Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-04-21 / 29. szám
2. oldal Z E M P.L E i v 1929 április 21. Budapesti Vásár 1929 május 4-től—13-ig 9 magyar ipar egységes bemutatója. 50%-os utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál, V., Alkotmány-u. 8. Sátoraljaújhelyen: az Ipartestület Elnökségnél. (A vásárigazolvány ára 3 P 20 fill.) volna megindokolható az egyes helyeken tarthatatlan állapot megjavítása, de itt is a leggondosabban kel! eljárni s mindenütt ahol a helyzet a város rendezéssel megváltozhat el kell tekintenünk a végleges kiépítéstől és csak ideiglenes és lehetőleg olcsó megoldásokra kell törekednünk. Az előadást pontosan fél nyolc órakor a levente vonós-zenekar dr. Rosenmüller Zoltán karnagy vezetése alatt a leventeindulóval nyitja meg. Hegyközségeinkhez Megértük tehát nagysokára, hogy nyithattunk és metszhettünk is. Ez utóbbi pedig vagy véglegesen, vagy csak ideiglenesen történt, aszerint, hogy jónak látta-e a gazda és illetve szükségesnek tartotta e az ajánlott előmetszést. Eljutottunk volna tehát most már odáig, hogy azt a bizonyos „vakon“ való permetezést lehet végezni, amit egyik közleményem ben különösen olyan szőlők és dűlőkbe ajánlottam, amelyekben erősebb peronospora kár volt az előző években, hogy t, i. a téli spórákat, ahol csak érheti azokaí az V«—Va°/o-os tiszta, mésznélküli rézgálic oldat, pusztítsuk. Nagy hasznát tapasztaltuk ennek 1909 ben Kistoronyán, ahol 1908- ban, amikor egyébként az egész Tokajhegyatján nagyon bő termés volt, a peronospora oly erős mértékben lepett fel, hogy alig volt mit szürniök az éven. Az ott már akkor is hegyközséget élő birtokosság a hegyközség egész területén — mintegy 201 holdon — közakarattal elvégeztette ezt a legelső permetezést, mely a még száraz, illetve ki nem hajtott csapok, tőkék, karók, gyomok, utak, kerítések, sövények stb. stb. alapos megpermefezését jelentette. Ezzel el is érték azt, hogy az 1909- ik évben, amely gyászos emlékével intő például szolgálhat, amikor ugyanis a Tokajhegyalja legnagyobb részén alig volt mi* szüretelni, Kistoronyán igen jó eredményű szüretnek örvendhettek. Mi tehát a teendő ? Hozassuk rendbe máris a permetezőket és egy-egy eső után gyűjthető vizet készítsük el legfeljebb ’/ä°/o-os erősségű rézgálic oldattá a viztarfány űrtartalmának megfelelő több-kevesebb rézgálic beáztatásával s kezdjük meg kü lönösen és elsősorban is a lenti, aljfekvések alaposabb permetezését, amikor is egy kát. holdra 120 —140 liter oldatot fogunk elhasz nálni csupán fél napszámot kitevő munkaerővel. Aránylag tehát iga zán minimális kiadással, mondjuk — holdanként a vizfuvart is számítva — 2—3 pengős költséggel megejthető ez az első védekezés. Nem lehet azonban sokáig készülődni ehhez, mert ha az időjárás megjavul, a jó meleg napok egy-kettőre megindítják a vegetá ciőt s akkor a fakadó rügyeket leperzseli a tiszta rézgálicos oldat. A munka gyorsítása végett egyit Ivan kifizetve 4 DE I TART ; ! " A „ Dorco cipó I ~ HA RAjTA A 0CTC CO VED] EGY, 1 I MERT KÜLÖNBEN UTÁNZAT"! j a SINGER VARRÓGÉPEK Hé«sA LEGJOBBAK ! szerre két tőkesoron permetezhetünk jobbra-balra jól kiengedve a permetet, amikor is nem a közvetlen szomszédos két sor között járunk visszafelé, hanem a következő két sor között, vagyis fél annyi járkálással végére érünk szőlőnknek. Ez körülbelül azt jelenti u. i., hogy a 120X120 cm. re üiteteti 4000 töke között kereken nem 5, hanem csak 2 és fél km.-t keli végigjárnunk. Az e hó 14-i vasárnapi rádió előadások egyike éppen a perme tezésről szólt s bizonyára többen hallgatták azt vidékünkön is, de ez nem lett megemlítve. A tudományos nézet u. is azt tartja, hogy a peronospora téli spórájának olyan erős, vastag fala van, amelyen nem hatol át a tiszta réz- gálicoldat, vagyis nem pusztítja azt el. Gyakorlati megfigyeléseim és a kistoronyain kívül telepünkön több ízben végzett ilyen előperme tezések eredményei azonban ezen felfogással szemben, ha nem is bizonyítják az ellenkezőt, de a jó hatást igazolták. Hasonlóképen nem esett szó a kérdéses előadáson az általam éveken át szintén kipróbált ama védekezési eljárási módról sem, melyet később szándékszom ösmer- tetni, hogy t. i. a permetezések közzé okvetlenül iktassunk be egy. esetleg kétszeri rézkénporozdst, a melynek különösen akkor van megbecsülhetetlen jó hatása, amikor igen kritikus a helyzet, ,de nincs időnk az egész szőlőt máról- holnapra megpermeztetni. Például munkaerő hiánya, de még inkább a kedvezőtlen, esős időjárás miatt. Ilyenkor ugyanis a holdanként igényelt 3—3 permetező napszám, továbbá a vizhordó fuvaros helyeit, elég lesz egy fél napszám is arra, hogy a termés megmentése végett hirtelen végigfuttassuk sző lónkét egy-két rézkénporozóval, a mely munkával a felléphető s csak a permetezéssel elhárítani kivárit bajt, biztosabban elkerülhetjük. Szükséges azonban a rézkénport I jó előre beszerezni s azt, mint a | puskaport, száraz helyen tartant, | nehogy összezsugorodjon, mert az | utolsó percben előteremteni költséges és körülményes dolog szo- { kott lenni. Mázsaszámra hozatva jelentékenyen kevesebbe kerül, mint mikor az éppen szükséges 8 — 10 kg-ot | ugyanannyi pénzért kell megvenni. ! De még szerencse, ha községünkben egyáltalában kapható s nem kell utána Miskolc, Nyíregyháza vagy Ujhelybe küldeni, mert vidékünkön alig-alíg tart egy-egy kereskedés belőle. A hegyközségek vezetőségének legyen feladata egy-egy kereskedőt rávenni arra, hogy a védekezést idényben tartson néhány métermázsa rézkénport és pár darab porozót. Ajánlhatom az egész egyszerű és talán 7 pengőbe kerülő „Fürkész“ nevű porozót, noha a háti gépek munkája kényelmesebb, de azok ára drágább. Tarczal, 1929 április 16. Hegedűs Sándor kér. borászati főfelügyelft-igrígató. xx x — A fagyknet szenvedett gazdákuak adóelengedést kért a mexdgaxda«ágl kamara. A rendkívüli fagyok oly pusztítást végeztek az őszi vetésekben, amelyeknek arányai súlyos terhekkel nehezednek a gazdaságok egész üzemére. A mezőgazdasági kamara az okozott károk enyhítése érdekében most részletes és indokolt előterjesztéssel fordult úgy a pénzügyi, mint a földmiveiésügyi miniszterhez. Az előterjesztésben kérik, hogy az elpusztított vetésterületek adója abban az esetben is engedtessék el, ha a kipusztult vetési valamely szükség, illetőleg pótnövénnyel helyettesíti is a gazda, mert a gazdaságok főterményéül szolgáló őszi kalászos elpusztulása a gazfi Javaszi ünnepély második előadása ismét rekordkő- zdnségre számíthat Sátoraljaújhely urhölgyei a Tavaszi ünnepély rekordközönséget vonzott első előadása után foko zott mértékben készülnek a hétfő esti második előadásra, amikor az ismét szereplő Kardos lián kívül viszontlátjuk dr. Wagner Károlyt, aki a közelmúltban is frenetikus sikerrel mutatkozott be Sátoraljaújhelyen. A szereplők megismétlik az első előadás összes számait, — sőt dr. Wagner Károly magyar nótaszámaival bővül a műsor, valószínűleg mind a két részben. A műkedvelő szereplők, akik az első előadáson a műkedvelői kereteket messze túlhaladva teljes művészi produkciót nyújtottak, fokozott ambícióval készülnek a második előadásra, hogy ezzel is meghálálják a közönség megnyilvánult legmesszebbmenő érdeklődését. Itt közöljük azt is, hogy az első előadáson résztvett előkelőségek nagy elragadtatással beszélnek a levente vonós-zenekar javára rendezett látványos előadásról és felkérték a rendezőséget, hogy a második előadásra is tartsa fenn helyüket. Így a rendezőség leg- elsőbb is báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő páholyát tartotta fenn a második előadásra is. A közönségnek mindenesetre olyan élményben, minden tekintetben lebilincselően szép, látványos és minden tekintetben - értékes előadásban lesz része ismét, amilyenben a közelmúltban még nem volt
