Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-30 / 9. szám
Hatvanadik évfolyam. 9. szám. Sátorallaujhely, 1929 január 30. Megjelenik hetenként kéteser «érdén óe esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX adv) I í I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Blüflietéol ér: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként Hyllttér sőrénként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. mm. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. 9 parlamenti muzeum A magyar jogérzet és jogfejlődés a minap felállított parlamenti muzeum által olyan csarnokot kapott, amelyre joggal büszkék lehetünk, mert ezen a téren megelőztük az egész világot. Az a hét szoba, amelyik hivatott őrzője lesz ezeréves jogéletünknek és a magyar parlamentizmusnak, megtanít bennünket arra, hogy a múltakat szemlélve tiszta képet alakíthassunk ki a magyar alkotmány évszázados fejlődéséről. Az utóbbi időben sanyarú helyzetünk annyi megaláztatáson vitt bennünket keresztül, hogy szinte elfelejtettünk a múltak fényébe tekinteni, gyakran nem is tudtunk kellőképen reagálni azokra a vállveregetésekre és külföldről jött kitanitgatásokra, amelyek íealázóak egy olyan nemzetre, amelyiknek alkotmányjogi történelme olyan múltat tud felmutatni, amilyennel alig rendelkezik nemzet Európá ban. A magyar nemzet büszkén tekinthet végig azon az egyenes fejlődési vonalon, amelyik ősforrását az atyák magasfoku jogérzetében leli. Ma, amikor azt tapasztaljuk, hogy Trianon által az egész világ összefogott ellenünk, hogy széttörje azt a kiaknáz- hatatlan értéket, amit a magyarság képvisel, nemcsak Európa közel keletén elfoglalt területi elhelyezkedésünk és környezetünkből magasan kinövő kultúránknál fogva, de alkotmányjogi fejlődésünkre tekintettel is, joggal hívhatjuk fel az egész világ figyelmét magunkra. A parlamenti muzeum elsősorban ezeknek a jogi ereklyéknek az őrzője lesz, ahova büszke önérzettel lép hetnek be az ősök ivadékai, hogy megalázott sorsukban is megfürödhessenek a múlt dicsőségeiben, [évezredes alkotásaiban s innen erőt merítve, szolgálják .tovább a magyar alkotmányos életet ugy. hogy az szerves kapcsolatot nyerjen a múltakhoz. Ilyen muzeum sehol a világon még nincs, de nem véletlen, hogy a jogérzetnek, a jogfejlődésnek és a parlamentizmusnak első gyűjteményes csarnokát a magyar nemzet állította fel. Ebből a tényből kisugárzik az is, hogy ezeresztendős múltúnk tanulsága szerint a magyar nemzet mindenkor a maga erejéből kereste, épitette és juttatta érvényre a jogot és az igazságot. Mi úgy látjuk, hogy a magyar propaganda anyagát ilyen örökbecsű dolgoknak kell kitölteniök, mert sokkal nagyobb tartalommal rendelkezik ezeréves múltúnk, sem hogy azt elfeledve, most csupán a lemondáshoz, talán könyörgés szavához, vagy a sirámokhoz forduljunk. A magyar nemzet éppen elég nemes, nagy alkotásokkal tud kirukkolni a világ elé, s ezek között első helyen foglal helyet alkotmányának fejlődése. Reméljük, hogy annak a hét szobának a gyűjteménye, amelyik megnyitja ajtalt a publikum előtt, nemcsak taII „ZEMPLÉIT EREDETI TÜHCfiM fi zipserek rövidre fogott története Irta: Tisza Miki* Miután több oldalról az a kívánság nyilvánult meg, hogy ismertessem a zipserek történetét, készséggel kísérlem meg a megnyilatkozott közóhajnak — ameny- nyire ez egy újságcikk keretében lehetséges — eleget tenni. Cikkem megírásához szükséges adatoknak nagyrészét Wéber Samu „Zipser Geschichts und Zeitbilder“ cimfl müvéből merítettem. Előre bocsátom, hogy a zipserek 800 éves jubileuma érdekében irt cikkeimben jóformán és nagy jából mindent elmondtam, ami a zipserek múltjára vonatkozik s igy kevés újat mondhatok ezúttal. Vannak azonban, akiknek nem volt alkalmuk az eddigelé megjelent cikksorozatot figyelemmel kisérni, nulságos, de buzdító és nemes büszkeségre serkentő következményekkel fog járni nemzetünk csüggedésre hajlamos rétegeire, de csodálatra és megbecsülésre fogja indiZemplénvármegye Törvényhatósági Bizottsága Széli József főispán elnöklete alatt szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés első tárgyának során az adófelszólamlási bizottságba a Törvényhatóság részéröl a következők választattak meg; A sátoraljaújhelyi kerületbe Sátoraljaújhely székhellyel. Rendes tagok; id. Meczner Béla, dr., ho- dossi Kiss Ernő, dr. Haas Bertalan, Schweiger Márkusz, Poós József é? Fekete Károly. Póttagok: Onczay László, dr. Grosz Dezső, dr. Búza Barna és Grün- baum Simon A sárospataki kerületbe Sárospatak székhellyel. Rendes tagok: Hodossy Béla, Katona György, dr. Binét Menyhért, ifj. Csajka Endre és Kaczián Gyula. Póttagok : Goldblatt Mór, Abonyi Sándor, dr. Moskovits Artur, Knopfler Jenő és Heinrich György. A szerencsi kerületbe Szerencs azok részére a Zemplén mai és kővetkező száma áll rendelkezésre. Amikor a magyarok Isten akaratából a természetes határokkal körülkerített országot elfoglalták és az egész vonalon berendezkedtek, arról győződtek meg, hogy kevés közöttük az iparos, a kereskedő, a művész, a tudós; ugyanakkor tudomásukra jutott, hogy Németországban kivándorlási mozgalom észlelhető, felhívást intéztek tehát a kivándorolni szándékozókhoz, melyben testvéri bánásmód és privilégiumok voltak kilátásba helyezve, őseink és az erdélyi szászok ősei Szászországból és Flandriából egyszerre, illetve együtt jöttek Magyarországra. — Flandria abban az időben német- alföldi grófság volt; ma részben Belgiumhoz, részben Hollandiához tartozik, őseink bevándorlása 1050 körül történt, főleg Gizella magyar királyné, Szent István felesége idejében. A zipserek ősei a Magas- Tátra, abban az időben a Kárpát hegység alatti őserdőket foglalták tani az idegeneket is, akik talán édes keveset tudnak arról, hogy mit is csinált ezer esztendő alatt a Duna Tisza közén általuk ma tönkretett nemzetünk. székhellyel. Rendes tagok: dr. Nemes Géza, Kerekes József, dr. Vitányi Miklós, Moskovits Ede és Szabó István. Póttagok: Patay Imre, Takács Béla, dr. Altmann Elek és Kovács Lajos. A tokaji kerületbe Tokaj székhellyel. Rendes tagok : Horváth János tokaji, Kolozsy Ferenc olasz- liszkai, dr. Honétzy Géza tokaji, Polgár Ignác és Lefler János to kaji lakosok. Póttagok: Gruber Andor bodrogkereszturi, Andrássy János tarcali, dr. Lóránd Ernő, Lazarovits Adolf és Tepper András tokaji lakosok. Abauj-Torna vármegye átiratára elhatározta a közgyűlés, hogy fel- terjesztést intéz az illetékes minisztériumhoz a Hidasnémeti- Gönc—Telkibánya— Pálháza - Sátoraljaújhely közötti útvonalnak állami kezelésbe vétele iránt. — Hajdú vármegye átiratára ugyancsak felterjesztéssel fordulnak az illetékes minisztériumhoz az italéi, ahol német városokat és falvakat építettek a kiirtott erdők helyére, természetesen gondoskodtak szántóföldekről és legelőkről is. Amikor az említett munkával elkészültek, összeültek tanácskozni, hogy milyen nevet adjanak az általuk fenti módon teremtett kis országnak s abban állapodtak meg, hogy .Zipser Comitat“ lesz a neve, mivel Magyarország északi csücskén van, ami németül zipf, vagy zipfelt jelent. így lettünk mi zipserek. Wéber Samu a magyar elnevezést onnan származtatja, hogy a magyarok, amikor az uj hazát körülutazták és Liptó felől a Sze- pességre tartottak, a szép vidék láttára lelkesülten igy kiáltottak föl: „Szép ez!“, amiből „Szepes* formálódott, vagyis; Zipser Comitat = Szepesvármegye. őseinket a magyarok meleg szeretettel fogadták. Privilégiumokat és szabadságjogokat adtak nekik, aminek az lett az eredménye, hogy a kis Zipserország már 1120-ban teljes virágzásnak in9 vármegye rendkívüli közgyűlése
