Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-04-17 / 28. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 április 17. és azokat Összhangba hozza ere­jével ; — hiszen csak igy képzel­hető el a távolabbi, magasabb célokért folyó munka eredményes­sége. Egy ilyen föltétlenül szükséges seregszemlére ült ma össze a t. Közgyűlés és nemcsak azért, hogy az alapszabályoknak eleget tegyen. | És reményeink szerint teljes tu­datában annak, hogy Turista Egye­sületünk Sátoraljaújhely életében ma már végleg megérett komoly feladatok munkálásara hivatott te­hát mint ilyen a t. Közgyűlés a ten­nivalók sürgető szaporodása foly­tán is, nem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy idejét, türelmét a múlt — különben köz­kedvelt — simogatásával, avagy ostorázásával kevesbítse. Ezért én tiszteletteljes jelenté­semben a MTE Hegyaljai Osztá­lyának múltjával csak azon kere­tek között kívánok foglalkozni, a mely kereteket a hálaérzet emel. A hálaérzet azok iránt, akik hi­vatali állásukban birt megértő ha­talmukkal segítették Osztályunkat és a hálaérzet azok iránt, akik ma nincsenek szükebb körünkben, de jól végzett munkát hagytak maguk után nékünk örökül. őnekik köszönhetjük, hogy el­múlt három évünkre büszkeséggel tekinthetünk vissza. Tisztelettel indítványozom azért, utasittassék a tisztikar, hogy az Osztály fővédnöke: Széli József főispán ur, védnöke: Bernáth Aladár alispán ur és diszelnöke: Orbán Kálmán dr. polgármester ur előtt adjon kifejezést az Osztály hálás köszönetének azokért a ne­mes erkölcsi és értékes anyagi megnyilatkozásokért, amelyekkel az Osztály létét az elmúlt három év alatt biztosítani kegyesek voltak. Indítványozom továbbá, az elnök ur javaslatához képest, utasittassék a tisztikar, hogy a szükebb kö rünkbői sajnálatunkra eltávozott Hrabéczy Kálmán és Ábrahám Oerő dr urak előtt adjon kifeje zést az Osztály köszönetteljes el ösmerésének azért a lelkes mun­káért, amellyel az Osztály eddigi eredményeit elérni segítségünkre voltak. Nagyon szép és értékes mindaz, amit ők tettek — t. Közgyűlés — és kellemes felette végiggondol­kozni, de nagy felelősséget is je­lent egyben. Egy szép örökséget kaptunk, de most aztán egy egész város szeme rajtunk, hogy hogyan gazdálkodunk tovább?! Mert merem állítani, hogy ma Sátoraljaújhelyen a nagyközönség a Turista Egyesületet mindenfelől figyeli és egyetlen társadalmi tö­mörüléstől sem vár annyira meg­nyilatkozásokat, — mint éppen a Turista Egyesülettől, egyetlen tár­sadalmi közület akcióban léte sem volna oly szívesen látott, — mint éppen a mienké. Ne méltóztassék ezt öndicsek­vésnek venni és a saját kis kör nagyképüsködő túlbecsüléseként lemosolyogni, hanem csupán úgy értékelni, hogy az Osztály vezető­sége hangsúlyozottan akarja szives ftgyelmébe ajánlani a t. Közgyű­lésnek azt, hogy most nem forma­ságoknak eleget tenni jöttünk össze, hanem azért, hogy expan- zivitásunk nyilvános bizonyítása által minél szélesebb körből hó­dítsuk magunk közé — ha csak bújuk — még azokat is akik ma még nem tartanak rá érdemesek­nek, hogy szóba álljanak velünk. Mert merem állítani azt is, hogy mihelyt képeseknek fognak látni bennünket arra, hogy határozott utakat jelöljünk ki — a nekik is tetsző — céljaink felé, akkor még ők is rögtön frontot alkotnak, sőt ép ők fogják járhatókká taposni azokat az utakat. Ne méltóztassanak elhinni azt, hogy Sátoraljaújhely a közöny városa! Nekünk — a Turista Egyesületnek — ezt igazán nem szabad elösmernünk, csak hát a nagyközönség ma már — különö­sen a sátoraljaújhelyi gyilkos gaz­dasági viszonyok közepette — ki­ábrándult a jelszavakból, legalább is racionális, végrehajtható és tiszta, végig ellenszámolható programot kíván látni — mielőtt megmozdulna. Ebből a szempontból látom leg­fontosabbnak azt, hogy célkitüzé seink közgyűlési tárgyalásban fixi- roztassanak, továbbá pedig azért, hogy a t. tagok megtisztelő bizalma folytán működő tisztviselők tiszta képet kapjanak arról, vájjon törek véseik mennyiben egyeznek vagy nem egyeznek a t. tagok elgon­dolásaival. Mert az u. n. vezetőség sok mindent és sok mindenfélét akar Még a folyó tavaszon legalább egy nyilvános előadás keretében a nagyközönség elé kell mutat nunk, hogy tulajdonképen milyen eszmekörben mozgunk? Ez az előadás választ adna azokra a kér­désekre, hogy mi a turistáskodás lényege, hogy milyen kapcsolatai vannak a kirándulás fogalmával, az alpinizmussal, az idegenforgalmi törekvésekkel, hogy milyen a ma­gyarországi múltja, hogy mi idézi elő napjainkban rohamos fejlődé­sét, mik a kötelességei az egyénnel és a közzel szemben egészségügyi, kulturális és közgazdasági vonat kozásban, hogy ennek ellenértékéül mit vár a köztöl és hogy mennyire balgatag az a tévhit, amely szerint a turistáskodás nem egyeztethető össze a vállásossággal. Az előadás­ban hangsulyoztatnék a csonka Tokajhegyalja értéke turisztikai és idegenforgalmi szempontból, iga­zolást kapna a nagyközönség előtt, hogy az idegenforgalom csupán a virágzásban tartott turista élet ter­méseként tekinthető, nem mint önálló fejlemény és fölhivatnék Sátoraljaújhely hivatalos vezetői­nek, valamint lakosságának fi­gyelme arra a veszedelmes kon­kurenciára, amelyet ez irányokban a csonka haza többi hegyvidékein működő turista egyesületek már- már utólérhetetlenül nagy hangon diktálnak. Ezzel az előadásunkkal megfelelő köntösben még a tanév befejezte előtt — természetesen az iskolák vezetői utján—föl kell keresnünk iskoláink ifjúságát, hogy megfelelő utánpótlásról gondoskodjunk önpropagálásunkat — a köteles szerénység parancsa ellenére is — a helybeli és fővárosi lapok utján kell mélyítenünk, valamint állandó érintkezést kell fenntartanunk a turista szaklapokkal. Az ezekkel való intenzív érint­kezés ma már halaszthatatlan, mert ma, 3 éves múltúnk után tűrhetetlen állapot már az, hog} pl. a Magyar Turista Egyesület és illetve a Magyar Turista Sző vétség egyik különben kiválóan értesült, a turista ügyekkel hiva­talból is foglalkozó vezető tiszt­viselője cikkeinek tanúsága szerint nem is tud annak az egyesületnek — Hegyaljai Osztályunknak — a létezéséről, amely egy éves fenn­állását már kilátótorony avatással ünnepelte. És nem szabad meg­történje annak, hogy pl. egy test­vér Osztályunk vezetősége úgy nyilatkozzék — komoly helyen megjelent írásban, - hogy a Hegyalja egy ő általuk föltárandó vidék! Mintha mi itt sem volnánk 1 De ezek ellen a szomorú té­nyek ellen hiába való lesz a leg­fürgébb propaganda is, ha nem építünk aiája kipróbált alapot. És annak az alapnak nemcsak kipróbáltnak, hanem szélesnek is kell lennie. Az első tégla: az utjelzés — és minél nagyobb # körben leendő megismertetése. Útjelzéseinknél ki­zárólag a számozó rendszer volna használandó, amely ma olcsóbb sága és áttekinthetőbbsége folytán elösmerten a szinjelzés előtt van. Az ut jelzést a már korábban megállapított Ujhely környéki kör­úttal kell kezdenünk, amely váro­sunk közvetlen szomszédos he­gyeit egy — tetszés szerint 2 fél naposra is osztható egy napos túrán mutatja be. Ezután a Má- juskuti völgy minél sűrűbb behá- lózásának kell következnie, külö­nös tekintettel arra, hogy az ott épült Kovács villával kapcsolatban Széli Józsefné főispánná ő méltó­ságának idegen forgalmi szem­pontból is vannak tervei, aminek folytán hivatásunknak megfelelően is cselekszünk, ha bele kapcsoló­dunk terveibe és a magunk esz­közeivel igyekezni fogunk azt a környéket az idegen számára még csalogatóbbá tenni. Mert hiszen azzá tesszük a turista kultúra lé­tesítményei által. — Az ut jelzések ügyében végül, — ha már egyéb­ért nem is, de a gondolat ébren­tartása érdekében le kell jeleznünk az építendő menházunk telkéhez vezető főbb útvonalakat és vé­gig kell jeleznünk azokat az utakat, amelyek hegyeink távo­labbi pontjain, illetve községeiben létesítendő szállás helyeinkhez visznek majd. Mert hogy a 3 éves fejlődés után már általánosan várt — ko­molyabb, másfél, több napos furák megrendezhetők legyenek — szálláshelyeket