Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-02 / 1. szám
Hatvanadik évfolyam. 1. szám. Sátoraliaujhelv. 1929 január 2. Megjelenik hetenként kétiur «t«rdán;él uombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegy eháx ZZ. uűv) EISflmetéal ár : Negyedévre . 2 pengd Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyílt tér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. saám. Báró MAILLOT NÄNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ■lám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. il hatvanéves „Zemplén" Irta: dr. Bogyay Kálmán Hatvanadszor sorakoznak ma újévi köszöntésre a Zemplén nyomdabetüi, hogy hatvan év dicsőséges és szomorú emlékeit idézve, hirdessék a régi büszke, tizenkét járásos, Zemplénország határszéli várossá keseredett ősi székhelyén a magyar szellem örök életét és a) magyar élni- akarás törhetetlen lendületét. 1870 Boldogasszony havának 4-ik napján kezdte meg- „Hegyalja“ cimtnel a mai Zemplén a vidéki újságírás nehéz akadályversenyét, a megszületés küzdelmes napjaitól a gyémántiakodalom ünnepi dátumáig, hittel, hűséggel és becsülettel szolgálva olvasóit, mint a magyar igazság és- a magyar jövendő csüggedhetetlen harcosa. Borúth Elemérnek, a vármegye legelső és legnagyobb hivatásos újságírójának első vezércikkétől kezdve — a vidéki sajtó történetében úgyszólván páratlan időtartamon át — mindenkor a haza és a vármegye lángoló szeretete fütötte a Zemplén minden sorát. Nehéz harcokat vívott lapunk ezen hatvan év alatt, de a harc hevében is meg tudta tartani józan mérsékletét és komoly céltudatosságát, ha a Patria és Comitatus érdekei úgy kívánták. Hatvan év aagy idő. Egy kis vidéki újság számára óriási teljesítmény és nagyszerű biztatás. És micsoda idő volt ez, melynek annyi sorsdöntő esztendeje került Clio asszony könyvének fekete-vörös lap1 jaii a. Akik a Zemplén első számait írták és olvasták, ma már a temető szelíd hantjai alatt porladoznak. Írók és olvasók egy boldogabb hazába költöztek. De itt maradt a lelkes és áldozatkész úttörők szülöttje, a Zemplén, mely a haladás és emlékezés jubileumán a kegyelet érzéseivel néz vissza a messze- tünt időkre és a megpróbáltatások tyzében megacélo- sodva, jövőt vivő fiatalos kedvvel indul további hivatására. ötvenkilenc év elteltével a mi munkánk már jóval köny- nyebb, mert csak az elődök példáját kell követnünk. Ha elgondoljuk azokat a nehézségeket, melyek a lap első megjelenésének útját állották és azt a jelentőséget, mely- lyel ez a lapinditás birt abban az időben, midőn Zemplén- vármegyének újságja nem lévén, itt is „a szomszéd Ungvári megjelenő cyrill betűs szláv lap terjesztette a szláv műveltséget,“ bámulattal kell adóznunk az első Írógárda lelkesedésének és előrelátásának. Boruth Elemér, id. Bajusz József, Fejes István, Karsa Ferenc, Matolai Etele és társainak kétségbeesett erőfeszítéseit megrázó szomorúsággal igazolja a hatvanéves jubileum, melyen az olvasóinak kétharmadától megfosztott Zemplén-nek csak 3 egész és 2 csonka járás olvasótáborát van módjában szabadon köszöntenie. Boruth Elemérnek, a lap alapítójának főtörekvése az volt, hogy a Zemplén-t speciálisan zempléni érdekűvé, „minden gondolkozó, vármegyéjének szellemi és anyagi mozgalmai iránt melegen érdeklődő minden polgára előtt nélkülözhetetlenné“ tegye. — Ezzel vélte ő az egész Nagy- magyarország érdekeit is legjobban szolgálni. Milyen fájdalmasan aktuálissá lett ma ez a gondolat, mikor a szétszabdalt vármegye önmagában is az egész ország csonkaságát és nyomorúságát szenvedi végig! Mennyire megnőtt az akkori célkitűzések jelentősége, a feladat nagysága és