Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-01-27 / 8. szám

Hatvanadik évfolyam. 8. szám. Sátoraljaújhely. 1929 január 27. ■•gjelanlk hátanként kétasar «■érdén éa ■■emtoaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vfcnnegyehés ZZ. ndv) Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 10B. «itat. POLITIKAI HÍRLAP ElSfliatéat ér: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: 5 négyzetcentiméterenként. Hyüttér soronként 20 fillér FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Bsém. Széli lízsef főispán, a Tohojhegyalja kormány- biztosa fnlyamntba tette a tokajhegyaljai szőlős­gazdái) megsegítésére irányuló akciót A borértékesítés megszervezése az akció legfontosabb célja. Kiosztásra kerül a 2,200.000 P kölcsön. — A kölcsön feltételei. Megtörténvén Széli József főispánnak a Tokajhegyaljai Segélyakció kormánybiztosává való kineveztetése, amint ez tudható volt: a főispán az akció tervszerű lebonyolítását azonnal folyamatba tette. Lapunk más helyén teljes szövegében közöljük a kor­mánybiztos által kibocsátott „HirdetményM, mely volta­képpen az egész akció meg­valósításának rövid, tömör programjaként tekinthető. A hirdetményből megtud­juk, hogy most már valóban rövid időn belül kiosztásra kerülnek a szőlősgazda tár­sadalom által annyira várt kölcsönök is, miket a közön­ség tájékozatlanabb része úgy­szólván az egész akció leg­lényegesebb magvának gon­dolt. Pedig a hirdetmény gondos áttanulmányozásából az tűnik ki, hogy a borértékesítés meg­szervezése teszi ki az egész akció legfontosabb célját, ami kétségkívül megnyugvással fogadható, hiszen maga a kölcsönsegélyezés, bármeny­nyire várva-várt legyen is, a Tokajhegyalja immár kró­nikussá vált bajainak mégis csak ideiglenes palliativ gyógy­szere, amely a bajokat vég­legesen orvosolni nem képes, azokat csak átmenetileg vala­mennyire enyhíti. A hirdetmény szerint a borértékesitési kérdés megol­dása Pinceszövetkezet létesí­tése utján adódnék, melynek megalakításában maga az állam is jelentékeny mérvben fog részt venni. A Pinceszövetkezet ugyanis részben egyöntetű tipusborok előállítására, részben termelői kvalitásborok kezelésére és értékesítésére fog alakulni és az elgondolás szerint feltétle­nül meg kell oldania a tokaj­hegyaljai borvidék borértéke- sitési problémáját, hiszen a termelőnek úgy saját életfenn­tartása, mint a termelés za­vartalan folytonosságának ér­dekében is legfőbb célja éppen termelvényeinek akadálytalan, időszerű és minél előnyösebb ; árakon való értékesitése. Hogy a kormánybiztos a Pinceszövetkezet megalakítá­sára mily nagy súlyt helyez, már abból is látható, hogy a hirdetmény utolsó pontja sze rint a kölcsönök kiutalásánál is előnyösebb elbírálást helyez kilátásba azon igénylők szá­mára, kik az alakítandó Pince- szövetkezetbe belépni hajlan­dók. Ami a tokajhegyaljai sző­lősgazdák közt kiosztandó s a kormánybiztos rendelkezésére álló 2,200.000 pengő kölcsön szétosztását illeti, ez az akció­nak természetszerűleg legnép­szerűbb és időrendben tény­leg legelsősorban megvalósí­tandó feladata. A hirdetményből megtud­juk, hogy a kölcsönben ré­szesítésnek két főfeltétele van, hogy t. i. a kölcsönkérőnek bár pusztulásnak indult, de még termőképes — helyre­hozható állapotban lévő — hegyi szőlője legyen és hogy anyagi helyzete a kölcsönre való rászorultságát indokolttá tegye. Hogy egyes kölcsönigény­lők mily összegű kölcsönben fognak részesülhetni, az leg­elsősorban szőlőjük állapotától függ. Ehhez képest katasztrális holdanként általában 300— 450—600 pengős összegű kölcsönök kerülnek szétosz­tásra, de egészen kivételesen, különösen indokolt esetekben és a teljes rekonstrukció cél­jaira kát. holdankint legfeljebb 1000 pengőig terjedő összegű . kölcsönök is engedélyezhetők lesznek. A kölcsönök szétosztása természetesen még a folyó évben és lehetőleg három részletben fog megtörténni, még pedig a gazdasági mun­kálatok előrehaladásának ará nyában. A kölcsönök öt esztendőn keresztül teljesen kamatmen­tesek, azok törlesztése csak az ötödik év elteltével kezdő­dik meg. A törlesztési idő 10 év, az évi kamatláb 5%. A kölcsönnek e feltételeiből látható, hogy a kormány tényleg mennyire fontos nem­zetgazdasági szükségletnek ismerte fel a tokajhegyaljai szőlősgazda társadalomnak megmentését és azt, hogy a fennforgó tényleges helyzet­ben a bajokat csak nagy áldoza­tokkal lehet és kell orvosolnia. A fentieken kívül kölcsön­ben lesznek részesíthetők a már rekonstruált szőlők bir­tokosai is, amennyiben a re­konstrukció költségeit vala­mely altruista intézet által korábban nyert művelési köl­csönből fedezték. Az ily szőlők birtokosai általában kát. hol­dankint 300 pengős kölcsön­ben lesznek részesithetők. Ez utóbb említett termelési köl­csön, a kölcsön igénybevéte­létől számított 5 év alatt lesz visszafizetendő, évi kamatlába pedig ugyancsak 5®/o lesz. Miután a kölcsönök ilyké- pen részben a szőlők termő- képessége feljavításának, rész­ben azok rekonstruálásának céljait szolgálják, a legutóbb említett esetben pedig éppen művelési célokra nyujtatnak : igy a nyert kölcsönöket ter­mészetesen csakis a megjelölt célokra szabad fordítani, még pedig a kölcsönkedvezmény azonnali megvonásának terhe alatt. Mindezek nagyon termé­szetes feltételek és kikötések, hiszen az egész ország népes­ségének adófilléreiből közgaz­dasági szempontok indokolta különleges megsegítése egy végveszedelembe jutott ország­rész egy bizonyos osztályának csakis akkor fogadható általá­nos megnyugvással, ha min­den intézkedés és óvatosság megtörténik avégből, hogy a segéllyel való visszaélések a lehetőség szerint kiküszöböl- tessenek és hogy igy a köl- csönsegélyek a tulajdon képeni cél elérését tegyék lehetővé. A kölcsönök természetesen telekkönyvi bekebelezéssel biztosíttatnak. A kölcsön el­nyerése iránt a kormánybiz­toshoz címzett kérvényt, mely­hez már eleve csatolni kell a szőlőre vonatkozó s a fennálló tételeket tartalmazó hiteles telekkönyvi betét-másolatot, annak a községnek elöljáró­ságánál (polgármesteri hiva­talnál) kell benyújtani, mely­nek határában az ingatlan feksziK. A felszerelt kérvényeket elsősorban a községenként alakított helyi bizottságok bí­rálják felül s javaslataikkal együtt a legsürgősebben a kormánybiztoshoz terjesztik fel, ki azokat egy szükebb (hetes tanács jellegével biró) központi bizottság közremű­ködése mellett dönti el. Ez a bizottság felerészben állami szakközegekből, másik felerészében pedig az érdekelt szőlőbirtokosok képviselőiből fog állani. A segitőakció keretében a tokajhegyaljai szőlősgazdák kedvezményes áru szőlővesz- szőkben is szándékoltalak részesittetni, bár e részben sajnálattal állapítható meg, hogy a zemplénvármegyei szölővessző telepek a kedve­zőtlen időjárás folytán ezidő- szerint egyelőre semminemű ily készlettel nem rendelkez­nek. A kormánybiztos kü ön­ben e tekintetben is rendel­kezett már oly irányban, hogy megbizható állami szakembe­rek minél jobb és korábbi termőképességü, a betegsé­geknek minél inkább ellenálló szőlőoltványféleségekhez al­kalmas anyagot gyűjtsenek s azokból okszerű szelektálással minél tökéletesebb és telepí­tésre alkalmas anyagot na­gyobb mennyiségben előállít­sanak. Ezt a munkát nieg lehet már a folyó év tavaszán is kezdeni s igy minden re­mény meg van arra nézve, hogy a termelés e tekintetben is hathatós előmozdításban fog részesülni. Itt említendő fel, hogy a kormánybiztos már korábban azt is elrendelte, hogy mind­azokban a tokajhegyaljai köz­ségekben, amelyekben ez még

Next

/
Oldalképek
Tartalom