Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-13 / 4. szám
Hatvanadik évfolyam. 4. szám. Sátoraljaujhelv, 1929 január 13 Megjelenik hetenként kétezer eeerdén^óe szombatén Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX. ndv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Wyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKE8ZTÓ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. issem. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hitzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. 9 csehek a Szepességen Irta: Tisza Miksa Amikor az első magyar királyok tudomást szereztek, hogy Németországban kivándorlási mozgalom van folyamatban, felhívást intéztek azokhoz a német vezető emberekhez, akik a kivándorlási mozgalom élén állottak; a felhívásban privilégiumokat és szabadságjogokat helyeztek kilátásba a telepeseknek, őseink szívesen fogadták a magyarok barátságos hívását, mert már akkor tudták, hogy a magyarok lovagias, igazságszerető, loyális nép és adott szavát megtartja. Útra keltek tehát és a felhívásnak megfelelően a iMagas-Tátra alatt állapodtak meg. Ott vertek gyökeret; mely gyökér mais a terebélyes zipszerfát táplálja. (Ha az a föld abban az időben a cseheké lett volna, több mint bizonyos, hogy nem fogadták volna el a csehektől a meghívást.) Nyolcszáz éve, hogy a zipszerek Magyarország északi csücskén őrt állanak, mert ma is minden zipszer, akár német, akár tót ajkú, magyarnak érzi és magyarnak vallja magát. őseink a Magas-Tátra alatt elterülő őserdőket kiirtották és rövid idő alatt a hires kis Zipserországot megteremtették A kilátásba helyezett privilégiumokat és szabadságjogokat megkapták a magyar királyoktól; de még ennél is többre becsülték őseink azt, hogy a magyarok testvérként fogadták őket. Ilyen és hasonló fogadtatásban részesültek a többi nemzetiségek is. Mindazonáltal őseink, a zipszerek mindig tántorithatatla- nul kitartottak a magyarok mellett és napjainkban is az a helyzet, hogy együtt szenvednek a magyarokkal. És jaj annak a zipszernek, aki őseinktől öröklött tradíciókat tiszteletben nem tartja. S itt ismételten hivatkozom 1918. évi december hó 6-án a Szepességen történt zipszer hűségre, amikor a zipszerek a Szepességet köztársasággá akarták kikiáltani. Ugyanis abban az időben a csehek nagy „legények“ voltak. Károlyi Mihályék jóvoltából szabad volt az ut Magyarország felé. A csehek lopott katonai felszereléssel közeledtek már a Szepesség felé, ami nagy izgalmat keltett a magyarhű zipszerek lelkében. Hihetetlenül hangzott és senki sem akarta elhinni, hogy a magyarok beengedik a cseheket Magyarország területére, a Felvidékre és a kis Zipszer- országba, azért nem is tettek nagyobbszabásu intézkedéseket; de mikor látták, hogy hiábavaló minden reménykedésük, összeálltak, illetve gyűlést hívtak össze Iglóra, a Redutba. Egy fiatal késmárki ügyvéd, országgyűlési képviselő volt a gyűlés összehívója és szónoka. Köztársaságot indítványozott arra az időre, mig a magyar ügy jobbra nem fordul. Óriási lelkesedés fogadta a szónok érvelését. Ekkor szólásra jelentkezett egy főszolgabiró és fölolvasott egy a leibici polgármestertől jövő táviratot, melynek lényeges tartalma az volt, hogy a gyűlés „fölösleges“, azért válasszon egy küldöttséget, melyet dr. Rumann János liptószentmik lósi ügyvédhez, mint a csehszlovák állam főemberéhez kell meneszteni azzal az utasítással, hogy hódolatát a szepe- siek nevében kifejezze. Hogy ez a távirat, milyen érzelmeket váltott ki a jelenlévő zipszerek leikéből, sza vakban kifejteni nem lehet. Csak kétségbeesett arcokat lehetett látni, melyekről lelehetett olvasni: árulás, árulás! : t Megjegyzem, hogy ezen történelmi eseménynél jelen vol- j tam én is és hogy az illető nem szepesi ember. Az agilis, fiatal késmárki ügyvéd hiába sorakoztatta fel ellenérveit, a lehangoltságot nem lehetettt megváltoztatni. így hiúsította meg egy áruló, aki a magyar kormánynak az elméleti képzettség elengedését köszönhette, a zipszer köztársaság létrejöttét. így hálálta meg a botból lett beretva a magyar kormány jótéteményét. Azóta tiz év telt el és a csehek még mindég a Szepességen, a Felvidéken vannak; az árulók persze, nem is kívánják távozásukat, mi lenne belőlük! Felemlitésre- méltó még, hogy a fentebb emlitett két szereplő magas cseh hivatalt kapott; azonban nem soká tartott a bizalom, a csehek nyugdíjazták őket, mert arról győződtek meg, hogy a cseheknél is jellemtelenebb alakok, noha utóbbi, a táviratküldő, magyar ember létére a szláv irodalmat kultiválta, amire egy másik értelemben még vissza térek. Nekem, mint hóembernek, kötelességem az ilyen haza- fiatlan cselekedeteket a felszínen tartani, nehogy feledésbe menjen. A legnagyobb bűn a hazaárulás. A csehek a hires szepesi ipart és kereskedelmet, a művészetet, az iskolaügyet, szóval a fölényes szellemi szinMára a királyhelmeci választó kerület egységespárti képviselőjelöltje báró Láng Boldizsár ny. altábornagy ellenfél nélkül maradt, mert ellenjelöllje Fodor Lajos lapszerkesztő a választókhoz intézett nyilt levélben bejelentette visszalépését. Január 15-én tehát a választási biztos báró Láng Boldizsárt a kerület egyhangúlag megválasztott képviselőjének fogja kijelenteni. Fodor Lajos visszalépése, azon kevesek kivételével, akik mindenáron választást akartak s akik szívesen látták a kerület nyugalmának felkavarását, az állandóan izgalmas hangulatot, a legnagyobb megnyugvást keltette. Egyhangú választás a Bodrogközön, igazán ritka jelenség. A múlt választások elfajult, izgalmas küzdelmei rendkívül sokat ártottak úgy a kékvonalat, mely európai hirü volt, teljesen megsemmisítették, hogy az uralmat a zipszerek fölött ily módon megtarthassák. A zipszerek helyzete annál tűrhetetlenebb, mert a csehek most a Magas-Tátra kisajátításán és a fürdőtelepek megsemmisítésén dolgoznak. Most is a magyar nemzeti a szepesi német párttal együtt dolgozik a csehek ellen. Nitsch Andor képviselő a napokban beszámolót tartott Késmárkon és többek között ezeket mondta: „A szepesi német népet az ezen földön leélt nyolc évszázad annyira egybeforrasztotta az ezen földön élő magyarokkal, hogy teljesen azonos küzdelmet kell vivnunk.“ így beszélnek ma a Szepességen a csehek szeme előtt, mint beszéltek a magyar impérium alatt. Ezt nagy örömmel állapítom meg és reményt nyújt, hogy a csehek garázdálkodása nem tarthat soká a megszállt Felvidéken, a Szepességen. Reméljük, hogy 1930 ban már otthon Írunk újságcikkeket a csehek tiz éves garázdálkodásáról... let jó hírének, mint a kerület érdekeinek. Láng Boldizsár báróban olyan képviselőt nyer a Bodrogköz, akinek egyénisége, pozíciója biztos záloga a kerület érdekei védelmének. Személyes tapasztalatunk, hogy ezeknek az érdekeknek jól átértett felfogása növelte báró Láng táborát olyan impozáns tömeggé, mellyel szemben haszontalan szélmalomharc lett volna minden további próbálkozás. Az egyhangú választással végre — hosszú idő után — nyugvópontra jutott a kerület képviselete s a Bodrogköz végre sok szép reménnyel és biztos hittel tekinthet jobb jövője felé. Legszebben feStisztit I özv. Hahovszh? Sándorné helmufestíí Bercsényi ticca 5. szám Egyhangú választás a BodroghözSn sczéim zárat 1.0 fillér