milyen tragikusan vitathatatlanná súlyosbodott a munka meg- okoltsága ! A Zemplén legelső vezércikkében a Gesamtmonarchie gyilkos öleléséből és a gyűlöletes emlékű provizóriumok lidércnyomásaiból feleszmélt magyarság élniakarása lázongott. Mit mondjon ma a hatvanadik év első vezércikkének írója? A magyar nyelvnek milyen szavait keresse össze, a magasságnak és mélységnek milyen jelzőit alkalmazza, hogy teljes meztelenségükben és nyers valóságukban tudja betűkbe kényszeriteni a csonka ország és a csonka vármegye lesujtottságát és idegfeszültségét ? Boruthék a municipális ön- kormányzat és az országos alkotmány ujjászervezhetése érdekében a jobb és balfelé húzott politikai pártok közös nevezőre hozásának nélkülözhetetlen szükségességét hirdették. Mennyivel inkább kell ezt ma követelnie és hirdetnie a íollnak és a szónak, mikor az ország és a vármegye érdekei a lét és nemlét kérdésévé „egyszerűsödtek“ ? A világháború véres szenzációi, az őszirózsák politikai virágzása, a vörös nekiszaba- dulás és a trianoni cselekmény vérrel és vassal jelölték ki számunkra ezt az egyetlen -kivezethető utat. Ezért bontott zászlót a Zemplén a vöröshajnalos idők történései és a hazafias meg mozdulás lázas kísérletezései után — hagyományaihoz híven — a mai nemzeti egysé get megteremtő és képviselő kormányzat mellett, könnyű szívvel mondva le alkalmi népszerűségek olcsó koszorúiról, Amikor a Zemplén ennek a gondolatnak a jegyében fátyolt borit belső történetének I - L1X. vaskos köteteire és a régi hittel, lelkesedéssel egy uj korszakba lép, olvasóitól sem kiván mást, mint a régi ragaszkodást és szeretetet, melyet a jövőben is igyekezni fog, mint a nemzeti egység őre és a vármegye érdekeinek védelmezője, hiven megszolgálni. Az olvasók szeretetének ereje feszitette a Zemplén vitorláit hatvan év megpróbáltatásainak szirtjei között. Ez az erő egyszersmind a mi legnagyobb elégtételünk és elismerésünk és biztos záloga annak, hogy elkövetkező küzdelmeink nem lesznek hiába- harcok. A petróleum lámpás és olajmécses pislákoló fényénél dolgozó lapalapitóktól a villanyerővel dolgozó sajtóig a kiváló és érdemes munkatársak hosszú sora jelzi a Zemp lén fejlődését. Az ő szellemük vezessen továbbra is, erőt és biztatást adva a jövő nagy feladataihoz és megmutató csillagként ragyogva a ködös januárban botorkáló zempléni maradék-magyarok előtt. Az a szellem, melyet ők szolgáltak és képviseltek a tizenkét járásos Zemplénor- szágban, előbb utóbb szétszakítja majd az öt csonka járás kényszerű kereteit. Ezért hisszük csüggedhetetlen akarással, hogy mun kánknak nem lesz azonbanja és tépett, de mocsoktalan zászlónkat beragyogja majd a régi nagy Zemplénország éltető napsugara. fi főváros köszöneté Széli Józsefének Részletesen beszámoltunk már Széli Józsefné gyermeknyaraltatási akcióiról kellően méltatva a főis- pánné lelkes fáradozását és áldozatkészségét, melyet a társadalom teljes elismerése honorált eddig is. Örömmel jelentjük, hogy az elismerés most hivatalos helyről is megérkezett, amennyiben Sipöcz Jenő dr. polgármester a Székes- főváros nevében az alábbi köszönő iratot intézte Széli Józsefnéhez: „Nagy örömmel értesültem a közoktatási ügyosztálynak a Székesfőváros tanácsa elé terjesztett jelentéséből a folyó évi gyermeknyarallatás eredményeiről és azon nagybecsű támogatásról, mellyel Méltóságod akciónk eredményét előmozdította. Fogadja Méltóságod gyermeknyaraltatási akciónk érdekében kifejtett nemes munkásságáért, amellyel abonyi csoportunkat szerető és gondos vendéglátásban részesíteni méltóztatott, a Székesfőváros közönsége nevében hálás köszönetem kifejezését.“