kell létesítenünk vidékünkön, egyelőre legalább is Háromhután, Kovácsvágáshután és Kovácsvágásán, továbbá a Tarda- völgy bejáratánál lévő erdőőri lakban. A kovácsvágásai és ko vácshutai szállások azonkívül azt volnának hivatottak szolgálni, hogy a két község közötti u. n. iskola síelésre kiválóan alkalmas si-terep a téli szezonban ki legyen hasz­nálható. Ezért is az odavezető utjelzésnél a túra sielési — egyéb­ként nagyon szépen kielégíthető igények is figyelemben lesznek részesitendők. E munkálatokkal párhuzamo­san meg kell indulnia a forrás karbantartási, illetve forrás fogla lási munkának. Karban tartandó — már foglalt — forrásaink: a W A legjutány^sabban szerezheti be a legjobb minőségű festék-, padlólakk-, háztartási-, kefe-, ecset-, olaj-, kátránv , fedéllemez szükségletét ASZTALOS BÉLA cikkek áruházában Sátoraljaújhely, városi bérpalota (Vörös ökör épület.) Hármaskút, a Jász Qéza-kút és a Cholnokv-forrás; a legközelebbi időben foglalandók pedig a men- háztelkünk meiletti hajagosi for­rás, a Deák-, a Cifra- és a Nyui- kát — mint amelyek közvetlen — egy napos akció sugarunkba tar­toznak. E területünkön továbbá meg kell kezdenünk az építkezéseinket, — természetesen először azokon a pontokon, amelyek a nagykö­zönség által is látogatottak, hogy lássák és élvezhessék munkálko­dásunk eredményeit. így men- kunyhót kell emelnünk a Nyugodó előtti u. n. táncteremben és a „Széli JózsefJ kilátó déli lábában, valamint menházunk telkén. E kunyhók a helyszínen mindenütt található törmelék kőből és a csak legszükségesebb faanyagból ké­szülnének és csak olyan szerény kivitelben, hogy 5—8 tagú társa­ságnak vihar esetére, vagy az éj­jeli harmat ellen búvóhelyet nyújt­sanak. Ilyen formában ez a terv a magunk erejével is kivihető, — nem úgy mint — sajnos, menház építkezésünk. Annak ügyében is azonban sokat tehetünk és keil tennünk még e nyár folyamán — az építkezési költségek biztosítása végett folyatandó állandó agitá- ciónkkal párhuzamosan, — neve­zetesen meg keli tennünk legelső sorban azt, hogy a telket az épií kezéshez előkészítjük, a kőanya­got a helyszínére összegyűjtjük. Meggyőződésem szerint az ott összegyüjtendő kőhalmaz minde­nütt perdöntő súllyal fogja bizo­nyítani azt, hogy a támogatásra érdemesek vagyunk — és akkor a támogatások segítségével a leg­szebb fejlődést remélhetjük. Fejlődésünk egyik hatékony eszközéül látszik többek közt az amatőrfényképezés, amelyet szin tén be kell kapcsolnunk progra­munkba. És pedig úgy, hogy ama­tőrjeink (minden bizonnyal remél­hető) segítségével Osztályunk gyüj teménye részére a működési terü­letünkön készülő fényképeket meg­szerezzük. Különösen szép irá­nyúnak Ígérkezik ez a Hegyalja történelmi vonatkozású objektu­mainak képeivel, miáltal értékes eredményeket tudunk majd bizto­sítani történelmi tudományi szem­pontból, — hiszen szép hegyaljai vár romjaink szemünk előtt pusz­tulnak évről-évre és ha mi is kö­zönnyel nézzük őket, akkor még az emlékük sem marad fönn utó­dainkra. És ezért felelősséget vál­lalni -* könnyelműség ! Tisztelt Közgyűlés! — és most ha valaki azt mondaná, hogy mindaz, ami eddig elhangzott: csak egy vérszegény ábrándozás, aminek a végrehajtásához nincs reális alap, akkor azt válaszolhat­nánk, hogy: ha tudtunk utat vágni a Magashegy oldalában, föl egé­szen a csúcsig, a magunk két ke­zével, akkor talán kitudunk majd elégíteni egy : vérszegény ábrán­dozást is ? I Csak méltóztassanak sorainktól távoltartani a kishitűséget és az önös érdekek szolgálatának esz­közeit. Csak méltóztassanak állan­dóan szives figyelmükben tartani azt, hogy tennivalóink közepette föltétlenül szükségünk van a baj­társi harmóniára, gyakorlatilag pontosabban olyan értelemben, hogy minden megmozdulásunk egyetlen helyen tartassák nyilván. Nem hogy onnan irányittassék, de hogy különféle irányú tevékeny­ségünkről egy helyen mindég ren­delkezésre álljon egy áttekinthető részletes kép. Mindnyájunk mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom