Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-09 / 3. szám
Hatvanadik évfolyam. 3. szám. Sátoraljaújhely, 1929 január 9. Megjelenik hetenként kóteier eserdán^ée aiombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : S4toraljanJhely (Tármegyehái II. udv) BlSaxetési 4r : Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér sőrénként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. L Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. s.stu. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy.hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Fiume, Trieszt, Spalato, Szalonihi Irta: Oörgey István országgyűlési képviselő. Kereskedelmi mérlegünk aggasztó passzivitása sürgetően előírja, hogy a kormányzat minden lehető eszközzel igyekezzék exportunkat megszervezni és fejleszteni. Ennél a megszervező és irányitó munkánál részint azokra a piacokra kell tekintettel lennünk, amelyek már a háború előtt is a mi pia* caink voltak, részint azokra, amelyeken exportunknak megszervezése a legtöbb eredménnyel kecsegtet. Ilyen export piacok; a Kelet piacai, az úgynevezett Levante, Görögország, Törökország és Egyiptom, Fiumei egyedüli magyar kikötőnket, elveszítettük, Jugoszlávia Fiu- mébe való jutásunkat eleinte úgyszólván lehetetlenné tette, sőt a vasúti tarifális differenciák még ma is kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák a mi exportunkat a többi konkurens állam exportjánál, ennélfogva alaposan foglalkoznunk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyek a Balkán felé irányuló exportot remélhetőleg megkönnyitik. Az adriai export tekintetében feltétlenül szükségünk van a fiumei és a trieszti kikötőkre, mert elsősorban ezeken keresztül tudunk az emlitett piacokra kijutni. Amikor a kompetens tényezők ezt a kérdést tárgyalták, a többi számbavehető kikötő is szóba került, igy elsősorban Spalato, másodsorban Szaioniki. Ezek azonban komoly versenykikötőkké nem válhatnak. Bármily messzemenő vasúti tarifális és egyéb kedvezményeket biztosítana is Jugoszlávia a spalatoi kikötő igénybevétele esetén és ha az a szállítási disparitás, amely fenforog, azért, mert Spalato mintegy 200 kilométerrel távolabb fekszik, mint Fiume, elimináltatnék is, Spalato még ez esetben sem jöhet a mi exportunk szempontjából komolyan fi gyelembe, mert a spalatói kikötő berendezése tudvalevőleg még igen kezdetleges, exportkereskedelmi szervezete nincs, vasúti összeköttetése pedig a mögöttes területekkel nagyon nehézkes és a kikötő forgalma igen csekély, úgyhogy néha hetekig kell várni megfelelő hajóra, amely Spalatóból indul s ez a körülmény a magyar áruknak huzamosabb ideig való raktározását tenné szükségessé, ami természetesen a kikötői költségeket oly lényegesen megdrágítja, hogy ezáltal az áru egyáltalában elveszíti versenyképességét. ----Kürülbelül ugyanezek a szempontok Szaioniki ellen is, melyet az utóbbi időben igen erősen igyekeznek, mint nemzetközi szabad kikötőt, propagálni. Itt is kezdetlege sek a rakodó berendezkedések, s Jugoszlávián keresztül a vasúti fuvardijak 10—20 °/o-kal magasabbak, mint Fiume felé. Ezek a körülmények szintén az ellen szólnak, hogy a mi exportunk szempontjából Szaioniki tekintetbe jöhessen. Nem szabad e mellett azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az újabb tapasztalatok szerint a nemzetközi szabad- kikötők értéke lényegesen csökkent. A szabad kikötőkben ugyanis a hajóknak rendszerint több helyen kell kikötniük és ez a körülmény a hajófuvardijaknak 30-50 % kai való emelkedését idézi elő. A versaillesi békeszerződés például Cseh Szlovákiának Hamburgban szabad kikötőt biztosított, amely azonban nem hozta meg Csehszlovákja részére azokat az előnyöket, amelyeket, ettől a kikötőtől várhatott. A szabad kikötő csak ott jelenthet előnyöket, ahol komplikált vámkezelési eljárások vannak és ezt akarják elimi- nálni. Így állván a kérdés, egye- j dűl Fiume marad részünkre, mint olyan kikötő, amelyen keresztül a Levante felé irányuló forgalmat meg lehet szervezni. Az olasz kormány ritka előzékenysége folytán a múlt év folyamán a fiumei kikötőt és a kikötői berendezéseket illetőleg, ránknézve, olyan kedvező szerződéses megállapodást sikerült kötnünk, amely a magyar áruknak a fiumei kikötőn keresztül való exportálását, tényleg lehetővé is fogja tenni. Ez a kedvező kikötőhasználati szerződés azonban még nem elegendő, mert a magyar export érdekek olyan irányba gravitálnak, amelyben ezidő szerint, Fiúméból rendszeres hajójáratok nincsenek. Mivel pedig a háború után a magyar hajóstársaságok ősz i szes hajóit, köztudomásúlag, elkobozták, úgy hogy ezidő- szerint magyar lobogó alatt közlekedő magyar hajóstársaság nincs, a legfontosabb feladat volt egy Fiúméból induló, a magyar export-érdekeknek megfelelő, rendes járatokat létesítő magyar ha- jóslársaság létesítése. Az ez irányban való tárgyalások kedvező, végleges eredményhez vezettek és a kormány egy uj magyar hajóstársaság létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot is készített. Amint meg lesz ez a hajóstársaság, amely természetesen elsősorban a magyar exportérdekeket szolgálja és olyan hajózási tarifákkal dolgozik, amelyek újból versenyképessé fog ák tenni a magyar árut Keleten ás az Adriai és Földközi-tenger melletti többi exportpiacokon: a Balkán i felé irányuló exportunk rövidesen megint örvendetesen meg fog indulni. Báni Láng Boldizsár körútja a Bodrogközön Kisgazda képviselők kíséretében járja a kerületet. — A választók a legnagyobb lelkesedéssel fogadják programját. — Az ajánlási arány már előreveti a választás eredményét, -r A királyhelmeci kerület egysé- i ges párti jelöltje báró Láng Bői- j dfzsár vasárnap kezdte meg kör j útját, melyen azóta a választók szakadatlan lelkesedése kiséri. Kőrútján az egységes párt neves kisgazda képviselői kisérik, mint Kuna P. András, Qubicza Ferenc és Krisztián Imre. Természetes és érthető, ha a választók ezeket a vérükből való kisgazda képviselőket a legnagyobb szeretettel és megértéssel fogadják, j áhitják a beszédjüket, várják, kő- , vételik a látogatásukat. A báró Láng határozott, őszinte, egyenes ! programjának a nép szemében ezek a kisgazda képviselők a jótállói s ez okozza, hogy a programbeszéd hallgatói a legnagyobb megnyugvással hagyják el a gyűlések színhelyét. Vasárnap délután Ricsén tartott programbeszédet Láng báró. Kíséretében voltak az imént emlitett képviselőkön kívül a kerületben rendkívüli népszerűségnek örvendő ifj. Mailáth gróf, báró Sennyey István s igen nagy számban a kerület és község intelligenciája. A gyűlést Mailáth gróf nyitotta meg s rendkívül talpraesett és magvas beszédben ajánlotta a választók figyelmébe a jelölt személyét és programját, mig a ricsei választók nevében szentiványi Szász Tihamér gyógyszerész üdvözölte lelkes és megnyerő szavakkal báró Láng Boldizsárt. A jelöltnek e felszólalást követő programbeszéde rendkívül frappáns hatást keltett nemcsak az egységes párt ismeretes programjánál és gróf Bethlen István miniszterelnök politikai célkitűzéseinél, hanem azoknál a fejtegetéseknél fogva, melyekben báró Láng meglátta és megláttatta a kerületnek a közüggyel és a határszéli fekvéssel összefüggő érdekeit. És ilyen módon, ilyen határozott egyenességgel még senki a Bodrogközön nem vállalta egy program képviseletét, mint Láng báró, aki szinte fukar volt az igéretekSgrTT'os ozáuaa. &xa. 1.0 fillér
