Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-08-29 / 62. szám
2. oldal község lakói, elegendő viz hiányában, csaknem tehetetlenül álltak a pusztító vésszel szemben s már az ucca másik sorára is átterjedt a tűz, mikor fél 3 órakor megérkeztek vitéz Zombory József főparancsnok vezetésével az újhelyi hivatásos és önkéntes tűzoltók az autó-fecskendóvel s a 35 hl. vizet felvevő öntözőkocsival. Derék tűzoltóink munkáját azonban nagyon megnehezítette a vízhiány, miután a községi kutak egy-kettőre felmondták a vízszolgáltatást. Ezért az öntözőkocsi 25 percenként fordulva Ujhelyből, a temetőnél lévő vízvezetéki tűzcsapból szállította állandóan a vizet az autó-fecskendőhöz s igy csak a legmegfeszi- lettebb munkával, szinte ember- feletti erőfeszítéssel tudták a tűz továbbterjedését este 9 órára feltartani, mikorra 11 lakóház, 18 csűr és 17 melléképület, egy cséplőgarnitura, rengeteg élet és takarmányféle vált a tűz martalékává. A kár mintegy 200.000 pengőre tehető, mely csak kis részben térül meg biztosítás utján. Kivonult a tűzhöz a katonaság Benkő százados parancsnokságával s a vámőrség is. Részt vettek az oltásban a szomszédos községek lakói, sőt a megszállt területen fekvő Csörgő község lakói is, kiket a cseh csen dőrség utasított a mentésre, jobb érzést eláruló módon. A tűz keletkezésének okáról két verzió kering. Az egyik szerint Fuhrmann János 19 éves családi ápolt eldobott cigarettájától keletkezett volna a tűz, más feltevés szerint egy cséplőgép szikrájától. A tüzvizsgálat ezidő szerint még nem tudta a tűz keletkezésénék okát pontosan megállapítani. Tűzoltóink heroikus és szinte emberfeletti munkát végeztek s magatartásuknak köszönhető, hogy az egész község le nem égett. Az újhelyi autó-tüzifecskendő ZEMP és öntözőkocsi itt vizsgáztak elösz- ször és fényes sikerrel, mert hatalmas teljesítő képességüknek köszönhető a tűzvész lokalizálása. Tűzoltóságunk csak éjféltájt térhetett vissza, mikorra minden további veszedelmet sikerült elhárítani. A szabadságát megszakított Bernáth Béla főszolgabírót a tüzvizsgálat alkalmával kétségbeesett károsultak vették körül s főszolgabíró azonnal megkezdette a kár felvételét, melynek befejeztével előterjesztést tesz a vármegye alispánjának a károsultak segélyezése iránt. A károsultak a segélyezésre a legmesszebbmenően rászorultak s alispánunk máris megtette a segélyezésre momentán szükséges intézkedéseket. jYliért sürgeti Rothermere lord írianon revízióját legelősször Az angol politikusok közül sokan kifogásolták azt, hogy miért a trianoni béke revíziójáért kardoskodik Rothermere lord lapjaibanés miért nem inkábba német béke sérelmeinek orvoslását tűzte ki a nemes lord programjául. Ezekre a kérdésekre most válaszolt Rothermere lord a londoni Observer hasábjain közzétett nyilatkozatában, melyet szóról-szóra alább adunk. — Még eddig nem hallottam arról, hogy Németországot is megfosztották volna területének és lakosságának 2/i ától, természeti kincseinek* 90%-tói, egész tengerpartjától, összes hegyeitől iparvidékeitől és minden ásványától. Ha Németország területét kbl. Poroszországéra faragták volna és egyúttal Hamburgot, Frankfurtot, Kölnt, Drezdát és más nagy városokat a szomszéd álla mokhoz csatoltak volna, ha 23 millió színtiszta németet a legirLEN galmatlanabb idegen zsarnokság igájába hajtottak volna, ha a Ruhr és Saár vidéket végleg elszakították volna és ha az uj francia határ 30 mérlföldnyire volna Berlintől — hogy a trianoni békének csak néhány jellegzetes vonását alkalmazzuk Németországra — ez esetben kész volnék elfelejteni, hogy Németország volt tulajdonképpen egyetlen ellenfelünk a háborúban. Tényleg azonban mindeddig a Dawes terv elfogadása volt az egyetlen békerevizió egy volt ellenfél javára, ügy tudom, hogy ebből nem Magyarország húzott hasznot. Németország ma Euró pának gazdaságilag legerősebb állama, Magyarországnak másrészt az a szomorú elsőbbsége van, hogy rekordot teremtett az öngyilkosságok terén. Mindezért képtelen vagyok belátni, hogy miért volna Versailles revíziója sürgősebb Trianonénál. fi csehek már amerikai állampolgárt is el mernek fogni A kisállomáson letartóztattak egy amerikai magyart. A gyártelepi kisállomás ismét az érdeklődés középpontjába került a csehek legújabb jogsértő hatalmi túlkapása folytán. Az esettel a fővárosi lapok is foglalkoztak és azóta bizonyára már diplomáciai lépések történtek, hiszen most nemcsak egy árva magyarról, hanem egy amerikai állampolgárról van szó. Tóth Lajos 42 éves amerikai kereskedő, aki az amerikai magyar zarándokokkal jött az óhazába a fővárosi Szent István-napi ünnepségekre, azok lezajlása után mára- marosi rokonai meglátogatására indult Hetye községbe a saujhely* kisállomásán át. A vámvizsgálatnál azonban Tucsek István cseh pénzügyőr tervszerűen kihasználva az amerikai magyar tájékozatlanságát, a magyar vámközegek háta mögött elsőnek kezdte vizsgálni Tóth Lajos csomagját, nem várva be> hogy az előbb a magyar vizsgálaton essen át. Mert ha az előírás szerint úgy történik, akkor a magyar vámközeg figyelmeztette volna Tóth Lajost, hogy Szent Isfván- napi emléktárgyakat nem tanácsos megszállott területre vinni. Tucsek István cseh pénzügyőr azonban prédát látott az amerikai magyarban, csomagját felbontotta és kaján örömmel húzta elő belőle Tóth Lajos budapesti Szent István- napi emlékeit. Hiába való volt a szándék, hogy maradjanak hát a kérdéses tárgyak a respuklika ha tárain kívül, Tóth Lajost — tekintet nélkül arra, hogy amerikai állampolgár — a kisállomási cseh rendőri kirendeltség vezetője letartóztatta és másnap, szombaton reggel személyesen Kassára kisérte. Borbás Géza rendőrkapitány a magyar rendőri kirendeltség vezetője azonnal jelentette az esetet fölöttes hatóságának és most vá1928 augusztus 29 rosszerte várják, hogy mit mernek még tenni a csehek Tóth Lajossal, az ártatlan amerikai állampolgárral, aki ellen az az egyetlen vád, hogy — magyar. *T""r T T""» T“1 T.T" JhÍm* «JL. JrV H.li iS — Áthelyezés. #A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mózes Margit sátoraljaújhelyi állami elemi iskolai tanítónőt saját kérelmére a monori állami elemi iskolához ke- lyezte át. Megüresedett állására Retries Gyula áll. el. iskolai tanítót osztotta be a kir. Pénzügyigazgatóság számvevőségétől — Eljegyzés. Löwe Margarete Bodrogkeresztur eljegyezte dr. Sáray Béla Bodrogkeresztur község h. vezető-jegyzője. — Újhelyiek a misko'ei teiiiiiszversenyen. A miskolci tenniszverseny vasárnap nyert be fejezést. Az újhelyiek közül Nye- viczkey—Földes pár Felsőmagyar- ország férfi páros bajnokságát nyerte A felsőmagyarországi férfi egyesben Nyeviczkey harmadik lett. Az ifjúsági versenyben első Nyeviczkey, harmadik Földes. Kitűnő tenniszezőink szép tiszteletdijakat hoztak haza, nagy örömet és dicsőséget szerezve klubjuknak és Ujhelynek. Versenyzőink fejlődési lehetőségeiknek olyan tanujelét adták a nagy konkurenciában, a mely a legszebb sportjövő Ígéretével biztatja őket és egyesületüket. — A Zempiénváriuegyvi GazdawAgi Egyesület Szőlészeti éN Bor Assza ti Osztálya f. hó 30-án d. e. 10 órakor az Egyesület helyiségeiben gyűlést tar), melyen a bortörvény novellájával s a szőlőkölcsön ügyével foglalkozik, — Nzepleinlier 2-ára a Piiieekrrl ben Ii i r <1 e ! e f t, Kabaré elftndáfti technikai okokból a Vasúti Altisztek Körhelyiségében rendezi az Erzsébet közkórház elmebeteg osztályán alakult műkedvelő gárda rendezősége. Az előadás jövedelme felerészben a kórház elmeosztályán felszerelendő rádió költségeire, részben a hosszulázi füzkárosul- tak segélyezésére fog fordittatni. — Hangverseny. A I.avotta Dalkör szeptember 3-án este 8 órai keztettel tartja a Városi Színházban hangversenyét válogatott műsorral, vidéki és helybeli szereplők közreműködésével, — Uszóverseny Sárospatakon. A Sárospataki Move SE úszószakosztálya a Bodrog- strandfiirdőn vasárnap rendezte ezévi uszóversenyét, melyen a nagyszámú sárospataki versenyzőkön kivlil sátoraljaújhelyi és szerencsi versenyzők vettek részt. A verseny eredményei: 100 méteres gyorsuszás férfiaknak: 1. Kovács Zoltán (Szerencs), 2. Cserépy Gyula (Spatak), — 100 méteres mellúszás hölgyeknek: 1. Vitek Anna (Spatak) 2. Láczay Oly ez a sok rejtett gócpontban lenni vágyás, kiemelkedés, fölény és szuverénitás, melyet máskor a gyűrött ruhája alatt féltett, most mind-mind ott örült a mozdulataiban. Messzire látszott, hogy Ő most határozottan érzi, hogy valami történni fog, ma este még, vagy talán azonnal, ami örök emlékű lesz és amely gyönyörű, mohó, asszonyos történést a ruhájának köszönhet. Nagy léptekkel, fárasztóan egyenesre feszitett háttal és fojtogatón kidüllesztett mellel ágált ott a korzón. Figyeltem. Lestem. Szinte már szívből kívántain neki azt az áhított eseményt és sajnos egész este nem történt semmi. Amikor már apadóban volt a korzó hulláma, észrevettem, hogy az ember is lassabban jár, már nem vidorkodott, rohant, hanem pihenve vándorolt, mert fáradt volt az aría és titokban lihegett is egy kicsit — és mert már kevesen nézték a ruháját és a ruhájában őt. O ment haza legutoljára. A vonásain valami néma csalódás vibrált, szomorúság és fájdalmas csodálkozás, mert nem birta és nem akarta elhinni, hogy ez az este is olyan, mint a többi este s hogy ezen az estén Ő éppen olyan szürke egere a világnak, mint tegnap volt és holnap este lesz. Hazament. Lassan és letörten. Otthon bizonyára szépen, gondosan rakta le a székre a díszes ruhadarabokat, a kezével végig vasalta a nadrágja ünnepi élét és a kabátja simuló fazonját — és mikor lefeküdt, talán uj vigasszal arra gondolt: na, majd holnap! — és talán sóhajtott is mélyen, keserűn, hiába várón . . . Mert ez az Örök sors: sóhajtani, mélyen, keserűn, hiába várón — és valahol lent, rejtetten, a szivünk legközepén vigasztalni önmagunkat, mint az ünnepi ruhás, szürke ember — „na, majd holnap!“ Szinetár György
