Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-02-06 / 10. szám
ZEMPLÉN 1929 február 6 2. oljci. mozdulását, a hűségnek, a hitnek, a magyar akarásnak és nemzetfenntartó optimizmusnak ékes bizonyságát. De egész hitemmel és ha némi kis érdemet tulajdonítanak közéleti munkásságomnak, azzal kérem Önöket: szegezzék tekintetüket arra a tüzpontra és ne hagyják, hogy a kis- hitüek, megalkuvók, hatalom- lesők és pocsolyalelküek útjukból, mely mindannyiunk közös útja, eltérítsék. Üzenem önöknek, hogy a toronyőr a helyén van, — mutatja az utat, amelyen hánykodó sajkánk nem fog a szírieknek csapódni és révbe ér. És küldöm Önöknek újévi beszédének szavait. — Érik az idő 1 A magyar kérdés él Jobbé nem lehet eltemetni. Én nem félek — úgymond Bethlen István mert érzem, hogy a magyar kérdésben olyan dinamikus erő van, amelyet megsemmisíteni és visszaszorítani nem lehet. Nyolc éve tartom kezemet a nemzet ütőerén és úgy érzem, hogy egészséges ritmusban ver, mint annak a fiatalem bernek a pulzusa, aki még nagyra hivatott. E nemzetnek energiája, évszázados és évezredes kultúrája biztosítéka annak, hogy amit célul ma gának kitűzött, azt el is éri. Csak mi magunk ne rontsuk el!... • Farsang A Városi Vigadó péntek, szombat és vasárnap este hármas erőpróbát állott ki. Péntek este a pénzügyiek rendezték fényesen amit a vasút kiépítése előtt ipar szerűen a Szepességen senki sem űzött. Sokan a vasút szolgálatába is léptek. Ismertem városi polgárokat : asztalost, cipészt, szabót, aki szívesen ment pályaőrnek, mert ipara után, mely egykor jövedelmező foglalkozás volt, megélni nem tudott. A vasúti forgalom fellendítése lehetővé tette a Magas- Tátra könnyű megközelítését és feltárását, ennek természetes folya- mánya az lett, hogy a Szepességen, különösen a felső részben fürdőtelepek, üdülő nyaralók keletkeztek, melyek szintén sok embert kenyérhez juttattak. Ótátra- füreű, Ujtátrafüred Alsótátrafüred világhírű klimatikus gyógyhelyek, ezen helyekhez csatlakozik Guhr dr. szintén világhírű tüdőbeteg szanatóriuma. Ami a Szepességen, a kis Zipserországban található, mind zipser szorgalomból, zipser tudásból fakadt. A kis Zipserország lakossága jelenleg úgy oszlik meg, hogy van kb. 50— 60.000 német és magyar, a többiek tót ajkúak. Valamennyi magyar érzelmű. A tót ajkú testsikerült táncestélyüket, amelyen Zboray Károly min. tanácsos, pénzügyigazgató vezetése alatt a vármegye pénzügyi tisztviselői, továbbá számos vendég vett részt. A. reggelig tartó táncestélyt mü soros előadás vezette be. Zboray Ica és Madarász Irén tánckettösét sok tapssal jutalmazták. Kellemes meglepetést keltett a Bakos István állampénztári tanácsos vezetése alatt szerepelt pénzügyi dalárda Lackó József szavalat és énekszámmal, Lajos Géza és Garartyi Dezső dialóggal arattak szép sikert. Szabó Konrád mindvégig élvezetes, humoros előadásával szórakoztatta az illusztris közönséget. Szombat este Református bál voll, amelyen az előkelőségek élén ott láttuk Bernáth 'Aladár alispánt is. A bál mindvégig a legjobb hangulatban a reggeli órákig tartott a vasutasok zenekarának közreműködése mellett. Vasárnap este rekordközönség volt a Vigadóban. A Vigadó — a ruhatári nyilvántartás igazolása szerint — ezúttal fogadta a legtöbb közönséget magába. E bált a Damjanovich Ágostonná disz- elnöklete és Tajthy Károlyné elnöklete alatt működő gör. kát. Nőegylet rendezte. A bálon részt vett dr. Görgey István a kerület képviselője, dr. Orbán Kálmán polgármester, Petrasovszky Leo c. kanonok, valamint számos más előkelőség is. A bálozó közönség a legvidámabb hangulatban reggelig ropta a táncot. A Vigadóban rendezett bálok azon kellemes megállapítást jut tatták érvényre, hogy azokon fokozott igénnyel és beleilleszke- déssel lép fel a polgárság egyszerűbb eleme is, hogy ezáltal is tanúsítsa az egyszerűbb rétegek művelődésének fokozatos fejlődését. Vilézi nap Szerencsen A zemplénvármegyei vitézek Szerencsen, a székkapitányság rendezésében kiváló sikerű vitézi napot tartottak, amelyen a vármegye minden részéből mintegy száz vitéz vett részt. Az ünnepség délelőtt kilenc óra óra előtt vette kezdetét, amikor vitéz Szinay Béla ezredes törzskapitánynak bemutatták a vármegye vitézeit. Az újonnan kinevezett törzskapitány ezután értekezletet tartott, amelyet magasan szárnyaló beszéddel nyitott meg. Vitéz Aranyossy Béla alezredes vitézi székkapitány lelkes szavakkal üdvözölte az uj törzskapitányt, majd megtartotta évi beszámolóját, melyet nagy lelkesedéssel vettek tudomásul. Vitéz Rajnay Vilmos hazafias lelkesedéstől áthatott előadásban mutatott rá arra a befolyásra, amelyet a vitézi intézmény a hadseregre és a nemzeti élet fejlődésére egyaránt gyakorol. Vitéz Márkus Lajos irredenta verse nagy tetszést aratott. Végül vitéz Balogh Sándor tanulságos ismertetést tartott a Vitézi Rend pénzügyi viszonyairól. Az értekezletet nagy gonddal rendezett diszebéd követte, amelyen az első pohárköszöntőt a vitézek főkapitányára, a kormányzóra vitéz Szinay Béla ezredes mondotta magyar lelkének minden melegével. A zempléni vitézek nevében vitéz Nyitray Károly köszöntötte a törzskapitányt. A késő délutánig tartott disz- ebéoen a vitézeken kívül Szerencs község előkelőségei is résztvettek. Legszebben tisztit I özv.Rahovszhv Sándorné htlmiMő Bercsényi ucca 5. szám Hl X3 E 35Z — Megbízás. Szélt József főispán Biringer Gyula tb. főszolgabíró, vármegyei aljegyzőt a levéltárnok helyettesi teendők ellátása alól, elismerésének kifejezése mellett, felmentette és a további helyettesítéssel ifj. Oláh István szolgabirót bízta meg. • — A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottsága f. hó 13-án, kedden d. e. 10 órakor tartja Széli József főispán elnöklete alatt február havi rendes ülését. — Hubertus vacsora. A .Hubertus* vadásztársaság január 31-én este rendezte szokásos évi társasvacsoráját a Városi Vigadó éttermében, melyen Széli József főispán elnökkel a tagok teljes számban jelentek meg. A vacsorán a második fogásnál a társaság nevében Bajusz József vm. árvaszéki elnök, választmányi tag emelkedett szólásra, Széli József főispánra, mint a vadásztársaság elnökére emelvén poharát. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy ez a társaság úgy területei szaporítását, valamint vadállománya növelését Széli József elnöknek köszönheti, ki nemcsak mint országunk egyik kiváló politikusa és közigazgatási kapacitása szerzett hervadhatatlan érdemeket, hanem mint vérbeli vadász — mit nemcsak Zemplén és Abaujvármegyék vadászai, de a múltban az erdélyiek is bizonyíthatnak — fejt ki olyan tevékenységet, amelyért a Hubertus minden tagja mély hálára van iránta kötelezve. Szélt József elnök válaszolva az elmondottakra, kiemelte, hogy igen szívesen és nagy örömmel vállalta el a társaság elnökségét annak idején, mert tudta, hogy e város véreink között sok az eltótosodott német. Ugyanis az elmúlt utolsó : két században több német város és falu lakossága észrevétlenül a tót nyelvre tért át. Habár tótul beszélnek, mégis magyarul éreznek, hiszen zipser vér csörgedez ereikben. Mi szeretjük őket, mert édes testvéreink és ők is ragaszkodnak hozzánk. A német és tói zipser parasztok földmiveléssel és intenzív állattenyésztéssel foglalkoznak. A német zipser parasztok a Poprád völgyében, a Magas- Tátra alatt, vagyis a felső Szepességen élnek és a szepesi német tájszólást beszélik. Igen józan, takarékos, értelmes nép, mely arról is hires, hogy szép lovakat tenyészt. Ezidőszerint a városok közül Késmárk áll első helyen a német kultúrát illetőleg. Megállapítható, hogy a Szepességen a német kultúra a fölényes, mert igy védekezhetnek az elcsehesités ellen. A zipser hires kereskedelem, a vasutak kiépítése óta, kicsúszott a zipserek kezéből, úgy mint a gyáripar folytán a kézművesség. Mindazonáltal a Szepességen 1918-ban megelégedettség uralkodott a zip- : serek között; ma ugyanott gyász és elkeseredettség tanyázik. Amit a szorgalmas zipser kéz 800 év alatt teremtett, azt a csehek néhány hónap alatt megsemmisítették. — Csak a magyarul érző lelkeket nem tudták összetörni. A zipserek valóban rövidre fogott történetéhez tartozik még az is, hogy 1918-ban, amikor a csehek a Szepesség felé közeledtek, gyűlést hívtak össze december hó 6 ára Iglóra, a Redutba s ott arról tanácskoztak, hogy kikiáltják a kis Zipserországot köztársaságnak, mert nem akarnak cseh rablóuralom alá kerülni, amiről a Zemp lén f. évi 4. számában már megemlékeztem A Szepesség sok hires, tehetséges embert adott az országnak és fog adni a jövőben is, mert a csehek napjai megvannak számlálva és rövid időn belül ki fognak takarodni a Felvidékről. Végül felemlítem, hogy a 24 királyi városból Zsigmond királyunk 13 at Lengyelországnak zálogba adott. Az elzálogosítás ideje 360 évig, 1412—1772-ig tartott. Mária Terézia alatt történt a kiváltásuk. De akkor már a megmaradt 11 város falu volt. Más három fejlettebb német mezővárost csatoltak a kiváltott 13-hoz s igy alakult a hires XVI szepesi város, őseinknek külön jurisdiktiójuk volt, melynek élén a szepesi gróf (Zipser Graf) állott, aki azonban nem volt született gróf, mert ilyen a zipserek sorában nem volt csak a cime volt az. — Zipser embert csak a zipserek bírósága vonhatott felelősségre, bárhol követte el a büntetendő cselekményt. A zipserek önálló törvényhatósága 1876. évi október hó 1-én szűnt meg, amikor a szepesi városok Szepes- vármegyébe kebeleztettek be. Amikor a csehek 1918 december havában a Szepességre lábujjhegyen belopództak, 9 rend. tanácsú városa volt a mi szépséges, szü- kebb hazánknak. Ma egy sincs I Mert a cseh „demokrácia“ nem tűr várost: értelmiséget I *..
