Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-06-23 / 44. szám
Hatvanadik évfolyam. 44. szám. Sátoraljaújhely, 1929 junius 23. Kegjelenlk hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) | Zemplén | POLITIKAI HÍRLAP | Előfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzefcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. asam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen A gazdasági defetizmus ellen A mai generáció előtt még eléggé ismeretesek azok az idők, amikor megingott a pénzünk értékébe vetett bizalom, közgazdasági életünk fokról-fokra züllött s ezek a jelenségek alig leküzdhető megélhetési nehézségeket támasztottak. Ezekre a napokra senki sem emlékezik vissza szívesen, de a pénzügyminiszter legutóbbi képviselőházi beszédével kapcsolatban fel kell idéznünk azokat, mert olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek kötelezővé teszik számunkra a figyelmeztetést. A köztisztviselők tábora, amely ezeknek az időknek úgyszólván leginkább próbára tett páriája volt, kell hogy emlékezzék még arra, amikor 1-én felvett havi fizetéséből a hónap közepén a legtakarékosabb életmód s a legnagyobb nélkülözések közepette is alig volt egyetlen papir- koronája. Az iparos alig tudta kikalkulálni készítményeinek árát, mert mire elkészült a megrendeléssel, addig dupla árat kellett kérnie, ha nem akart ráfizetni üzletére. A legitim kereskedelemnek is szomorú napjai voltak ezek, mert meg kellett küzdenie a felburjánzott konjuktura kereskedelemmel, amely könyörtelenül szedte sápját a pénzügyi üszők közül. A mezőgazdaság pedig végezte munkáját úgy, mint régen, de meglepve az uj helyzet által, semmiféle előnyét sem látta, dacára annak, hogy a kommunizmus alatt kikoplalt városi lakosság intenzivebben kereste élelmicikkeit. Rosszindulatú beállítások szerint a falusi nép szalmazsákja is pénzzel volt kitömve, viszont a valóság szerint a legnagyobb bizonytalanság és küzdelmes élet volt az őstermelők osztályrésze is. Senkisem állíthatja erről a kis visszapillantásról,' hogy minden megállapítása nem a legteljesebb történelmi valóság képét tünteti fel. Kérdjük már most, kinek áll érdekében olyan időket visszakivánni, amelyek a magyar pénz iránti bizalom megrendülésére vezetnének. Szinte megborzadunk attól, hogy még egyszer sújtson bennünket ez a modern egyiptomi csapás s éppen ezért rohanva sietünk helyeselni Wekerle Sándor pénzügyminiszter parlamenti intőszavát, aki a sajtóhoz és a magyar közvéleményhez komoly figyelmeztetéssel fordult, óva intve mindenkit olyan hírek terjesztésétől, a melyek nem a magyar ügyet, hanem azoknak az ügyét szolgálják, akinek érdeke az, hogy Magyarország közgazdaságát gyengítsék s ezáltal politikai súlyát kisebbítsék. A pénzügyminiszter bátran kijelentette, hogy hosszú idő óta tapasztal olyan tendenciát, amely hazánk gazdasági és pénzügyi helyzetét kívánja megsebezni. A mai stabil pénzügyi helyzet folytán természetesen mind ez lehetetlen mégis helyeseljük Wekerle pénzügyminiszter komoly intelmét s mindazokat az intézkedéseket, a melyek az ilyen próbálkozásokat csirájukban elpusztítják. Ezt a célt kívánja szolgálni a záloglevél kölcsönök szerzése ügyében tárgyalás alatt álló törvényjavaslat is, amely valóban tágkörü felhatalmazást biztosit e téren a kormány számára. Ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy a mai zálog ki- bocsájtó pénzintézeteinket erősítse meg, mert erre nem volna nagy szükség, Pénzintézeteink helyzete olyan szilárd, hogy sem itthon, sem a külföldön aggodalomra okot nem szolgáltatnak. A záloglevél kibocsájtás koncentrációja nem azért fontolandó meg, mintha a mi intézeteink nem volnának elég erősek a hitel nyújtására. Erre a gondolatra egyedül az indította a kormányt, hogy a jövőben a kibocsájtást egységesen lehessen eszközölni, mivel itt nagy tranzakcióról van szó s erre nagy tőkeerőket lehet megnyerni. Amint látnivaló, itt nem valamilyen veszedelem elhárításáról, hanem kormányzati körültekintésről és helyes pénzügyi és közgazSátoraljaujhely, 1929 junius. A háború borzalmai, az utánuk következő rémnapok Sátoraljaújhely régi életét leljesen feldúlták és az azok után jött életmegnyilvánulások itt igazán a feltámadás jegyében születtek — a közügyek fanatikusainak munkakészsége folytán. Egy ilyen feltámadási stáció volt az, amikor — 1920-ban — Széchenyi-Wolkenstein Ernőné grófné felhívására újjáalakult a Stefánia Szövetség újhelyi fiókja. Az újjáalakulás optimizmusa gyönyörű terveket rajzolt az- anya és csecsemövédelem akkor még el- szomoritóan borongós egére... És a tervek most — 9 év után ugyan, de mégis — valóra váltak. Széchenyi- Wolkenstein Ernőné grófné karitativ munkakészségét a társadalmi sebek más irányú gyógyítására ajánlotta fel ugyan, de az ügy iránti felelőssége érzetében utódjául a Stefánia elnöki székébe Waldbott Frigyesné báróné Mária Alice királyi hercegnőt ültette, aki 100 százalékig beváltva a hozzá fűzött reményeket — teljes odaadással vette kezébe a munka megkezdett fonalát. Először az 1922. év februárjában Bánóczy Kálmán népjóléti min. tanácsos, Keller Lajos dr. Stefánia Szövetségi ügyvezető elnök és Orbán Kálmán dr. polgármester között lefolyt tárgyalások eredményeként a Stefánia átvette a korábban megszűnt Árva- segélyző Egyesület épületét és abban teljesítette hivatását; az amerikai Vörös Kereszt biztosítván a berendezést és a személyzeti kiadásokat, a város pedig a helyiségeket, azok fűtését és világítását. A munka igy nyugodt mederben folyt tovább Varga Béla dr. vezetőorvos irányítása mellett, de a keretek rég tervezett kibővítése érdekében is állandóan fáradozott dasági intézkedésről van szó. Akik ellenkezőt hirdetnek, azok rosszindulatú szándékkal ellenségeinknek kívánnak fegyvert adni a kezükbe, ami ha sebezni nem is képes, mégis kész arra, hogy ártalmunkra törjön. a fiók elnöksége is Waldbott Frigyesné báróné Mária Alice kir. hercegnő vezetése alatt. És a csendes, de kitartó munka eredményeként e hó végére már emeletes palotában fogja végezni nemzetmentő munkáját a Stefánia. 52 ezer pengős költségvetéssel Gruber Károly városi műszaki tanácsos felügyeletével emeletet huzva eddigi szerény otthonára, uj feladatkörrel is jelentősen kibővíti azt. A költségvetési összegből 50 ezer pengőt Vűss József népjóléti miniszter, 2 ezret pedig a város társadalma gyűjtött össze. És ezáltal a Stefánia újhelyi fiókja a következő létesítményekkel fog gazdagodni: 1. tizenöt ágyas bölcsőde, 2. tejkonyha, ahol orvosi felügyelet alatt az összes mesterséges tápszerek előállítása fog folyni és pedig a védőintézet gondozottjai részére díjtalanul, az idegenek részére pedig önköltségi ár ellenében, 3. anyavédelmi központ, melynek főként az lesz a célja, hogy a gondozottakat a védőintézet által propagált elvek haszons voltáról gyakorlatilag meggyőzze és a csecsemőkkel való helyes bánásmódra rászoktassa. Az intézet ezért 7—8 terhes, 7—8 gyermekágyas és 5—6 szoptató anyát fog gondozásában tartani, természetesen teljesen berendezett műtővel egyetemben. Ez intézet fogja különben fenntartani a bölcsődét és a hasznot nem hajtó tejkonyhát is, amennyiben remélhetőleg nyilvánossági jogot kap a népjóléti minisztériumtól és azzal ápoltjait is — a vagyonosoktól eltekintve — ingyenes ellátásban fogja részesíteni. Betegrendeléssel azonban nem fog foglalkozni és csupán a Stefánia mostani gyakorlatával gondozottakat fogja be- ! fogadni. Ami azonban nem jeleuti azt, hogy az eddigi orvosi tanácsadó órái alatt ne állana ezután is Népegészségügyi nevelűintézetté bősül a Stefánia Júliustól emeletes palotában folytatja áldásos munkáját ree ©szám, éret lO fillér,
