Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-05-15 / 35. szám

Hatvanadik évfolyam. 35. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 15. Megjelenik hetenként kéteier nerdán én szombaton 8zerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. a*ám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Hám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 könyv ünnepe A Zemplén számára irta: Czakó Elemér h. államtitkár. Japánban külön napot szen­telnek a fáknak, madaraknak és a gyermekeknek. Olasz- és Németországban ilyen na­pokat rendeznek a jó köny­veknek is, hogy begyökerez- tessék a szivekbe azoknak szeretetét. A német „Tag des Buches“, az olasz „battaglia del libro“ mind-mind a könyv megbecsülésének ünnepét üli iskolákban, köztereken, szín­házakban és boltokban. Két kézzel szórják hozzá az ötle­teket, az autogrammokat, sőt a szép asszonyok mosolyait is, csakhogy a megvesztegető propaganda eszközeivel eny­hítsék némileg, a könyv vi­lágszerte tapasztalható krízisét. Azt mondják, Olaszország­ban 40 millió lira értékű könyv van a kiadó raktárá­ban. Amerikában több az autótulajdonos 15 ezernél, de a könyvpéldányok száma egy- egy kiadásnál nem üti meg a 15 ezret. Sőt nálunk 3828 mü jelenik meg évenkint, ez­zel szemben az amerikai Egyesült Államoknak, noha 13-szornál is több a lakos­sága, még 3 szór annyi sincs az évi könyvtermelése. Valami itt nincs rendjén! Ugylátszik, igen nagy a tulprodukció egyrészt a ki­adók részéről, másrészt pedig megcsappant az olvasóközön­ség érdeklődése és vásárló képessége. A könyv útja az Írótól a kiadón át a fogyasz­tóig meg van zavarva. Az a sokféleség, amivel a könyvpiacot elárasztották nem mindig a kulturgazdagságnak a jele. A kereskedésekben annyi hazai és külföldi könyv kínálja magát, hogy kezelésük sokba kerül, áruk felszökik és a közönség nem tud lépést tartani ezeknek iramával. Csak a nagy példányszámban meg­jelenő, jó könyvek lehetnek tehát olcsók és kelendők. Németországban egyesületi alapon termelik a könyvet. A tagok bizonyos előfizetési díjért, bizonyos számú köny­vet kapnak évenkint s az meg is éri az árát és a kiadó előre tudja, hány példány fogy el kiadványából. Ez a gondolat annyira bevált, hogy az egyik ilyen egyesületnek Németországban 800 ezer, két másiknak pedig körülbe­lül 300—3C0 ezer tagja van. Nálunk már három éve mű­ködik a „Könyvbarátok Szö­vetsége“ s úgy a tagjainak számát tekintve, mint kiad­ványainak kvalitását, jelentős eredményeket tudott elérni. A kiadói túltermelés vesze­delme ott jelentkezik elsősor­ban, hogy a közönséget rá­szoktatták az újdonságok iránti érdeklődésre. Nincs komoly kőnyvbirálat, csak ujságreklám. A könyvvásárlásnál nem az időtálló értéké a pálma, ha­nem a hangos szavú kínálaté. Így sokszor indusztrializált, elipariasitott könyvek áradata indul meg — sokszor ingyen, vagy nevetséges alacsony áron kínálva — amelyeknél a külső kiállítás vásári, a belső tarta­lom pedig vagy fordítás, vagy kritikát el nem biró irodalmi termelvény. A balkanizált terjesztési formák között sokat rontott a könyvek életén az erősza­kos ügynököltetés és a végnél­küli részletfizetés is. Ezek nem­csak a jelenre, hanem a jö­vőre nézve is kimerítik a fel­vevő piacot. És észrevétlenül felnövesztik a könyviszonyt. Más szóval a csömörletes többtermelés és az erőltetett tulterjesztés megrekesztette a könyvforgalom egészséges ke­ringését. Nagy tőkét kötött le és kevés hasznot biztosí­tott a kiadók részére, a kö­zönségnek pedig elvette nem­csak a pénzét, hanem bizal­mát, ízlését és általában a tiszta kulturális értékű meg­becsülés fogalmát a könyv ránt. De a könyvek ügye nem­csak a kiadókon fordul meg, hanem elsősorban, a fogyasz­tóközönség helyzetén és vi­selkedésén. Mindenki érzi a gazdasági helyzet szöges os­torának suhogását feje fölött. Azonkívül a mozi, a rádió és a sport is sok érdeklődést és anyagi áldozatot elvon a könyvvásárlás elől. Hiányzik pedig legfőképen annak a belső lelki szükségletnek az érzete, amely a könyveket tulajdonba akarja venni, bir­tokban tartani, megőrizni és saját külön könyvtárrá fej­leszteni. Ennek a kérdésnek nem szociális, vagy gazda­sági alapon történhetik meg­oldása, hanem csakis a ráne- velés, a kultúrpolitikai meg- érlelődés révén. Az a néhány szép nap, amit a könyv tiszteletére fognak ünnepelni, rá fog vi­lágítani arra, hogy milyen fontos, lelki berendezésünk szempontjából a könyv. Szeb­bet fogunk akarni olvasni, mint az élet. A limonádés fércmüveket vissza fogják uta­sítani még a leányiskolái nö­vendékek is. A fiuknak sem kell Nick Carter, a falu nem fogja venni „A megskalpolt püspök“ cimü füzetes pony­varegényt. Igényesebbek le­szünk mindannyian. Megérjük azt, hogy a könyv Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Szélt József főispán el­nöklete alatt tartotta május havi rendes ülését. Bernáth Aladár alispán havi jelentéséből kitünőleg az elmúlt hó folyamán Kanadába 21, Ar­gentínába 3, Uruguay, Egyesült- Államok és Mexikóba 1—1, más államokba 99 uj útlevél állíttatott ki, mig 88 régi útlevél érvényes­sége meghosszabbittatott. — Az időjárás jobbra fordulásával teljes egészében jelentkezett mind az a pusztulás, amelyet a szokatlanul szigorú téli idő vármegyénk gaz­dasági életében is előidézett. A mező és kertgazdasági munkála­tok csak igen későn voltak meg­kezdhetők. Az állattartó gazdák igen nehéz helyzetben vannak. A Hegyalja szőlőit ért fagykár mér­vét még nem lehetett pontosan ünnepe egyúttal nemzeti mű­veltségűnk ünnepe is. A mi magyarságunk sorsát elsősor­ban emeli és erősiti jelen helyzetünkben a nyomtatott betű. Nemcsak üres és ke­serű negyedóránkat vidámitja és tölti meg értékes tartalom­mal, de képes megjavítani a világvéleményt rólunk és ké­pes kiépíteni cselekvő erőnket. A szép kirakatokon át, ha e napokon felénk kopog a magyar könyv, hallgassuk meg annak szavát: — Én vagyok számodra a -tudás, a jövő és a nagy ma­gyar problémák megoldója. Kapcsot adok az előző gene­rációkhoz s a határontuli test­vérekhez. A világ nagy szel­lemeit raktározom el kis he­lyen. Csinálj tehát otthonod­ban egy bizalmas sarkot a számomra. Válogass és be­csülj meg jóbarátodként. De csak olyat válogass és becsülj meg, amelyik erősiti lelkedet és gazdagítja tevékenységedet. Halott könyvhalmazra nincs szüksége senkinek. Az ilyen tanítások, egészen bizonyosan meg fogják nyitni a sziveteket és az elméket, sőt még a zsebeteket is! megállapítani. — A lakosság egészségi állapota a beérkezett jelentések szerint, általánosságban kielégítő. Az influenza járvány megszűntnek tekinthető s ez a betegség most már csak szórvá­nyosan, leginkább a tokaji járás területén fordul elő. — A tanitás az egész vármegye területén za­vartalanul folyik. Lovag Frasanelly Zoltán vm. gazdasági felügyelő havi beszá­molójából megállapítható, hogy a fagykárok miatt a vármegye 48 ezer hold őszi vetéséből kiszán­tottak 21 ezret. A megmaradt 17 ezer holdban felülvetettek részben búzával, részben árpával 9 ezer kát. holdat, mig 8 ezer kát. hold további kiszántása folyamatban van. Ezen katasztrófális fagykárok következményeként alig marad 2500 hold őszi buzavetés. A rozs átlagosan 20%, repce 90%, őszi A közigazgatási bizottság ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom