Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-12-30 / 91. szám
(tvenkllencedik évfolyam. 91. szám. Sátorallaujhelv. 1928. december 30. Megjelenik hetenként kéteier ecerúan ée eaombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehás XI. udv) Zemplén Előflsetéal ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések : S négyzetcentiméterenként. POLITIKAI HÍRLAP I Byllttér ■»őrönként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefou M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. sMsi, Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JOZShF M T I Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ernam Hiszek egy ^Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. fiz egész magyar munkásságnak a nemzeti lét táborában a helye Irta : Tisza Miksa. A gyáripar rohamos fejlődésével háttérbe szorult a_ virágzó kézműipar, aminek következménye az lett, hogy az évszázados céhrendszer megszűnt. A kézművesek a gyárakban találtak elhelyezkedést, annál inkább, mert a kiegyezés utáni időben folytatott politika igen kedvezett a gyáralapitásnak és az ország általános fellendülésének. A túl liberális szellemben vezetett kormányzást azonban a magyar munkásság vezérei arra használták föl, hogy a céhmesterek által magyar szellemben nevelt munkásokat a nemzetközi tetszetős jelszavak megkedvelésére szoktassák. A tapasztalatlan, romlatlan lelkű magyar munkások, akiket még a hires céhmesterek neveltek hazaszeretetre, tisztességre és becsületre, nagyot néztek, a mikor a vezérek a kormányt támadni kezdték a munkás- gyűléseken ; de nemcsak, hogy méltatlan, elfogult, éles kritikát gyakoroltak a kormány tagjaival szemben, hanem sokszor gyanúsították is őket inkorrektségekkel. A munkások eleinte nem reagáltak a vezérek szájhősködéseire, de mikor tapasztalták, hogy senki sem vonja a vezéreket felelősségre, ingadozni kezdtek, az ingadozást fokozta az a körülmény, hogy az évek során folytatott demagógia a közfunkcionáriusok tekintélyét lerombolta, végleg lecsúsztak a nemzeti alapról és a vezérek karjaiba vetették magukat. Már nem kellett nekik: Ha zádnak rendületlenül. . ., hanem a nemzetközi marszejéz, a forradalmi dal. Gyermekeik természetesen már teljesen nemzetközi szellemben nevelkedtek. A világháború előtti kormányok a munkásvezéreket noli me tangere-ként kezelték, ami bizony — mint azt a tapasztalatok mutatták — hiba volt. Nem célunk a múlt hibáival jelen cikk keretében foglalkozni, mert hiszen ez Kiió kötelessége, csak annyiban érintjük a múltat, hogy rámutassunk, mennyire helytelen volt a munkáskérdést lebecsülni. A legfájdalmasabb pontja a múltnak az, hogy magyar munkástestvéreink segítették a nemzetközi szélhámos társaságot uralomra jutni Tulajdonképen nem is ura lomról lehet szó és ilyent nem is szabad a történelem lapjain megörökíteni; csupán rablóhadjáratot jegyezhet föl a történész. A magyarországi rablóhadjárat után a magyar munkások tekintélyes része visszatért az egyedül boldogító nemzeti alapra. De a másik része sem maradhat ott, ahol van, mert jól tudja, hogy a nemzetközi szellemről könnyen lemondhat, de a faji, a vérségi ösz- szetartózandóságról soha. Másrészt az ezer éves magyar határok visszaszerzése munkájából sem vonhatja ki magát a magyar munkásság, mert hiszen ez a munka uj hon- foglaiásszámba megy s mindenkinek ki kell venni a maga tészét becsületesen. Mi valamennyi munkástestvérünk se gitségével akarjuk és fogjuk e nagy munkát elvégezni. Ezt annál is inkább hisszük, mert meg lehet állapítani, hogy az uj, a jövő nemzedékek nemcsak Magyarországon, hanem az egész föld kerekségén a nacionalizmus hivei lesznek. A XIX. században elültetett nemzeti lét csak most- kezd teljesen kifejlődni, hogy évszázadokon át hirdesse a nemzetköziség fölötti diadalát. Vele és benne össze fog törni úgy a szabadkőmivesség, mint a nemzetközi munkáskérdés, mert a vér, t. i.a fajok vére, diadalmaskodni fog a nemzet- i közi szellem fölött. A jelenlegi munkásvezérek i jelszava az általános, egyenlő, ! titkos szavazati jognak törvénybe való iktatása. Ez hamis jelszó, ha tekintetbe vesz- szük, hogy az államban a jogok és kötelességek alapelvi j egyenértéke alapján minden- j kinek csupán annyi joghoz j van jussa, amennyi köteles- ! séget teljesit az állammal szemben, mert hogy minden választónak egyenlő szavazati i joga legyen, a legnagyobb egyenlőtlenséget, igazságta- i lanságot jelentené. Mindenki adója vagy képzettsége alapján kapjon plurális szavazati jogot. Annak, aki csak azt igazolhatja, hogy él, nem lehet olyan joga az állammal szemben, mint annak, aki ezreket fizet adó fejében vagy iskolai képzettsége bizonyos jogokat biztosit részére. Az egyenlő titkos szavazati jog éppen olyan utópia, mint a kommunizmus: az álomországba való. Ilyen demagógiával, népbolonditással lehet ugyan a tömegekre idelg- óráig hatni ; a vége mégis csak az lesz, hogy a munkások rájönnek, hogy félre lettek vezetve és ott hagyják vezéreiket. Még egyet. Milyen pokoli lárma, fölháborodás keletkeznék, ha példának okáért olyan adótörvényt alkotnának, hogy mindenki egyforma nagyságú adót fizessen. Emez köteles ség, amaz jog és még sem lehet a kettőt junktimba hozni. Így nem lehet az egyenlő titkos választójogot sem törvénybe iktatni. Ezek után minden magyar munkás testvérünk tisztán láthatja, hogy a nemzeti alapra való visszatérés ideje elérke zett. Marx elmélete a gyakorlati életbe át nem ültethető ; egyszerűen azért nem, mert természetellenes. Mindenki tapasztalhatja, hogy minden természetellenes cselekedet megbosszulja magát. Oroszországban, ahol a Marx tanokat a gyakorlatban bemutatták, készül az elképzelhetetlen borzalmas leszámolás ; a struccok persze nem látnak, nem hallanak semmit... Sehol nem történik annyi, mint megcsonkított és kifosztott országunkban a magyar munkásság érdekében. A kor mány állandóan foglalkozik a munkások szociális he'yzeté- nek javításával: egyik tör vényjavaslat a másik után kerül a Ház asztalára. Ezek a munkásbaráti intézkedések igen jó hatással vannak a félrevezetett magyar munkásokra, érzik, nogy a kormány komolyan foglalkozik nehéz helyzetükkel. Érzik azt is, hogy a nemzetköziség, melyre az örök éjszaka készül borulni, nem magyar embernek való, akinek szép, dicső hazája van. És most már tudják, mert tapasztalták, hogy magyar ember nem lehet kozmopolita, világpolgár, mert a Gondviselés szép hazát adott neki, melyet meg kell becsülnie és megvédenie. Miután .az egész magyar munkásságnak a nemzeti lét táborában a helye, reméljük, hogy az a része, mely még a nemzetköziek táborában van, a legrövidebb idő alatt a magyar nemzeti trikolór alatt lesz a mi táborunkban, annál is inkább, mert nyugtalan vérü vezéreik ismét tanúságot tettek Párizsban, hogy nekik a nemzetközíseg tabu. Soha aktuálisabb időpont nem kínálkozott a félrevezetett magyar munkás testvéreinknek a nemzeti ideálhoz való visszatérésre, mint most! Januar 15 én lesz a B d- rogHÖzön a választás Zemplénvármegye központi választmánya mai napon tartott ülésében, dr. Barathy Béla mand itu mának megsemmisítése folytán megüresedett bodrogközi választó kerületben az uj választás napjául 1929 jan. 15 ét tűzte ki. A választó- kerület választási bizottsága elnökévé a központi válaszmány Janka Péter nagyrozvágyi lakost, helyettes elnökévé Sere Dezső cigándi lakost választotta meg. A központi választmány a választási rendelet kapcsolatos intézkedéseit hirdetményben közli. 1 i legszebben ,e8,,',82„, zv. Rahovszhy Sándorné helmufestő Bercsényi ucca 5. szám szám ara 3.0 fillér
