Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-01-13 / 4. szám

Hatvanadik évfolyam. 4. szám. Sátoraljaujhelv, 1929 január 13 Megjelenik hetenként kétezer eeerdén^óe szombatén Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX. ndv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Wyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKE8ZTÓ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. issem. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hitzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. 9 csehek a Szepességen Irta: Tisza Miksa Amikor az első magyar királyok tudomást szereztek, hogy Németországban kiván­dorlási mozgalom van folya­matban, felhívást intéztek azok­hoz a német vezető embe­rekhez, akik a kivándorlási mozgalom élén állottak; a felhívásban privilégiumokat és szabadságjogokat helyeztek ki­látásba a telepeseknek, őse­ink szívesen fogadták a ma­gyarok barátságos hívását, mert már akkor tudták, hogy a magyarok lovagias, igazság­szerető, loyális nép és adott szavát megtartja. Útra keltek tehát és a felhívásnak meg­felelően a iMagas-Tátra alatt állapodtak meg. Ott vertek gyökeret; mely gyökér mais a terebélyes zipszerfát táplálja. (Ha az a föld abban az idő­ben a cseheké lett volna, több mint bizonyos, hogy nem fogadták volna el a csehektől a meghívást.) Nyolc­száz éve, hogy a zipszerek Magyarország északi csücs­kén őrt állanak, mert ma is minden zipszer, akár német, akár tót ajkú, magyarnak érzi és magyarnak vallja magát. őseink a Magas-Tátra alatt elterülő őserdőket kiirtották és rövid idő alatt a hires kis Zipserországot megteremtették A kilátásba helyezett privi­légiumokat és szabadságjogo­kat megkapták a magyar ki­rályoktól; de még ennél is többre becsülték őseink azt, hogy a magyarok testvérként fogadták őket. Ilyen és ha­sonló fogadtatásban részesül­tek a többi nemzetiségek is. Mindazonáltal őseink, a zip­szerek mindig tántorithatatla- nul kitartottak a magyarok mellett és napjainkban is az a helyzet, hogy együtt szen­vednek a magyarokkal. És jaj annak a zipszernek, aki őseinktől öröklött tradíció­kat tiszteletben nem tartja. S itt ismételten hivatkozom 1918. évi december hó 6-án a Szepességen történt zipszer hűségre, amikor a zipszerek a Szepességet köztársasággá akarták kikiáltani. Ugyanis abban az időben a csehek nagy „legények“ voltak. Ká­rolyi Mihályék jóvoltából sza­bad volt az ut Magyarország felé. A csehek lopott katonai felszereléssel közeledtek már a Szepesség felé, ami nagy izgalmat keltett a magyarhű zipszerek lelkében. Hihetetle­nül hangzott és senki sem akarta elhinni, hogy a magya­rok beengedik a cseheket Magyarország területére, a Felvidékre és a kis Zipszer- országba, azért nem is tet­tek nagyobbszabásu intézke­déseket; de mikor látták, hogy hiábavaló minden re­ménykedésük, összeálltak, il­letve gyűlést hívtak össze Iglóra, a Redutba. Egy fia­tal késmárki ügyvéd, or­szággyűlési képviselő volt a gyűlés összehívója és szónoka. Köztársaságot indítványozott arra az időre, mig a magyar ügy jobbra nem fordul. Óri­ási lelkesedés fogadta a szó­nok érvelését. Ekkor szólásra jelentkezett egy főszolgabiró és fölolvasott egy a leibici polgármestertől jövő táviratot, melynek lényeges tartalma az volt, hogy a gyűlés „fölösleges“, azért válasszon egy küldöttséget, melyet dr. Rumann János liptószentmik lósi ügyvédhez, mint a cseh­szlovák állam főemberéhez kell meneszteni azzal az utasítás­sal, hogy hódolatát a szepe- siek nevében kifejezze. Hogy ez a távirat, milyen érzelmeket váltott ki a jelen­lévő zipszerek leikéből, sza vakban kifejteni nem lehet. Csak kétségbeesett arcokat lehetett látni, melyekről lele­hetett olvasni: árulás, árulás! : t Megjegyzem, hogy ezen törté­nelmi eseménynél jelen vol- j tam én is és hogy az illető nem szepesi ember. Az agi­lis, fiatal késmárki ügyvéd hiába sorakoztatta fel ellen­érveit, a lehangoltságot nem lehetettt megváltoztatni. így hiúsította meg egy áruló, aki a magyar kormánynak az elméleti képzettség elengedé­sét köszönhette, a zipszer köztársaság létrejöttét. így hálálta meg a botból lett beretva a magyar kormány jótéteményét. Azóta tiz év telt el és a csehek még mindég a Sze­pességen, a Felvidéken van­nak; az árulók persze, nem is kívánják távozásukat, mi lenne belőlük! Felemlitésre- méltó még, hogy a fentebb emlitett két szereplő magas cseh hivatalt kapott; azon­ban nem soká tartott a biza­lom, a csehek nyugdíjazták őket, mert arról győződtek meg, hogy a cseheknél is jellemtelenebb alakok, noha utóbbi, a táviratküldő, magyar ember létére a szláv irodalmat kultiválta, amire egy másik értelemben még vissza térek. Nekem, mint hóembernek, kötelességem az ilyen haza- fiatlan cselekedeteket a fel­színen tartani, nehogy fele­désbe menjen. A legnagyobb bűn a hazaárulás. A csehek a hires szepesi ipart és kereskedelmet, a mű­vészetet, az iskolaügyet, szó­val a fölényes szellemi szin­Mára a királyhelmeci választó kerület egységespárti képviselő­jelöltje báró Láng Boldizsár ny. altábornagy ellenfél nélkül ma­radt, mert ellenjelöllje Fodor Lajos lapszerkesztő a választókhoz in­tézett nyilt levélben bejelentette visszalépését. Január 15-én tehát a választási biztos báró Láng Boldizsárt a kerület egyhangúlag megválasztott képviselőjének fogja kijelenteni. Fodor Lajos visszalépése, azon kevesek kivételével, akik minden­áron választást akartak s akik szívesen látták a kerület nyugal­mának felkavarását, az állandóan izgalmas hangulatot, a legnagyobb megnyugvást keltette. Egyhangú választás a Bodrogközön, igazán ritka jelenség. A múlt választások elfajult, izgalmas küzdelmei rend­kívül sokat ártottak úgy a kék­vonalat, mely európai hirü volt, teljesen megsemmisítet­ték, hogy az uralmat a zip­szerek fölött ily módon meg­tarthassák. A zipszerek helyzete annál tűrhetetlenebb, mert a csehek most a Magas-Tátra kisajátí­tásán és a fürdőtelepek meg­semmisítésén dolgoznak. Most is a magyar nemzeti a szepesi német párttal együtt dolgozik a csehek ellen. Nitsch Andor képviselő a napokban beszá­molót tartott Késmárkon és többek között ezeket mondta: „A szepesi német népet az ezen földön leélt nyolc év­század annyira egybeforrasz­totta az ezen földön élő ma­gyarokkal, hogy teljesen azo­nos küzdelmet kell vivnunk.“ így beszélnek ma a Sze­pességen a csehek szeme előtt, mint beszéltek a magyar impérium alatt. Ezt nagy örömmel állapítom meg és reményt nyújt, hogy a csehek garázdálkodása nem tarthat soká a megszállt Felvidéken, a Szepességen. Reméljük, hogy 1930 ban már otthon Írunk újságcikkeket a csehek tiz éves garázdálkodásáról... let jó hírének, mint a kerület ér­dekeinek. Láng Boldizsár báróban olyan képviselőt nyer a Bodrogköz, aki­nek egyénisége, pozíciója biztos záloga a kerület érdekei védelmé­nek. Személyes tapasztalatunk, hogy ezeknek az érdekeknek jól átértett felfogása növelte báró Láng táborát olyan impozáns tömeggé, mellyel szemben haszontalan szél­malomharc lett volna minden to­vábbi próbálkozás. Az egyhangú választással végre — hosszú idő után — nyugvó­pontra jutott a kerület képviselete s a Bodrogköz végre sok szép re­ménnyel és biztos hittel tekinthet jobb jövője felé. Legszebben feStisztit I özv. Hahovszh? Sándorné helmufestíí Bercsényi ticca 5. szám Egyhangú választás a BodroghözSn sczéim zárat 1.0 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom