétnek a Bánk-bán átdolgozása elleni állásfoglalásához az állandó vá­lasztmány javaslatára egyhangúan csatlakozott a közgyűlés s alispáni indítványra 20.000 P-t szavazott meg a taktaszadai bekötő ut épí­tésére. Hozzájárult Sárospatakon és Tokajban mérnöki állás szer­vezéséhez. A IV. Károly király emlékbizott­ság kérésére 4000 P-t szavazott meg a tihanyi Kálvária építés költségeire. Szerencs község sze­gényház építésére és népkert lé­tesítésére vonatkozó határozatát hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés. 9 kultuszminiszter látogatása Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen Az angol kultúra elsajátítása, átültetése, magyarra való lefordítása és felhasználása Sárospatak hivatása — mondotta a miniszter. — A Mansz, a zempléni és abauji tanítók melegen ünnepelték Széli Józsefné fóispánnét és a kultuszminisztert. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter minden hivatalos külső­ség mellőzésével pénteken reggel Sárospatakra érkezett a ref. főiskola meglátogatására, hogy a helyszínén tanulmányozza azokat a már rész­letes terveket, amelyek szerint a főiskola internátusait kibővíteni akarja. A vasúti állomáson a minisztert, akinek kíséretében voltak Schwab Gyula és Tóth István államtitkárok — a ref. főiskola meleg ünnep­léssel fogadta. A fogadáson meg­jelent Széli József főispán, az egyházkerület és a főiskola részé­ről Janka Károly lelkészt és farkasfalvi Farkas Géza ország­gyűlési képviselő, világi gondnok, Bernáth Aladár alispán, igazgató­tanácsos, Elekes Imre közigazgató, Rácz Lajos dr. theológiai igazgató, Trócsányi József dr. gazdasági választmányi elnök, Marton János, Dávid Zoltán és Szilágyi Benő tanárok. Janka Károly lelkész-gondnok meleg hangú, őszinte szavakkal köszöntötte a minisztert: — Nekünk olyan jól esett Nagy­méltóságod e látogatása, hogy főiskolánk Nagyméitóságodban és kedves munkatársaiban szinte nem is a legnagyobb állású vendége­ket, hanem a legjobb barátokat, a családunkhoz tartozókat látja, ifjúságunk pedig úgy gondol Nagy­méltóságodra, mint a gondoskodó jó édes atyára. Az állomásról a főiskolába vo­nult vendégeket a tanácsteremben Elekes Imre közigazgató köszön­tötte, amire a miniszter válaszul részletesen ismertette a sárospa­taki főiskola kifejlesztésével kap­csolatos elgondolásait, bevezető szavaiban elismeréssel beszélve a ref. egyház áldozatkészségéről és farkasfalvi Farkas Géza kamarás, ( országgyűlési képviselőnek, a fő­iskola világi gondnokának az épí­tési program megindításához szük­séges pénzösszegek biztosítása ér­dekében kifejtett tevékenységéről; — majd többek közt a következőket mondotta: — Koronatanúként konstatálom, hogy a sárospataki ref. főiskola fejlesztését illetőleg a cselekvés küszöbére érkeztünk. — Minden, ami a sárospataki internátusok szóban levő kérdé­sével összefügg — úgy látszik, mintha külföldieskedés lenne, pe­dig — abból indulva ki, hogy a kis nemzetekre nézve veszélyes az egyoldalú kultur behatás — csu­pán nemes értelemben ekletikusak akarunk lenni, elmenni minden­hová és elhozni mindenünnen a legjobbat, hogy mentesüljünk az egyoldalúságtól. És ezáltal a tra­díciók utján is megmaradunk. Amint a 16. és 17. sz.-ban a né­met, holland, skót egyházak lö­késeket adtak kultúránknak, amely aztán a magyar szellem alkatré szeivé tette azt, úgy most is egy­HÚSVÉTI likőr-akció 10%-os árengedménnyel! Sonka és csokoládéáruk is husvétra legelőnyösebben a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási-, Termelő- és Értékesítő Szövetkezete sátoraljaújhelyi árudájában vásárolhatók be. Telefonszám: 172. Budapesti nemzetközi Vásár 1929 május 4-től—13-lg 9 magyar ipar egységes bemutatója. 50Vos utazási kedvezményi Részletes felvilágosítás és vásáriga­zolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál, V., Alkotraány-u. 8. Sátoraljaújhelyen: az Ipartestület ElnOkségnét. (A vásárigazolvány ára 3 P 20 fill.) sitenünk kell a nyugatit a tőzs- gyökeres nemzetivel. De ennek megvalósításához előmunkálatok voltak szükségesek. — Mesterkélt lett volna ha nem magyarok és nem protestánsok végeznék az idevágó munkát. Te­hát diákokat küldtem az aberdeen-i prot. skót egyetemre, akik ott doktorátust szerezve alkalmasakká váltak arra, hogy a sárospataki főiskola szőnyegei) lévő munká­jába bekapcsolódhassanak. — A világháborúban minden európai állam veszített, egyedül Amerika nyert és ennek folytán az általános kultúra súlypontja is egyre inkább odatolódik át. A dollár ereje teszi ezt és ezzel a kis államoknak számolniok kell. Oda kell hát mennünk. Termé­szetesen nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy fiaink ott tanulják a nyelvet, tehát oly iskolákra van szükségünk, ame­lyek a szükséges alapismeretek elsajátithatását biztosítják. És ak- kor elérjük azt, amire az USA nagykövete nekem már ígéretet tett, hogy t. i. érettségi bizonyít­ványainkat az amerikai egyete­meken el fogják fogadni. — Az igy, tudásban gazdag külföldre menő fiaink lelki beál­lítottságuk folytán természetszerű­leg magyarokként fognak vissza­jönni és idegeneket fognak ma­gukkal hozni. — Ez idegenekre gondolva, a koncepcióba bele kell kapcsolód­nia Sárospatak tradíciójának is, Lorántffy Zsuzsánna vagy I. Rá- kóczy György szobrának felállítá­sával genius locit kell hoznia Sá­rospataknak, hogy az Ide jövő idegenek szemébe tűnjék a tradí­cióink gyökere. — Hiszen a múlt minden for­mában erőt ad. Ezután a miniszter áttért a ter­vezett internátusok közelebbi fel­adataira, az építkezések mikénti végrehajtásának kérdésére és ezzel egyben megindította a tulajdon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom