Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-02-06 / 10. szám

ZEMPLÉN 1929 február 6 2. oljci. mozdulását, a hűségnek, a hitnek, a magyar akarásnak és nemzetfenntartó optimiz­musnak ékes bizonyságát. De egész hitemmel és ha né­mi kis érdemet tulajdonítanak közéleti munkásságomnak, az­zal kérem Önöket: szegezzék tekintetüket arra a tüzpontra és ne hagyják, hogy a kis- hitüek, megalkuvók, hatalom- lesők és pocsolyalelküek út­jukból, mely mindannyiunk közös útja, eltérítsék. Üzenem önöknek, hogy a toronyőr a helyén van, — mutatja az utat, amelyen hánykodó saj­kánk nem fog a szírieknek csapódni és révbe ér. És küldöm Önöknek újévi be­szédének szavait. — Érik az idő 1 A magyar kérdés él Jobbé nem lehet eltemetni. Én nem félek — úgymond Bethlen István mert érzem, hogy a magyar kérdésben olyan dinamikus erő van, amelyet megsemmisíteni és visszaszorítani nem lehet. Nyolc éve tartom kezemet a nemzet ütőerén és úgy érzem, hogy egészséges ritmusban ver, mint annak a fiatalem bernek a pulzusa, aki még nagyra hivatott. E nemzetnek energiája, évszázados és év­ezredes kultúrája biztosítéka annak, hogy amit célul ma gának kitűzött, azt el is éri. Csak mi magunk ne rontsuk el!... • Farsang A Városi Vigadó péntek, szom­bat és vasárnap este hármas erő­próbát állott ki. Péntek este a pénzügyiek rendezték fényesen amit a vasút kiépítése előtt ipar szerűen a Szepességen senki sem űzött. Sokan a vasút szolgálatába is léptek. Ismertem városi polgá­rokat : asztalost, cipészt, szabót, aki szívesen ment pályaőrnek, mert ipara után, mely egykor jövedel­mező foglalkozás volt, megélni nem tudott. A vasúti forgalom fellendítése lehetővé tette a Magas- Tátra könnyű megközelítését és feltárását, ennek természetes folya- mánya az lett, hogy a Szepessé­gen, különösen a felső részben fürdőtelepek, üdülő nyaralók ke­letkeztek, melyek szintén sok em­bert kenyérhez juttattak. Ótátra- füreű, Ujtátrafüred Alsótátrafüred világhírű klimatikus gyógyhelyek, ezen helyekhez csatlakozik Guhr dr. szintén világhírű tüdőbeteg szanatóriuma. Ami a Szepességen, a kis Zipserországban található, mind zipser szorgalomból, zipser tudásból fakadt. A kis Zipserország lakossága jelenleg úgy oszlik meg, hogy van kb. 50— 60.000 német és magyar, a többiek tót ajkúak. Valamennyi magyar érzelmű. A tót ajkú test­sikerült táncestélyüket, amelyen Zboray Károly min. tanácsos, pénzügyigazgató vezetése alatt a vármegye pénzügyi tisztviselői, to­vábbá számos vendég vett részt. A. reggelig tartó táncestélyt mü soros előadás vezette be. Zboray Ica és Madarász Irén tánckettösét sok tapssal jutalmazták. Kellemes meglepetést keltett a Bakos István állampénztári tanácsos vezetése alatt szerepelt pénzügyi dalárda Lackó József szavalat és ének­számmal, Lajos Géza és Garartyi Dezső dialóggal arattak szép sikert. Szabó Konrád mindvégig élveze­tes, humoros előadásával szóra­koztatta az illusztris közönséget. Szombat este Református bál voll, amelyen az előkelőségek élén ott láttuk Bernáth 'Aladár alispánt is. A bál mindvégig a legjobb hangulatban a reggeli órákig tar­tott a vasutasok zenekarának köz­reműködése mellett. Vasárnap este rekordközönség volt a Vigadóban. A Vigadó — a ruhatári nyilvántartás igazolása szerint — ezúttal fogadta a leg­több közönséget magába. E bált a Damjanovich Ágostonná disz- elnöklete és Tajthy Károlyné el­nöklete alatt működő gör. kát. Nőegylet rendezte. A bálon részt vett dr. Görgey István a kerület képviselője, dr. Orbán Kálmán polgármester, Petrasovszky Leo c. kanonok, valamint számos más előkelőség is. A bálozó közönség a legvidámabb hangulatban reg­gelig ropta a táncot. A Vigadóban rendezett bálok azon kellemes megállapítást jut tatták érvényre, hogy azokon fo­kozott igénnyel és beleilleszke- déssel lép fel a polgárság egy­szerűbb eleme is, hogy ezáltal is tanúsítsa az egyszerűbb rétegek művelődésének fokozatos fejlődé­sét. Vilézi nap Szerencsen A zemplénvármegyei vitézek Szerencsen, a székkapitányság ren­dezésében kiváló sikerű vitézi na­pot tartottak, amelyen a vármegye minden részéből mintegy száz vitéz vett részt. Az ünnepség délelőtt kilenc óra óra előtt vette kezdetét, amikor vitéz Szinay Béla ezredes törzs­kapitánynak bemutatták a várme­gye vitézeit. Az újonnan kineve­zett törzskapitány ezután értekez­letet tartott, amelyet magasan szárnyaló beszéddel nyitott meg. Vitéz Aranyossy Béla alezredes vitézi székkapitány lelkes szavak­kal üdvözölte az uj törzskapitányt, majd megtartotta évi beszámoló­ját, melyet nagy lelkesedéssel vet­tek tudomásul. Vitéz Rajnay Vilmos hazafias lelkesedéstől áthatott előadásban mutatott rá arra a befolyásra, amelyet a vitézi intézmény a had­seregre és a nemzeti élet fejlődé­sére egyaránt gyakorol. Vitéz Márkus Lajos irredenta verse nagy tetszést aratott. Végül vitéz Balogh Sándor tanulságos ismertetést tartott a Vitézi Rend pénzügyi viszonyairól. Az értekezletet nagy gonddal rendezett diszebéd követte, ame­lyen az első pohárköszöntőt a vitézek főkapitányára, a kormány­zóra vitéz Szinay Béla ezredes mondotta magyar lelkének minden melegével. A zempléni vitézek nevében vitéz Nyitray Károly kö­szöntötte a törzskapitányt. A késő délutánig tartott disz- ebéoen a vitézeken kívül Szerencs község előkelőségei is résztvettek. Legszebben tisztit I özv.Rahovszhv Sándorné htlmiMő Bercsényi ucca 5. szám Hl X3 E 35Z — Megbízás. Szélt József főispán Biringer Gyula tb. főszol­gabíró, vármegyei aljegyzőt a le­véltárnok helyettesi teendők ellá­tása alól, elismerésének kifejezése mellett, felmentette és a további helyettesítéssel ifj. Oláh István szolgabirót bízta meg. • — A közigazgatási bizott­ság ülése. Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottsága f. hó 13-án, kedden d. e. 10 órakor tartja Széli József főispán elnök­lete alatt február havi rendes ülését. — Hubertus vacsora. A .Hubertus* vadásztársaság január 31-én este rendezte szokásos évi társasvacsoráját a Városi Vigadó éttermében, melyen Széli József főispán elnökkel a tagok teljes számban jelentek meg. A vacso­rán a második fogásnál a társa­ság nevében Bajusz József vm. árvaszéki elnök, választmányi tag emelkedett szólásra, Széli József főispánra, mint a vadásztársaság elnökére emelvén poharát. Fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy ez a társaság úgy területei szapo­rítását, valamint vadállománya nö­velését Széli József elnöknek kö­szönheti, ki nemcsak mint orszá­gunk egyik kiváló politikusa és közigazgatási kapacitása szerzett hervadhatatlan érdemeket, hanem mint vérbeli vadász — mit nem­csak Zemplén és Abaujvármegyék vadászai, de a múltban az erdé­lyiek is bizonyíthatnak — fejt ki olyan tevékenységet, amelyért a Hubertus minden tagja mély há­lára van iránta kötelezve. Szélt József elnök válaszolva az elmon­dottakra, kiemelte, hogy igen szí­vesen és nagy örömmel vállalta el a társaság elnökségét annak idején, mert tudta, hogy e város véreink között sok az eltótosodott német. Ugyanis az elmúlt utolsó : két században több német város és falu lakossága észrevétlenül a tót nyelvre tért át. Habár tótul beszélnek, mégis magyarul érez­nek, hiszen zipser vér csörgedez ereikben. Mi szeretjük őket, mert édes testvéreink és ők is ragasz­kodnak hozzánk. A német és tói zipser parasztok földmiveléssel és intenzív állattenyésztéssel foglal­koznak. A német zipser parasztok a Poprád völgyében, a Magas- Tátra alatt, vagyis a felső Szepes­ségen élnek és a szepesi német tájszólást beszélik. Igen józan, ta­karékos, értelmes nép, mely arról is hires, hogy szép lovakat tenyészt. Ezidőszerint a városok közül Kés­márk áll első helyen a német kultúrát illetőleg. Megállapítható, hogy a Szepességen a német kultúra a fölényes, mert igy véde­kezhetnek az elcsehesités ellen. A zipser hires kereskedelem, a vasutak kiépítése óta, kicsúszott a zipserek kezéből, úgy mint a gyár­ipar folytán a kézművesség. Mind­azonáltal a Szepességen 1918-ban megelégedettség uralkodott a zip- : serek között; ma ugyanott gyász és elkeseredettség tanyázik. Amit a szorgalmas zipser kéz 800 év alatt teremtett, azt a csehek néhány hónap alatt megsemmisítették. — Csak a magyarul érző lelkeket nem tudták összetörni. A zipserek valóban rövidre fo­gott történetéhez tartozik még az is, hogy 1918-ban, amikor a cse­hek a Szepesség felé közeledtek, gyűlést hívtak össze december hó 6 ára Iglóra, a Redutba s ott arról tanácskoztak, hogy kikiáltják a kis Zipserországot köztársaságnak, mert nem akarnak cseh rabló­uralom alá kerülni, amiről a Zemp lén f. évi 4. számában már meg­emlékeztem A Szepesség sok hires, tehetsé­ges embert adott az országnak és fog adni a jövőben is, mert a csehek napjai megvannak szám­lálva és rövid időn belül ki fog­nak takarodni a Felvidékről. Végül felemlítem, hogy a 24 királyi városból Zsigmond kirá­lyunk 13 at Lengyelországnak zá­logba adott. Az elzálogosítás ideje 360 évig, 1412—1772-ig tartott. Mária Terézia alatt történt a ki­váltásuk. De akkor már a meg­maradt 11 város falu volt. Más három fejlettebb német mezővárost csatoltak a kiváltott 13-hoz s igy alakult a hires XVI szepesi város, őseinknek külön jurisdiktiójuk volt, melynek élén a szepesi gróf (Zipser Graf) állott, aki azonban nem volt született gróf, mert ilyen a zipserek sorában nem volt csak a cime volt az. — Zipser embert csak a zipserek bírósága vonhatott felelősségre, bárhol követte el a büntetendő cselekményt. A zipse­rek önálló törvényhatósága 1876. évi október hó 1-én szűnt meg, amikor a szepesi városok Szepes- vármegyébe kebeleztettek be. Amikor a csehek 1918 december havában a Szepességre lábujjhe­gyen belopództak, 9 rend. tanácsú városa volt a mi szépséges, szü- kebb hazánknak. Ma egy sincs I Mert a cseh „demokrácia“ nem tűr várost: értelmiséget I *..

Next

/
Oldalképek
Tartalom