Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-02-27 / 16. szám

Hatvanadik évfolyam. 16. uátn. Sátoraljaújhely, 1929 febnár 27. ■•fJiUntk hetenként kétszer »ordám és »ombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bátoraljeajhel? (Vármegyeháx n. ndv) I í I Zemplén í i POLITIKAI HÍRLAP El fi diet é el ár : Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: nt'gyzetcentiméteren ként. HyUttér sőrénként 30 fillér Telefon : FÓSZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : ' M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Közéleti példa Jó néhány évtized óta számtalanszor történt lépés a közigazgatás megreformálása érdekében. A legutóbbi időkig ezek a reformkísérletek a ter- vezgetéseknél hajótörést szen­vedlek s konkrét formában sohasem jutottak el a magyar törvényhozás házáig. Most annyi évtizedes va­júdás után a közigazgatási bizottság letárgyalta a közi­gazgatási törvényjavaslat ter­vezetét s ezzel a ténnyel ez a nagyfontosságu probléma olyan jelentős állomáshelyhez jutott, amelyről illik néhány szót szólani. Meg kell emlékeznünk mindazokról, akik a közigaz­gatás javításának problémájá val annyi időn keresztül fog­lalkoztak a legjobb szándék­kal és jóakarattal, mert eze­ket a szándékokat és nemes akaratokat egy jobb jövőnek a tüzei hevitették amikor a magyar államéletnek kétség­kívül történelmi tradíciókra visszatekintő bástyáit akarták a modern idők szellemével összhangzásba hozni. Azt akarták, hogy a nemesen ódon vármegyeháza a haladó idők egyik fókusza legyen, ahonnan nemes reflexek ve­tülnek a tradicionális múltra vissza, amelyik zivataros idők­ben védte az alkotmányt és ahonnan az uj idők uj szel­leme árad azért, hogy a magyar nép széles rétegeit bekapcsolja a soha meg nem álló, fejlődő idők ütemébe. Köszönet illeti meg azokat, akik ezt a már most nagy részben letárgyalt javaslatot fáradságos munkával, szakér telemmel és magyaros mér legeléssel alkotmányos tár gyalásra elkészítették. Amint a belügyi államtitkár bizott­sági tárgyalás záróülésén be­szédében kifejtette a bizott­ság tagjai pártkülömbség nél­kül olyan példáját szolgáltat­ták pártatlanságukkal, lelkiis­meretes hozzászólásukkal a közéleti alkotó munkának, a melyből hasznos eredmények származnak. Íme a magyar közélet min­den politikai sátánkodás elle­nére is rendelkezik olyan ne­mes tulajdonságokkal, ame­lyek az alkotó munkát és a tárgyilagos bírálatot lehetővé teszik anélkül, hogy a sze­mélyeskedésnek és szenvedé­lyes elragadtatásnak a tüzével homályositanák el azt a té­mát, ami éppen sokszor or­szágos érdekek szempontjá­ból a közélet homlokterében áll. Ez a bizottsági tárgyalás azt bizonyította be, hogy igenis erre a reformjavaslatra az ország társadalmi és poli­Sátoraljaújhely is a vármegyei hozzájárulás A legutóbbi városi közgyűlésen Sátoraljaújhelynek a vármegyei háztartási költségvetéshez való hozzájárulásával kapcsolatosan tör­tént felszólalás kiegészitéseképen kimerítő információval szolgáltunk a közönségnek s illetékes helyről nyert adatok alapján tártuk föl azokat a körülményeket, melyek az 1929. évi hozzájárulási ösz- szegnek az előző évinél magasabb összegben való kivetését indo­kolták. — Laptársunk — a Zempléni Újság — legutóbbi számában a városi közgyűlésről irt beszámo­lójában foglalkozik megállapítá­sainkkal oly irányban, mintha mi tévedésbe esve, nem a valóság­nak megfelelő adatokat tártuk volna a nyilvánosság elé. Ha laptársunk körültekintőbb vizsgálat tárgyává tette volna ada­tainkat és különösen a hozzájá­rulás arányszámait és összegeit felöleld s nyomtatásban is minden érdekelt félnek megküldött kimu­tatást, megállapíthatta volna ebből, hogy a vármegyei hozzájárulás szerint számíttatott ki. A várme­gyebeli nagy és kis községek ugyanis a vármegyei nyugdíjalap hoz is hozzájárulnak s ezen ki­adás fedezésére a községek adóik után az 1929. évre külön l8°/o-al lettek megróva, mig Sátoraljaúj­hely r. t. város, melynek külön nyugdíjalapja van, a vármegyei nyugdíjalap költségeihez nem já­rul hozzá, minek következtében terhére a hozzájárulás kiszámítá­sánál csak a háztartási és a köz művelődési rendelkezési és kórház alapok költségvetési hiányai után állapíttatott meg hozzájárulás. Az egész vármegyei 535.114 P-t ki­tevő összegből tehát Ujhelyt csak 277.140 P érdekli, mert az döb­beni összegből le kell vonni a 257.974 P nyugdijjárulékot, mely­hez Ujhely nem járul hozzá. Az említett kimutatásban a köz­ségek és Ujhely épen ezen okból különállóan szerepelnek s e be­osztás folytán azonnal megálla­pítható, hogy a községek hozzá­járulási arányszáma nagyobb mint Sátoraljaújhelyé. Nem tévedhetünk tehát közölt számadatainkban, hanem azt az összeget tüntettük föl, mely a hozzájárulásból — nem lévén más­ról szó — Ujhelyt érdekli. JKegalaknlt a Vármegyék és Városok Országos JÁentö- egy esőidének sátoraljaúj­helyi és szerencsi fiókja A Vármegyék és Városok Men- tőegyesületének sátoraljaújhelyi és szerencsi fiókja hétfőn megalakult és ezzel közegészségügyi szem­pontból vármegyénk egy újabb hatalmas lépést tett a modem haladás felé. Fokozza ennek je­lentőségét az a körülmény is, hogy nemcsak formális alakulásról be­szélhetünk, hanem a működés megkezdéséről is, miután a mentő­tikai közvéleménye a politika szükségeken felül igenis várt és ennek a reformnak elkel- lett következni, hogy uj le­vegő áramolhasson a vidéki centrumainak helyeire s köz- igazgatási szempontból is le hessen Grünwald Béla és annyi más jeles után uj Magyarországon uj közigaz­gatás. Ennek a példának a kap­csán legyen olyan közéleti i szellem és atmoszféra, mely | a kicsinyesebb pártszempon- I tokát eliminálja s kardinális célul látja mindig maga előtt azokat a reformra intő mér­földköveket, amelyek szilárd magyar jövőt építhetnek. szolgálat ellátásához szükséges autók máris rendelkezésre állanak. A sátoraljaújhelyi és szerencsi alakuló közgyűlésen az országos egyesület fővárosi vezetőségét Ur- bartics Kálmán országgy. képviselő, Paulikovics Elemér igazgató-főor­vos és Bajó István központi gond­nok képviselte. Vármegyénk ré­széről Bernáth Aladár alispán és Mattyasovszky Kálmán tb. főjegy­zőn kívül a helyi intelligencia és különösen az orvosi és tanítói kar vett részt nagy számban úgy Sze­rencsen, mint Sátoraljaújhelyben az alakuló gyűlésen. Az alakuló közgyűlés Szeren­csen délelőtt, Sátoraljaújhelyen délután, a városháza tanácstermé­ben folyt le. Bernáth Aladár alis­pán megnyitó beszédében beje­lentette, hogy a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete Sátoraljaújhely és Szerencsen mentőállomást létesített. Rámuta­tott arra a nagy horderejű mun­kálkodásra, ami a Mentőegyesü­letben a közegészségügy érdekében folyik és felkérte Urbanics Kálmán országgyűlési képviselőt az egye­sületi fiók megalakítására. Urbanics Kálmán a Mentőegye- sület fokozott szükségességét is­mertette. Negyven éve folyik a küzdelem azért, hogy a vidék is bekapcsolódhassék ebbe a ma­gasztos feladatú és a köz érdeké­ben oly nemes eszközökkel dol­gozó egyesület életébe. Ahol a vidéki mentőegyesület megalakul­hatott, ott leginkább csak papíron élt ezidáig, aminek főokát mindig az anyagiakban kellett keresni. Most azonban sikerült olyan meg­oldást találni, amely lehetővé tette azt, hogy a sátoraljaújhelyivel együtt harminckét mentőállomást állíthattak fel az országban. Abban, hogy ezt ilyen sikeresen oldhatták meg, igen nagy része van Bernáth Aladár alispánnak is. Az elsőse­gélynyújtást minél hathatósabb eszközökkel kell előmozdítani. — Rámutatott arra, hogy Ausztriá­ban csak olyan egyén jelentkezhet vasúti szolgálatra, aki három egy­másutáni éven elsősegélynyujtási tanfolyamon vett részt és vizsgá­zott. Vidéki szempontból fontos célja a mentőállomásnak a beteg­szállítás. Az egyesületnek felada­tát képezi az, hogy a betegszállí­tás úgy bonyolittassék le, hogy a beteg minél hamarabb juthasson orvoshoz és útközben minél keve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom