Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-02-27 / 16. szám
Hatvanadik évfolyam. 16. uátn. Sátoraljaújhely, 1929 febnár 27. ■•fJiUntk hetenként kétszer »ordám és »ombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bátoraljeajhel? (Vármegyeháx n. ndv) I í I Zemplén í i POLITIKAI HÍRLAP El fi diet é el ár : Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: nt'gyzetcentiméteren ként. HyUttér sőrénként 30 fillér Telefon : FÓSZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : ' M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Közéleti példa Jó néhány évtized óta számtalanszor történt lépés a közigazgatás megreformálása érdekében. A legutóbbi időkig ezek a reformkísérletek a ter- vezgetéseknél hajótörést szenvedlek s konkrét formában sohasem jutottak el a magyar törvényhozás házáig. Most annyi évtizedes vajúdás után a közigazgatási bizottság letárgyalta a közigazgatási törvényjavaslat tervezetét s ezzel a ténnyel ez a nagyfontosságu probléma olyan jelentős állomáshelyhez jutott, amelyről illik néhány szót szólani. Meg kell emlékeznünk mindazokról, akik a közigazgatás javításának problémájá val annyi időn keresztül foglalkoztak a legjobb szándékkal és jóakarattal, mert ezeket a szándékokat és nemes akaratokat egy jobb jövőnek a tüzei hevitették amikor a magyar államéletnek kétségkívül történelmi tradíciókra visszatekintő bástyáit akarták a modern idők szellemével összhangzásba hozni. Azt akarták, hogy a nemesen ódon vármegyeháza a haladó idők egyik fókusza legyen, ahonnan nemes reflexek vetülnek a tradicionális múltra vissza, amelyik zivataros időkben védte az alkotmányt és ahonnan az uj idők uj szelleme árad azért, hogy a magyar nép széles rétegeit bekapcsolja a soha meg nem álló, fejlődő idők ütemébe. Köszönet illeti meg azokat, akik ezt a már most nagy részben letárgyalt javaslatot fáradságos munkával, szakér telemmel és magyaros mér legeléssel alkotmányos tár gyalásra elkészítették. Amint a belügyi államtitkár bizottsági tárgyalás záróülésén beszédében kifejtette a bizottság tagjai pártkülömbség nélkül olyan példáját szolgáltatták pártatlanságukkal, lelkiismeretes hozzászólásukkal a közéleti alkotó munkának, a melyből hasznos eredmények származnak. Íme a magyar közélet minden politikai sátánkodás ellenére is rendelkezik olyan nemes tulajdonságokkal, amelyek az alkotó munkát és a tárgyilagos bírálatot lehetővé teszik anélkül, hogy a személyeskedésnek és szenvedélyes elragadtatásnak a tüzével homályositanák el azt a témát, ami éppen sokszor országos érdekek szempontjából a közélet homlokterében áll. Ez a bizottsági tárgyalás azt bizonyította be, hogy igenis erre a reformjavaslatra az ország társadalmi és poliSátoraljaújhely is a vármegyei hozzájárulás A legutóbbi városi közgyűlésen Sátoraljaújhelynek a vármegyei háztartási költségvetéshez való hozzájárulásával kapcsolatosan történt felszólalás kiegészitéseképen kimerítő információval szolgáltunk a közönségnek s illetékes helyről nyert adatok alapján tártuk föl azokat a körülményeket, melyek az 1929. évi hozzájárulási ösz- szegnek az előző évinél magasabb összegben való kivetését indokolták. — Laptársunk — a Zempléni Újság — legutóbbi számában a városi közgyűlésről irt beszámolójában foglalkozik megállapításainkkal oly irányban, mintha mi tévedésbe esve, nem a valóságnak megfelelő adatokat tártuk volna a nyilvánosság elé. Ha laptársunk körültekintőbb vizsgálat tárgyává tette volna adatainkat és különösen a hozzájárulás arányszámait és összegeit felöleld s nyomtatásban is minden érdekelt félnek megküldött kimutatást, megállapíthatta volna ebből, hogy a vármegyei hozzájárulás szerint számíttatott ki. A vármegyebeli nagy és kis községek ugyanis a vármegyei nyugdíjalap hoz is hozzájárulnak s ezen kiadás fedezésére a községek adóik után az 1929. évre külön l8°/o-al lettek megróva, mig Sátoraljaújhely r. t. város, melynek külön nyugdíjalapja van, a vármegyei nyugdíjalap költségeihez nem járul hozzá, minek következtében terhére a hozzájárulás kiszámításánál csak a háztartási és a köz művelődési rendelkezési és kórház alapok költségvetési hiányai után állapíttatott meg hozzájárulás. Az egész vármegyei 535.114 P-t kitevő összegből tehát Ujhelyt csak 277.140 P érdekli, mert az döbbeni összegből le kell vonni a 257.974 P nyugdijjárulékot, melyhez Ujhely nem járul hozzá. Az említett kimutatásban a községek és Ujhely épen ezen okból különállóan szerepelnek s e beosztás folytán azonnal megállapítható, hogy a községek hozzájárulási arányszáma nagyobb mint Sátoraljaújhelyé. Nem tévedhetünk tehát közölt számadatainkban, hanem azt az összeget tüntettük föl, mely a hozzájárulásból — nem lévén másról szó — Ujhelyt érdekli. JKegalaknlt a Vármegyék és Városok Országos JÁentö- egy esőidének sátoraljaújhelyi és szerencsi fiókja A Vármegyék és Városok Men- tőegyesületének sátoraljaújhelyi és szerencsi fiókja hétfőn megalakult és ezzel közegészségügyi szempontból vármegyénk egy újabb hatalmas lépést tett a modem haladás felé. Fokozza ennek jelentőségét az a körülmény is, hogy nemcsak formális alakulásról beszélhetünk, hanem a működés megkezdéséről is, miután a mentőtikai közvéleménye a politika szükségeken felül igenis várt és ennek a reformnak elkel- lett következni, hogy uj levegő áramolhasson a vidéki centrumainak helyeire s köz- igazgatási szempontból is le hessen Grünwald Béla és annyi más jeles után uj Magyarországon uj közigazgatás. Ennek a példának a kapcsán legyen olyan közéleti i szellem és atmoszféra, mely | a kicsinyesebb pártszempon- I tokát eliminálja s kardinális célul látja mindig maga előtt azokat a reformra intő mérföldköveket, amelyek szilárd magyar jövőt építhetnek. szolgálat ellátásához szükséges autók máris rendelkezésre állanak. A sátoraljaújhelyi és szerencsi alakuló közgyűlésen az országos egyesület fővárosi vezetőségét Ur- bartics Kálmán országgy. képviselő, Paulikovics Elemér igazgató-főorvos és Bajó István központi gondnok képviselte. Vármegyénk részéről Bernáth Aladár alispán és Mattyasovszky Kálmán tb. főjegyzőn kívül a helyi intelligencia és különösen az orvosi és tanítói kar vett részt nagy számban úgy Szerencsen, mint Sátoraljaújhelyben az alakuló gyűlésen. Az alakuló közgyűlés Szerencsen délelőtt, Sátoraljaújhelyen délután, a városháza tanácstermében folyt le. Bernáth Aladár alispán megnyitó beszédében bejelentette, hogy a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete Sátoraljaújhely és Szerencsen mentőállomást létesített. Rámutatott arra a nagy horderejű munkálkodásra, ami a Mentőegyesületben a közegészségügy érdekében folyik és felkérte Urbanics Kálmán országgyűlési képviselőt az egyesületi fiók megalakítására. Urbanics Kálmán a Mentőegye- sület fokozott szükségességét ismertette. Negyven éve folyik a küzdelem azért, hogy a vidék is bekapcsolódhassék ebbe a magasztos feladatú és a köz érdekében oly nemes eszközökkel dolgozó egyesület életébe. Ahol a vidéki mentőegyesület megalakulhatott, ott leginkább csak papíron élt ezidáig, aminek főokát mindig az anyagiakban kellett keresni. Most azonban sikerült olyan megoldást találni, amely lehetővé tette azt, hogy a sátoraljaújhelyivel együtt harminckét mentőállomást állíthattak fel az országban. Abban, hogy ezt ilyen sikeresen oldhatták meg, igen nagy része van Bernáth Aladár alispánnak is. Az elsősegélynyújtást minél hathatósabb eszközökkel kell előmozdítani. — Rámutatott arra, hogy Ausztriában csak olyan egyén jelentkezhet vasúti szolgálatra, aki három egymásutáni éven elsősegélynyujtási tanfolyamon vett részt és vizsgázott. Vidéki szempontból fontos célja a mentőállomásnak a betegszállítás. Az egyesületnek feladatát képezi az, hogy a betegszállítás úgy bonyolittassék le, hogy a beteg minél hamarabb juthasson orvoshoz és útközben minél keve-
