Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-03-13 / 20. szám

2. oldal ZEMFLÉN 1929 március 13. fl városi építkezései! tulhiodásairól Miből állhatnak elő a tulkiadások? Kérészy Oyula ny. városi főmérnök véleménye Sátoraljaújhely közönsége köré­ben napról-napra riasztó hírek kelnek szárnyra azokról az igen nagy összegű tulkiadásokról, me­lyek az előirányzott építkezési költségekkel szemben fölmerülnek most, mikor az építkezések már szinte befejezést nyertek. A városi képviselőtestületi tagok s a legközelebbről érdekelt adózó közönség körében állandó aggo­dalmas megbeszélés tárgyát képe­zik ezek a súlyosan nagy összegű építkezési tulkiadások és szinte riasztólag hatott a közönségre a Felsőmagyarországi Hírlap leg­utóbbi számában megjelent az a közlés, mely az uj villanytelep építési költségeit az előirányzott 13 milliárddal szemben a tulkiadások kai 20 milliárdra értékeli. Tagadhatatlanul a legnagyobb nyugtalanságot támasztja ez a kö­zönség körében, az ellenőrizhetet­len híresztelések nyomán valóságos rémhírek fakadnak föl a Közmü­vek válságos helyzetérői s ma már olyasmiket is hallani, hogy a vá­ros kényszerítve leend az uj tele­pet a Trösztnek, mely erre vár, eladni. A város és a Közmüvek veze­tősége bizonyára módot fog találni arra, hogy az e kérdés körül tá­madt nagymérvű nyugtalanságot a helyzet őszinte feltárásával leve­zesse, közérdekből azonban már most szükségét láttuk annak, hogy a kérdésben városunk egyik leg­első szakértőjéhez, Kérészy Gyula ny. városi főmérnökhöz forduljunk a tulkiadások okai tekintetében szakvéleményért s erre a város ny. főmérnökét annál is inkább illeté­kesnek tartottuk, mert nagy tudása, tapasztalatai — szakmájában or­szágosan elismert nevet szereztek neki. Kérészy Gyula főmérnök alább következő véleményében ezúttal az eddigi építkezéseknél felmerült tul- kiadásokra s a vágóhíd tervezett építkezésére terjeszkedett ki, hogy legközelébb a Közmüveket érdeklő és egyéb közérdekű dolgokat vi­lágítson meg. — Nagyobb kiterjedésű építke­zéseknél — mondotta Kérészy fő­mérnök tudósítónknak — tulkiadá­sok felmerülhetnek előre nem lát­ható körülmények folytán, mint pld. alapozási nehézségek, a talaj hordképességének elégtelen volta, sziklák, esetleg régi épüietmarad- ványok vagy talajvíz előfordulása, időjárási rendellenességek, anyag- beszerzési, szállítási, munkáitatási akadályok, vagyis általában vis- major eseteiben. — A szóban forgó építkezések­nél ilyenek nem igen fordulhattak elő, mert azok megbízható talajon épültek s az építkezés ideje alatt a szállítási és munkáitatási viszo­nyokban olyan fokú rendellenes­ségek fel nem léptek, melyek je­lentékeny pótmunkákat vagy káro­kat okozhattak volna. Hogy az építkezések mégis csak jelentékeny kiadási többlettel voltak befejez- hetők, annak oka csakis abban kereshető, hogy az építkezések a tervek végleges megállapítása, kellő részletes kidolgozása s a kivitel kellő gondos előkészítése nélkül vétettek munkába. Ilyen el­járás mellett még csak megközelí­tőleg sem lehet előre látni, hogy az építkezés folyamán micsoda késedelmek, változtatások és pót­munkák s ezek folytán mily mérvű többletkiadások fognak felmerülni. Ilyen eljárások egyéb bajokat is gyakran okoznak, u. m. stiláris és elrendezési, beosztási hibákat, ügy tudom, hogy a Vörös Ökör épít­kezésénél már az alapozási mun­kákat is akadályozta és késleltette a részletes tervek hiánya s úgy ennél, mint az elektromos műnél is az építkezés folyamán lényeges változtatások történtek. — Hogy kellő előkészítés mel­lett jelentékeny tulkiadások fel nem merülhetnek, arra bizonyságul fel­hozhatom vizmütelepünket, mely — 800.000 arany koronát jóval meghaladó — építkezés kifogás­talan végrehajtása 3% körüli tul- kiadást eredményezett, pedig ez az építkezés — természeténél fogva — igen sok eshetőségnek volt alá­vetve, mert a főnyomócsöveknek a Ronyva alatti átvezetései, a szi­vattyútelep vizszine alatti mély­ségben történt alapozása, a cső­hálózatnál előfordult jelentékeny kiterjedésű sziklás talajba való csőfektetés stb. mind megannyi eshetőség volt előre nem látható pótmunkákra és többletkiadásokra­— Másik példa a tiszafüredi belvizszivattyutelep építése, mely­nek ellenőrzését az Alsószabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat 1927- ben rám bízta. Mivel a munkálatok kiadása itt a kivitel részleteinek pontos kidolgozása nélkül történt, a munka megkezdésekor azt a javaslatot tettem, hogy a munka továbbfolytatása előtt készítsük elő a mindenre kiterjedő részletes ter­veket és létesítsünk a vállalkozóval uj, részletes megállapodást. E ja­vaslatom elfogadásának az lön az eredménye, hogy a végleszámolás 0.2% megtakarítást mutat, pedig ennek a munkának lényeges részei homokban és viz alatt készültek cölöpözéssel, szádfa lazássai, me lyek minden építkezésnél a legtöbb előre nem látható munkát okoznak. — Úgy tudom azonban, hogy a város elöljáróságát sürgősségi okok kényszeritették, hogy a mun­kálatokat végrehajtsák, mielőtt a szükséges előkészületeket a leg­tökéletesebben megtehette volna. — A vágóhíd szőnyegre került kérdését illetőleg kétségtelen az, hogy az jelen állapotában a köz­egészségügyi követelményeknek meg nem felel, de uj vágóhíd építésénél közérdekből megenged­hetetlennek tartanám és nem lát­nék rá mentséget, ha ismét a leg­gondosabb előkészítés nélkül kez- denők meg az építkezést. — Nem akarom Pató Pál ur módjára halogatni ennek az égető kérdésnek a megoldását azzal, hogy ha évtizedeken keresztül nem keletkezett baj ennek a veszélyes állapotnak a tűréséből, akkor re­mélhetjük, hogy a kellő előkészí­téshez szükséges 1 —2 hónap alatt sem történik nagyobb baj. Azonban mégis meggondolandónak tartom, hogy nem volna-e ma az uj vágóhíd építésének kérdése helyes előrelátással elodázandó s nem volna-e helyes a jelenleg» vágóhidat ideiglenesen a mai vi­szonyoknak megfelelő kisebb jég­gyárral és hűtővel felszerelve rend­behozni? Mai elszigeltségében ugyanis városunknak lassan el kellene pusztulnia. Az iránt pedig erős kételyeim vannak, hogy ha — amiben minden magyarnak feltétlenül hinnie kell — a viszo­nyok javunkra megváltoznak, nem lesz-e szükséges egy uj vágóhidal nagyobb keretekben létesíteni, mint aminőre ma szükségünk volna, sőt azt is kétlem, hogy erre a célra a jelenlegi vágóhídi telek elhelyezésénél, kiterjedésénél és alakjánál fogva elegendő, megfe­lelő és célszerű volna? — Mindezekre tekintettel ismé­telten hangsúlyoznom kell a kérdés beható tanulmányozásának s ennek megtörténte után az építkezési munkák részletes tervei s a kivitel leggondosabb elkészítésének szük­ségességét. — Nem tartom lehetőnek, hogy a város műszaki tanácsosa a nagy építkezések elszámolásai és egyéb elfoglaltsága mellett rövid időn belül kellő időt és erőt fordithatna ennek a kérdésnek helyes és teljes megoldására, azért indokoltnak látnám, ha ennek az ügynek elő­készítésével — külön szakértő be­vonásával — egy ad hoc bizottság bízatnék meg. dacára is érhetünk el tiszta jöve­delmet. Az olcsóbb termelés tehát ne jelentse azt, hogy a napszámot szorítsuk le, mert ha az egy holdra felhasznált évi, mondjuk 100 nap­szám mindenikékől le is vonnánk attól a hosszú télen át elnyomor- gott napszámostól 10—20 fillére­ket, ez csak 10—12 pengőt jelen­tene; mig ha egy holdon csak 1—2 hl.-rel sikerül is többet ter­melnünk, annak értéke 80—100 pengőt tehet ki. A többet termelhetésnek első feltétele, persze, hogy minél ke­vesebb legyen a hiányunk, mert hiszen a tőke nélküli puszta karón fürtök sohasem lesznek, miért is mielőbb termő és pedig biztosan termő, tehát nem rugós és ma- dárkás fürtöket hozó tőkékkel kell pótolnunk. Ez máról holnapra bizony nem fog menni, mert most úgy a gyö­keres ripáriához, mint a kész olt­ványokhoz a múlt évi gyilkos szá­razság következtében nehezen le­het hozzájutni. * Mivel pedig a téli kemény fa­gyok sokfelé erősen megrontották a termőrügyeket, ezért a meglevő tőkéink idei termése is bizonyta­lanná vált. Nagyon szükséges tehát lelki­ismeretesen megvizsgáltatni úgy a befedett, mint különösen a be nem fedett szőlőket s a műkö­désnek induló hegyközségi veze­tőségek első ténykedéseihez első­sorban annak megállapítása tar­toznék, hogy a határban mely dű­lők azok, melyekben erősebb avagy melyekben gyengébb a fagykár, hogy azután az érdekelt birtokosok alkalmas módon len­nének figyelmeztetve a megfeleld metszésre. A maholnap meginduló metszést u. i. ha a megszokott módon végeztetjük, vagyis meg­hagyjuk pld. a négy 2—3 rügyes csapot s közben tőben lemetszük a másik négy vesszőt, úgy meg­történhet, hogy éppen az el nem fagyott rügyeket metszettük le s meghagytuk a romlottakat. Min­den rügyet nem lehet megvizs­gáltatni, hogy jó- e vagy rossz s ezért mi most pld. 2—3 rügyes csapokra előmetszettük tőinket, de a végleges metszést majd csak akkor végezzük, ha a fakadásnak induló rügyek biztosan láthatók lesznek, amikor azokat, de még inkább a már úgynevezett zöld­metszéskor a fürtökkel fakadókat fogjuk meghagyni. Megjegyzem, hogy ezen eljárásra csak azon szőlőrészeken lesz szűk, ség, ahol jelentékenyebb fagykár észlelhető, mert különben az aláb­biakra való tekintetből inkább mellőzzük ezen előmetszést. Egyik túlságosan esős májusban ugyanis megesett velünk, hogy egyik táblánkban jó két hétig nem tudtunk metszeni, ahol azután ez­alatt fél méternél is hosszabbra nőttek az összes meghagyott csa­HegyhOzségeiolihez! Hegyaljánk azon jelentékenyebb bortermelő községeiben, melyek­ben január és február folyamán hegyközségi alakuló gyűlések zaj­lottak le, nagyon sok kisebb- nagyobb birtokos előtt volt alkal­mam ezidőszerinti legnagyobb bajunkat (t. i, hogy borainkat nem tudjuk eladni, vagy csak nagyon olcsóért) tárgyalni s több helyen kifejlettem, hogy a világforgalom­ban nagyon mélyre csúszott bor­árakat csakis azzal lehetünk ké­pesek ellensúlyozni, ha többet és amellett jobbat is fogunk ter­melni, mert csaknem ugyanazon termelési költséggel, ha nehány hektóval többet sikerült szűrnünk, úgy az ekként nyert nagyobb tér més mellett az alacsony vételár

Next

/
Oldalképek
Tartalom