Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-08-26 / 61. szám

Ctvenkilencedik évfolyam. 61 szám. Sátoraljaújhely, 1928. augusztus 26. Megjalenlk'lietenkónt kétszer Bierdi.ii óa ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Wyllttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. sssm FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. az iskola és ez is legnagyobb részben portugál nyelvű iskola. A kivándorló magyarok gyermekei tehát ezelőtt egyszerűen nem jár­tak iskolába. A magyar kormány felismerte azt a nagy veszedelmet, amely ebben rejlik és már két iskolát és napközi otthont állított fel Sao Pauloban, ahol csoporto­san laknak a magyarok. Sao Pau­loban mintegy 60.000 magyar él ezidőszerint és további nyolc iskola fellállitása van tervbe véve. Ezek az iskolák kizárólag magyar nyeL ven tanítanak és ezzel az intéz­kedéssel lehetővé fog válni a ma­gyarságot teljes összegében meg­tartani. A kivándorlási kérdések mellett azonban gazdasági érdekeink is vannak Dél-Amerikában és gaz­dasági kapcsolataink megfelelő kiépítésével igen jelentős expor­tunk lehetne Dél-Amerika felé, A magyar liszt renoméja még ma is felette áll az argentínai és egyéb lisztek konkurenciájának. Azonkí­vül itt van például a paradicsom, amelyből igen nagy a fogyasztás Dél-Amerikában, vagy a hagyma és paprika és nézetem szerint a magyar bornak is lehet Dél-Ame­rikában piacot teremteni, inert a magyar borokat is különösen sze­retik. Ennélfogva jó minőségű magyar borért lényegesen maga­sabb árak érhetők el, mint az erősen elterjedt spanyol és olasz borokért. Iparcikkeinknek is lenne Dél-Amerikában export-piaca, mert hiszen már a múltban is sok gé­pet, főleg elektromosgépet és készü­léket exportáltunk oda a hatalmas építési konjuktura folytán pedig igen nagy mennyiségű cementre van Dél-Amerikában szükség. Ezt a szükségletet Dél-Amerika teljes egészében Európából biztosítja. Textiláruk és egyéb ipari termékek is tekintetbe jöhetnek. Ebből a szempontból gazdasági érdekeinkre való tekintettel fölötte kívánatos, hogy Dél-Amerikában eddigi külügyi képviseletünk mel­lett és ezeken felül mielőbb to­vább kiépítsük konzuli hálózatun­kat is. Hol kívánja a közérdek azuj Tisza-kid megépítését? Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hitnek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Magyarok Brazíliában A ,Zemplén“ számára irta : Görgey István országgyűlési képviselő. Dél-Amerika és a délamerikai államok között elsősorban Brazí­lia olyan óriási fejlődés előtt áll, mint körülbelül 30-40 évvel ez­előtt az Északamerikai Egyesült Államok állhatták. Olyan ország­ban, amelynek lakossága tiz év alatt 17 millió főről 36 millióra emelkedett és ahol a népsűrűség még ennek ellenére ma is oly ritka, hogy egy négyzetkilóméterre csak 10 fő esik, a fejlődésnek fantasztikus lehetőségei nyílnak az oda bevándorló európai népfeles­legek számára. Ennek a kérdésnek nagy hord- ercjét már minden európai állam felismerte és a Dél-Amerika felé irányuló kivándorlást nemcsak Né­metország és Olaszország, hanem amint a Rio de Janeiroban tavaly volt nemzetközi kereskedelemügyi konferencián magam is meggyő­ződtem, a többi európai államok is igyekeznek megfelelően organi­zálni és irányítani. Magyarország­ról azelőtt Dél-Amerika felé való kivándorlás úgyszólván nem is volt. Magyarország megcsonkítása azonban az utóbbi tiz évben nem is annyira a megmaradt csonka ország területéről, mint inkább a tőlünk elszakított területekről ma­gyar véreinknek olyan nagysza­bású kivándorlását eredményezte, hogy ma már Brazíliában közel 100 ezer magyar tartózkodik. Ar­gentínában körülbelül 20 ezer magyar él és a többi számbajövő délamerikai államokban, mint Chi­lében, Uruguayban is évről-évre rohamosan növekedik a magyar kivándorlónak száma. Ezeknek 80—85 százaléka az utódállamok területéről kerül ki, ami igen szo­morú jelenség. Ezt elősegíti a délamerikai államoknak állampol­gársági törvénye is, amely szerint az, aki Amerikában, Brazíliában partraszáll,a partraszállástól kezdve már is brazíliai állampolgárnak, tekinthető, hacsak kifejezetten fenn nem tartja régi állampolgárságát az ott születendő gyermekek pe­dig minden körülmények között brazíliai állampolgároknak tekin­tetnek. Ez a körülmény lehetővé tette az utódállamoknak azt, hogy kivándorolt testvéreinkről odakint egyáltalában ne gondoskodjanak, másrészt bizonyos kivándorlási agitáció is folyik a mi tőlünk el­szakított testvéreink között, úgy hogy megdöbbentően sok magyar testvérünk vándorolt ki az utóbbi években Braziliába a lekapcsolt területekről. Mióta külügyi képviseleteinket odakint felállítottuk és a kiván­doroltak felett rendszeres ellen­őrzés és felügyelet gyakoroltatik a magyar kivándorlók helyzete lényegesen javult és a további javulás remélhető. Eddig ugyanis a kivándorlók legnagyobb része ügynökök kezébe került, akik a ki­vándorlókat az ország belsejében levő telepitvényeken helyezték el, ahol azok jórészt elpusztultak. A magyar külügyi hatóságok működé­se tehát elsősorban odairányul, hogy kivándorlóit véreinket lehetőleg visszatartsák attól, hogy tovább vándoroljanak az ország belsejébe és a kulturált vidékeken, elsősor­ban a tengerpart közelében lévő nagyobb ipari gócpontokon tart­sák vissza, azokat pedig, akik már az ország belsejében vannak, igyekezzenek szintén megmenteni és visszahozni a kulturált vidékre a nagyobb városokba. Ezeken a helyeken se rózsás a magyar ki­vándorlónak sorsa, mert a legna­gyobb tömegük mint ipari mun- kár keresi kenyerét, a megélhetési visszonyok és a kereseti lehetősé­gek pedig oly rosszak, hogy a munkás a legmegfeszitettebb mun­kával sem képes arra, hogy ma­gának tartalékot gyűjtsön, hanem boldog, ha a családjával nagy nehézségek és küzdés mellett meg tud élni. Kedvezőbb helyzete van az intelligens, szakképzettséggel biró embernek, főleg a mérnök­nek nemkülönben az önálló ipa­rosnak, ezek munkájukat jobban tudják értékelni. Mivel a kivándorlók érdekeinek és az állampolgársági kérdések tisztázásának ügye igen sokszor tapintatos diplomáciai tárgyaláso­kat igényelt a brazíliai kormány­nyal és mivel meglevő konzulátu­sok már nem voltak képesek ennek a nehéz missziónak ellátá­sára ezért kellett Rió de Jane­iroban követséget felállítanunk. Brazíliában ma még a lakosság 85°/»-a annalfabéta. Igen kevés Folyó év május óta, vagyis mióta a kereskedelmi kormánynak a Tokajtól Tiszafüredig húzódó Tisza-szakaszon egy tiszai hid létesítésének szükségessége tár­gyában hozott döntése és Szabolcs- várniegye törvényhatóságának ál­lásfoglaló határozata köztudomású lett, több hírlapi cikk foglalkozott a hid helyének megjelölésével. A legtöbbnél hiányzott azonban az objektiv igazság. Legtöbb a lokál­patriotizmus szemüvegén keresztül bírálja ez ügyet s e szerint óhajtja a hid elhelyezésének kérdését megoldani. Ezt meg lehet érteni ott és ak­kor, ha nem országos, hanem tisztán helyi érdekről van szó. Azonban egy országos érdekű objektum létesítésénél — minő a kérdésben forgó tiszai hid létesí­tése is — a lokal-patriotizmus törekvése tekintetbe nem jöhet, mert az ellentétben áll a szélesebb körű közérdekkel. Abban az összes polemizáló felek megegyeznek, hogy Tokajtól Tiszafüredig egy Tisza-hid föltét­lenül szükséges. Elismerte ezt a kereskedelmi kormány is. Azonban a hely tekintetében a vélemények megoszlanak. Az egyik tábor — a Bükk- és Mátravidéki Autó Club szuggeszciója alatt — és helyi egyé­ni érdekekből Polgárnál, a másik tábor — mely mellett el nem vi­tatható országos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekek állanak — Tiszadobnál kívánja a tiszai hidat. Az eddig megjelent cikkek kö­zül a legobjektivebben tárgyalja a hid elhelyezésének ügyét a Buda­pesti Hírlap 145. számában meg­jelent cikk. A cikk írója a hely­színen szerezte meg ismereteit s amit cikkében leirt, az mindenki által aláírható igazság. Tisztelettel hajiunk meg a Bükk- és Mátravidéki Autó Club azon törekvése előtt, hogy az autó­sportot fejleszteni akarja és pedig a tiszapolgári hid létesítése esetén olyan vidéken, hol a gyér lakos­ság folytán akadálytalanul s bal esetek kikerülésével száguldhat az autó; mert Polgártól Debrecenig, vagy mondjuk Hajdúböszörményig tanyákon kívül más lakott helyek nincsenek. Azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy megcson­kított Hazánk megerősödésének első alapfeltétele nem a luxus­ittx ára lO fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom