Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-12-24 / 90. szám
Ötvenktlencedik évfolyam. 90. szám. Sátoraljaújhely, 1928. decemb**- 24. ■«tJtltnik hetenként kéteeer «aerdén'ée eeombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: B&toraljanjhely (Vinnegyshts n. ndv) Zemplén 1 i POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . 2 pengő Hirdetések : négy zetrentiméteren ként Myllttér .őrönként 20 fillér Telefon : FÓSZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 1O0. urnám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109 seam Hiszek egypstenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. fl mi Msonyunh Irta: id. Szlrniay István dr. Úgy illenék, hogy a karácsony felett ne folytassunk igény-pereket. Ne legyen külön karácsonya se neked, se nekem; se gazdagnak, se szegénynek ; se gyöngének, se hatalmasnak; se a győzteseknek, se a legyőzőiteknek ; se osztráknak, se csehnek, se oláhnak, se magyarnak, se szerviánusnak. Az Írás szerint az isteni gyermek azért jött a világra; a betlehemi jászol fölött azért gyűlt ki a csillag, hogy az egymás ellen gyűlölködő népek és emberek megtanulják szeretni egymást ‘ — szeresd felebarátodat, mint tenmagadat -- és a szeretet tisztitó tüze megváltsa az ő leikeiket az öröklött és örökös kárhozattól. De hát befogadta az emberiség a megváltó igéket ? Még nem A megváltás munkája még nines befejezve. Ormuzd és Ahriman, Ármány és Hadúr, Krisztus és az Antikrisztus; a bűn és az erény, a gyűlölet és a szeretet még mindig küzdenek egymással. A küzdelem egy-egy korszakon át mintha ellanyhulna. A látszat úgy mutatja, mintha a küzdő felek békét kötöttek volna egymással, de mert ez lehetetlen, fogalmilag is kizárt dolog, a valóság az, hogy a küzdő felek a szélcsend alatt uj erőket gyűjtenek a küzdelem folytatására. Mert az emberiség nem bir megbékülni magával. Tudja ugyan, hogy a saját romlását készíti elő, mialatt gázbombákat gyárt, emberirtó gépeket konstruál és minden erejét arra üsszpontositja, hogy az ember minél tökéletesebben tudhassa pusztítani az embert, de azért az öldöklésre való készülődést nem hagyja abba egy percre sem. Azaz, hogy mégis. Minden évben abba hagyja két napra. Hisz minden évben eljön a karácsony, a gyermek Jézusnak és a gyermekeknek ünnepe. Ez alatt a két nap alatt a népek is visszaálmodják magukat gyermekeknek. A dip lomaták, a politikusok a népvezérek otthagyják a fórumot; a pénzkirályok, a nehéz iparnak még nehezebb fejedelmei bezáratják a gyárak kapuit, kioltatják a kohókban, kazánokban a tüzet, becsukják trezorjaikat, számitó, tervelő, másokat legyűrni elszánt harcosokból nyájas családapákká szelídülnek, bevonulnak a gyermekszobákba és a karácsonyfa illatától talán ők is tudnak álmodni a betlehemi jászolról, amelyből szeretet, béke, megváltás ígérete sugárzott egykor ki a gyűlölködés kárhozatában vergődő emberiségre. Ám ha elmullott a kettős ünnep, szétfoszlik az álom, megértés, béke, szeretet, nem izgatják, nem foglalkoztatják többé az elméket, a fegyvergyárakban újból kigyulnak a tüzek és az uj karácsonyig újra folyik a lázas küzdelem, tülekedés; forr és zug, zakatol az örök gyűlölködés, örökös harc tüzelő munkája. Részt vesz ebben a munkában a földkerekség minden népe, minden nemzete, csak egy nem, a magyar. A magyarnak nem szabad gyűlölni azokat, akik elrabolták hegyeit, völgyeit; nem •> szabad haragudni azokra, akik kiüldözték a magyar szót a magyar templomokból, elnémították a magyar igét a magyar katedrákon ; a magyarnak nem szabad még egy kardot sem kiélesiteni azok ellen, akik felprédáltak egy más között ezer éves magyar falukat, magyar városokat. Elégedjen meg a magyar és köszönje meg azt is, ha a kassai dóm öreg harangjának szavát rádión hallgathatja (hiszen ha Benes egynap ballábbal talál felkélni, azt sem hallhatja többé.) A magyar legyen januártól decemberig állandóan karácsonyi hangulatban. Tartsa oda másik orcáját is, ha már az egyiket megvérezték, kalácsot dobáljon azok után, akik kővel hajigálták meg. A magyar tudjon tűrni, szenvedni, megbocsátani és ne merjen olyan aljas indulatokra, mint a bosz- szuállás és megtorlás gondolni, soha ... nem, nem . . . soha Nem azért, mert a názá- rethi Jézus tanította igy, hanem azért, mert igy kívánják azt a föld hatalmasai. Óh ti szegény földi hatalmasságok ! Hát csakugyan azt hiszitek, hogy a ti uralmatok örök, hogy meglehet gyilkolni az „igét“, az „eszmét“? Gondoljatok rá a karácsonyfa közelében, hogy ez még He0 Közigazgatás újjáépítése A Zemplén számára irta: Scltovszky Béla m. kir. belügyminiszter rodesnek sem sikerült. Te pedig bibliai erényekre kárhoztatott magyarom, ne csüggedj azért, hogy könytől égetett szemeiddel hiába keresed, hiába kutatod most a betlehemi csillagot. Most még dermesztő zúzmara, átláthatatlan köd takarja el előled az eget, de nemsokára ragyogni fog a te csillagod is, mintama bizonyos ott Betlehem felett. A próféta szava akkor is a megváltó közeledését jelentette és a te igazságod prófétájának hatalmas szava átharsogott már pusztákon és óceánokon. Á nagy világégés és forradalmak zivatara, majd a gyászos Trianon fagyasztó szélvésze erősen megrázták és megtépázták a magyar nemzet ezeréves fáját. A magyar faj csodálatos ősereje azonban, bámulatra méltó gyorsasággal reorganizálódott és a romok eltakarítása után nekilátott az újjáépítés nagy munkájának. Ebben a munkában a magyar kormány fokozatosan igyekszik létrehozni azokat az alkotásokat, amelyekre a romjaiból uj feltámadásra induló nemzetnek szflk sége van. Kétségtelen, hogy a nemzeti újjáépítés egyik legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb fundamentuma a jó közigazgatás. A magyar kormány ennek a jó közigazgatásnak megvalósítását szánja az idei karácsonykor ajándékul a magyar nemzet karácsonyfája alá. Tudom, hogy vannak örök kétkedők és örök ellenzékieskedők, akik a „Timeo Danaos et dona ferentes“ jelmondat alapján már előre hirdetik csalódottságukat, nekem azonban az az érzésem és véleményem, hogy a jelszavaktól nem befolyásolt és elfogulatlan közvélemény, amely elsősorban mégis csak az ország boldogulását tekinti a legszentebb célnak, örülni fog ennek az ajándéknak. Elvégre egy olyan alkotásról van szó, amely a magyar közéletnek immár 50 esztendő óta vajúdó és az idők mu tával, mindinkább sürgetőbbé vált problémáját akarja megoldani, nemcsak az állam, hanem az egész társadalom érdekében. Ha csalódottságról lehet szó, ezt legfeljebb nem a megajándékozottak, hanem az ajándékozó érezheti, aki látja, hogy a közigazgatásnak az elavult pillérek helyett egészen uj és modern palotára volna szüksége, ezt azonban felépíteni csak évek hosszú során át lehet és most csak az alapköveket és a legfontosabb boltozativek fundamentumát nyújthatja át a nemzetnek. Az a reform, melyet a közigazgatás rendezése érűekéoen megvalósítani kívánok, csak alapkövét és keretét szolgálja annak a nagyobb arányú programnak, mely .a modern és jó közigazgatás egész palotáját lesz hivatva felépíteni és betetőzni Arra azonban, hogy ennek érdekében az alapvető munkálatokat elvégezzük, immár elkerülhetetlen szükség van. A jó közigazgatás nem lehet többé a régi privilegizált osztályoknak érdeke, hanem érdeke a társadalom legszélesebb rétegeinek, mindenkinek, aki magyarnak vallja magát Akkor, amikor a nagy megrázkódtatások után egészen más a politikai, társadalmi, gazdasági, sőt trianoni életünk is, nem követhetjük a régi jó békeidők passzivitásának tradícióit, mert ennek gondolatával egy romban álló országot feltámasztani nem lehet. Az építéshez munkára \ és aktivitásra van szükség és ha ezt plántáljuk bele a közigazgatásba, ennek gyümölcse hasznos lesz nemcsak az egész nemzetre, hanem az összesség minden egyes tagjára is. A közigazgatási reform nem a pártszempontokat, sem pedig az egyes osztályok érdekeit követi, hanem messzemenő, az egész nemzet nagy, egyetemes céljait szolgáló eszményi szempontok megvalósítását. A javaslat három vezető irányelvnek: a nemzeti gondolat megerősödésének, a polgári társadalom megerősítésének,
