Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-12-30 / 91. szám

(tvenkllencedik évfolyam. 91. szám. Sátorallaujhelv. 1928. december 30. Megjelenik hetenként kéteier ecerúan ée eaombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehás XI. udv) Zemplén Előflsetéal ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések : S négyzetcentiméterenként. POLITIKAI HÍRLAP I Byllttér ■»őrönként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefou M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. sMsi, Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JOZShF M T I Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ernam Hiszek egy ^Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. fiz egész magyar munkás­ságnak a nemzeti lét táborában a helye Irta : Tisza Miksa. A gyáripar rohamos fejlő­désével háttérbe szorult a_ virágzó kézműipar, aminek következménye az lett, hogy az évszázados céhrendszer megszűnt. A kézművesek a gyárakban találtak elhelyez­kedést, annál inkább, mert a kiegyezés utáni időben foly­tatott politika igen kedvezett a gyáralapitásnak és az ország általános fellendülésének. A túl liberális szellemben veze­tett kormányzást azonban a magyar munkásság vezérei arra használták föl, hogy a céhmesterek által magyar szel­lemben nevelt munkásokat a nemzetközi tetszetős jelszavak megkedvelésére szoktassák. A tapasztalatlan, romlatlan lelkű magyar munkások, akiket még a hires céhmesterek neveltek hazaszeretetre, tisztességre és becsületre, nagyot néztek, a mikor a vezérek a kormányt támadni kezdték a munkás- gyűléseken ; de nemcsak, hogy méltatlan, elfogult, éles kriti­kát gyakoroltak a kormány tagjaival szemben, hanem sokszor gyanúsították is őket inkorrektségekkel. A munká­sok eleinte nem reagáltak a ve­zérek szájhősködéseire, de mikor tapasztalták, hogy senki sem vonja a vezéreket felelős­ségre, ingadozni kezdtek, az ingadozást fokozta az a kö­rülmény, hogy az évek során folytatott demagógia a köz­funkcionáriusok tekintélyét le­rombolta, végleg lecsúsztak a nemzeti alapról és a vezérek karjaiba vetették magukat. Már nem kellett nekik: Ha zádnak rendületlenül. . ., ha­nem a nemzetközi marszejéz, a forradalmi dal. Gyermekeik természetesen már teljesen nemzetközi szellemben nevel­kedtek. A világháború előtti kor­mányok a munkásvezéreket noli me tangere-ként kezelték, ami bizony — mint azt a tapasztalatok mutatták — hiba volt. Nem célunk a múlt hibáival jelen cikk keretében foglalkozni, mert hiszen ez Kiió kötelessége, csak annyi­ban érintjük a múltat, hogy rámutassunk, mennyire hely­telen volt a munkáskérdést lebecsülni. A legfájdalmasabb pontja a múltnak az, hogy magyar munkástestvéreink se­gítették a nemzetközi szélhá­mos társaságot uralomra jutni Tulajdonképen nem is ura lomról lehet szó és ilyent nem is szabad a történelem lapjain megörökíteni; csupán rabló­hadjáratot jegyezhet föl a tör­ténész. A magyarországi rablóhad­járat után a magyar munká­sok tekintélyes része visszatért az egyedül boldogító nemzeti alapra. De a másik része sem maradhat ott, ahol van, mert jól tudja, hogy a nemzetközi szellemről könnyen lemond­hat, de a faji, a vérségi ösz- szetartózandóságról soha. Más­részt az ezer éves magyar határok visszaszerzése mun­kájából sem vonhatja ki magát a magyar munkásság, mert hiszen ez a munka uj hon- foglaiásszámba megy s min­denkinek ki kell venni a maga tészét becsületesen. Mi vala­mennyi munkástestvérünk se gitségével akarjuk és fogjuk e nagy munkát elvégezni. Ezt annál is inkább hisszük, mert meg lehet állapítani, hogy az uj, a jövő nemzedékek nem­csak Magyarországon, hanem az egész föld kerekségén a nacionalizmus hivei lesznek. A XIX. században elültetett nemzeti lét csak most- kezd teljesen kifejlődni, hogy év­századokon át hirdesse a nemzetköziség fölötti diadalát. Vele és benne össze fog törni úgy a szabadkőmivesség, mint a nemzetközi munkáskérdés, mert a vér, t. i.a fajok vére, diadalmaskodni fog a nemzet- i közi szellem fölött. A jelenlegi munkásvezérek i jelszava az általános, egyenlő, ! titkos szavazati jognak tör­vénybe való iktatása. Ez ha­mis jelszó, ha tekintetbe vesz- szük, hogy az államban a jogok és kötelességek alapelvi j egyenértéke alapján minden- j kinek csupán annyi joghoz j van jussa, amennyi köteles- ! séget teljesit az állammal szemben, mert hogy minden választónak egyenlő szavazati i joga legyen, a legnagyobb egyenlőtlenséget, igazságta- i lanságot jelentené. Mindenki adója vagy képzettsége alapján kapjon plurális szavazati jogot. Annak, aki csak azt igazol­hatja, hogy él, nem lehet olyan joga az állammal szemben, mint annak, aki ezreket fizet adó fejében vagy iskolai kép­zettsége bizonyos jogokat biztosit részére. Az egyenlő titkos szavazati jog éppen olyan utópia, mint a kommunizmus: az álom­országba való. Ilyen dema­gógiával, népbolonditással le­het ugyan a tömegekre idelg- óráig hatni ; a vége mégis csak az lesz, hogy a munká­sok rájönnek, hogy félre lettek vezetve és ott hagyják vezé­reiket. Még egyet. Milyen pokoli lárma, fölháborodás keletkez­nék, ha példának okáért olyan adótörvényt alkotnának, hogy mindenki egyforma nagyságú adót fizessen. Emez köteles ség, amaz jog és még sem lehet a kettőt junktimba hozni. Így nem lehet az egyenlő titkos választójogot sem tör­vénybe iktatni. Ezek után minden magyar munkás testvérünk tisztán lát­hatja, hogy a nemzeti alapra való visszatérés ideje elérke zett. Marx elmélete a gya­korlati életbe át nem ültet­hető ; egyszerűen azért nem, mert természetellenes. Min­denki tapasztalhatja, hogy minden természetellenes cse­lekedet megbosszulja magát. Oroszországban, ahol a Marx tanokat a gyakorlatban be­mutatták, készül az elképzel­hetetlen borzalmas leszámo­lás ; a struccok persze nem látnak, nem hallanak semmit... Sehol nem történik annyi, mint megcsonkított és kifosz­tott országunkban a magyar munkásság érdekében. A kor mány állandóan foglalkozik a munkások szociális he'yzeté- nek javításával: egyik tör vényjavaslat a másik után kerül a Ház asztalára. Ezek a munkásbaráti intézkedések igen jó hatással vannak a félrevezetett magyar munká­sokra, érzik, nogy a kormány komolyan foglalkozik nehéz helyzetükkel. Érzik azt is, hogy a nemzetköziség, melyre az örök éjszaka készül borulni, nem magyar embernek való, akinek szép, dicső hazája van. És most már tudják, mert tapasztalták, hogy magyar ember nem lehet kozmopo­lita, világpolgár, mert a Gond­viselés szép hazát adott neki, melyet meg kell becsülnie és megvédenie. Miután .az egész magyar munkásságnak a nemzeti lét táborában a helye, reméljük, hogy az a része, mely még a nemzetköziek táborában van, a legrövidebb idő alatt a magyar nemzeti trikolór alatt lesz a mi táborunk­ban, annál is inkább, mert nyugtalan vérü vezéreik ismét tanúságot tettek Párizsban, hogy nekik a nemzetközíseg tabu. Soha aktuálisabb idő­pont nem kínálkozott a félre­vezetett magyar munkás test­véreinknek a nemzeti ideál­hoz való visszatérésre, mint most! Januar 15 én lesz a B d- rogHÖzön a választás Zemplénvármegye központi vá­lasztmánya mai napon tartott ülé­sében, dr. Barathy Béla mand itu mának megsemmisítése folytán megüresedett bodrogközi választó kerületben az uj választás napjául 1929 jan. 15 ét tűzte ki. A választó- kerület választási bizottsága elnö­kévé a központi válaszmány Janka Péter nagyrozvágyi lakost, helyet­tes elnökévé Sere Dezső cigándi lakost választotta meg. A központi választmány a választási rendelet kapcsolatos intézkedéseit hirdet­ményben közli. 1 i legszebben ,e8,,',82„, zv. Rahovszhy Sándorné helmufestő Bercsényi ucca 5. szám szám ara 3.0 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom