Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-12-19 / 89. szám
C tvenkilencedik évfolyam. 89. szám. Sátoraliauihelv, 1928. december 19. Megjelenik hetenként kétszer 'üzerdá.n és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaajhel; (Vármegyeház II. ndv) El9fizetési ár: Negyedévre . 2 pengő Hirdetések : négyzetcentiméterenként Nyílt tér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. »s&m. ' Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. mizsAk József M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »am. Hiszek egy£lstenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. 9 világ rohomve Horvátország mellett Alapnélküli, gyakorlatiatlan, tudomány nélküli volt az az elhatározás, amely a Balkánon egy S. H. S. állam alapjait lerakta. Akár abból a szempontból bíráljuk, hogy azt az állámalakulatot a három nemzet akarta, akár ha úgy vesszük, hogy az ö megkérdezésük nélkül, trianoni mintára tologatták a sakkfigurákat s igy állították a három népfigúrát egymás mellé, mindenképen lehetetlen volt ily módon egy egységes álla mot alkotni. Ha az S. H. S. állam fundamentuma azon a régenslátogatáson épült fel, amelyet egy horvát társaság egy fogorvos vezetése alatt 1918 december elsején tett Belgrádban, akkor meg iga zán kétségbe kell esnünk, hogy államokat ily könnyűszerrel, ily könyelmüen lehessen életrehivni. Az S. H. S. államnak nem volt érzelmi alapja s hiányozott belőle a történelmi háttér, s igy nem lehetett belőle más, mint ami lett: három egymást gyűlölő nép, egy államközösségbe való kényszerítése, amely állami közösség nem nyugalomra, hanem torzsalkodásra vezethetett. A Párizs környéki békék annyira megviselték a győző államok vezetőinek idegeit, hogy tárgyalás közben boldogok voltak, ha valahonnan kész ideát kaphattak, hogy azután mi fog történni, mi képen omlik össze a béke, s ezzel az ő uj Európájuk, azzal nem sokat törődtek. A fogorvosi látogatással kapcsolatban igy proklamálta a szerb régens az S. H. S. államot, s nem sokkal különbözött j ettől az államalakulástól a csehszlovák egység, az Anschluss felé kacsingató burgenlandi megoldás. Erdély, Ruszinszkó, a felvidék, a vajdaság nyugtalan- kodnak, talán forronganak is, de a robbanó anyagnak akkora tömege ez idő szerint sehol sincs annyira felhalmozva, mint Horvátországban. A horvát vezérek börtönből börtönre jártak, amig végül kirepült a szerb golyó, amely kioltotta a horvát nép legjobbjainak vérét. Keresték, kutatták az értelmi'szerzőket, s most bombaként csap le a hir a világsajtóban, hogy Racsics Punisa, mielőtt gyilkolni ment volna a belgrádi törvényhozásba, azelőtt a királyi palotában a kabinetiroda főnökével tárgyalt Az S. H. S. állam deklarálásakor a horvát egyetemi ifjúság éles jövőbelátással, tiltakozott az egyesülés ellen s az ifjúság tiltakozását akkor sortüzzel kellett elnémítani. Radics István és társai meg gyilkolása újból ellenállásra ösztökélte a zágrábi ifjúságot s a szerb szoldateska uj sortüzzel s a börtönök kapuinak megnyitásával felelt. Az egyetemi ifjúság megtizedelve, most Zágráb börtöneiben várja a szabadulást, vagy a további fogságot. Az ifjak a börtönben éhségsztrájkot rendeznek, ugyanakkor baj - társaik gyász isteni tiszteletet tartanak az S. H. S. állam megalakulásakor vértanúhalált Oróf Bethlen István miniszter- elnök hazaérkezett több hetes külföldi útjáról. Időszerűnek tartotta ugyanis, hogy a világ legnagyobb vezető politikusaival érintkezzék és eszmét cseréljen az aktuális politikai kérdésekről s elmondja nekik azt, amit azok tudni kívánnak tőle s viszont meghallja azt, amit ő kiván megtudni. A leghatározottaban kijelentette a miniszterelnök, hogy utjának céljai között egyáltalában nem szerepel az, amit idehaza egyes lapok imputáltak neki a kölcsönszerzés. — Amint maga mondja, ha ez lett volna utjának célja, úgy nem Qenfbe ment halt egyetemi ifjak lelki üd véért. A horvát nép vezéreire s Radics özvegyére kimondották a titkos halálos Ítéletet s nem lepheti meg Európát, ha egy napon arról szerez hirt, hogy Macek, Pri- bicsevics, s a többi horvát vezérek Radics sorsára jutottak. Lehet-e csodálkozni azon, hogy ennyi martirium, ennyi megpróbáltatás, ennyi szenvedés után Európa rokon szenve Horvátország felé fordul ? Lehet-e csodálkozni afelett, hogy Európa az S. H. S. állam forrongását a vég kifejlett mementojának tekinti? Lehet-e csodálkozni azon, hogy Horvátország sorsa meggondolásra és cselekvésre ösztönzi azokat a népkisebbségeket. amelyek Romániában, Csehországban várják a fel- virradás napját ? A világ ro- konszenve Horvátország mellett van, de ez a rokonszenv nem hunyhatja le szemeit azon jelenségek előtt, amelyek a világ négy táján, régi Magyarország testén folynak; a helyzet mindenfelé, minden oldalon egy és ugyanaz, ha Európa ;:em tiporja el a füstölgő kanócot, amely három, négy oldalról is a puskaporoshordó felé közeledik, úgy viselje vakságának átkát, a mellyel együtt Isten büntetése is jár. volna, sem Luganoba, mely vá rpsok tudvalevőleg nem tartoznak a financiális grémiumok közé, hanem bizonyára egyebüvé, valamelyik financiális fókuszba. Arról bizonyára meg lehetünk győződve, hogy minden szűkszavú beszámoló dacára, mert hisz diplomáciai érintkezésekről és megállapodásokról nem igen szokás szélesen nyilatkozni, Bethlen jól felhasználta az időt és előbb- hátrább mutatkozni fognak azok az előnyök, amelyek utjának sikerét jelentik. Aminthogy a mi niszterelnöknek eddig minden külföldi kiutazása és tárgyalása jelentős sikerrel járt és nem egyizben képezett fordulópontot belpolitikai és gazdasági életünkben. Az is kétségtelen, hogy nemcsak a legtekintélyesebb magyar diplomata Bethlen, de a legszerencsésebb kezű is, aki brilliánsul ért hozzá, hogy áttörhetetlennek látszó nehézségeket is könnyedén félrebillentsen a diplomácia utjá- ból s pozitív hasznot csikarjon ki nemzetének. Gondoljunk csak arra, hogy a békekötés utáni sötét években a gyűlölt és külpolitikailag teljesen izolált Magyarország részére ő készítette elő a nyugati hatalmak elismerő megértését, ő volt az első magyar politikus, akivel már nem félvállról beszéltek Európa vezető államférfiai, hanem mint egyenrangú tényezővel, bár levert és kifosztott, de diplomáciailag és politikailag mégis számba veendő ország miniszterelnökével. Az a művészet, amellyel a ködös és bizonytalan utakon annak idején kitünően tudott tájékozódni, ma is birtokában van gróf Bethlen Istvánnak s meg lehetünk győződve róla, hogy utjából, amint az eddigiekből is, bizonyára áldás fog fakadni a nemzetre. Hiszen az európai vezető államférfiak közzül többen voltak vele egyidejűleg Genfben és Luganóban, azok mindenikével, amint a lapok hírül hozták, beható eszmecserét és tanácskozást folytatott. Az is megállapítható a külföldi híradásokból, hogy ezek az urak maguk keresték több ízben az alkalmat a Bethlennel való találkozásra, igy tehát elképzeljük, hogy talált módokat a magyar miniszterelnök arra, hogy közvetlenül ismertessen meg és tárgyaljon le olyan magyat problémákat, amelyek a legközelebbi jövőben megoldásra kerülnek. Nem akarunk elébe vágni az eseményeknek, de meg vagyunk győződve róla, hogy mihamarabb fel fognak bukkanj olyan tények, amelyek szoros vonatkozásban lesznek Bethlen genfi és Iuganói tartózkodásával. Legszebben ^tisztit özv. Rahovszhy Sándorné helmcfestö Bercsényi ucca 5. szám * A miniszterelnök itthon Egrsres szára éxa lO fillér
