Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-11-25 / 83. szám
C tvenkilencedik évfolyam. 83. szám. Sátoraljaújhely, 1928. november 25. Megjelenik hetenként kétezer tserdán ée ezombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) í I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Telefon : ÍM. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Előfizetős! ár: 1 Negyedévre 2 pengő Hlrdetáeek : _ négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hi.-zek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország Feltámadásában* Amen. Leche Pahotsnab Pakots József demokrata képviselő valósággal specializálta magát abban, hogy a főiskolai ifjúság dolgaival foglalkozzék, ezt azonban olyan kevés érzékkel és olyan elítélendő formában teszi, hogy esedékes volt már neki a kultuszminiszter részéről jövő lecke, mely szerint nagyon üdvös volna, ha Pakots áttenné működési területét máshova, mert az egyetemi vonatkozású dolgokban tájékozatlan s akcióival majdnem mindig bajt hozott. Végre rend van a főiskolákon, azonban ennek a rendnek helyreállítását, szereplésével a közelmúltban épen Pakots hátráltatta, tehát semmiféle jogcíme nem volt arra, hogy most ismét a tárgyilagosságot nélkülöző kirohanásaival egyetemi vonatkozású dolgokat bolygasson meg. Pakots szóvátette, hogy az egyetemeken a köztisztviselők gyermekeit megillető ösztöndíjakat — szerinte — a törvény rendelkezése ellenére több hónapi késedelemmel osztják ki és a szegény tanulók az időközben esedékessé váló vizsgái szigorlati dijakat kénytelenek súlyos kamatozású kölcsönökből megfizetni, Erre a kifogásra a miniszter tárgyilagos, bölcs választ adott, amikor kifejtette, hogy az egyetemi ösztöndíjakat a kollokviumok, vagyis az előmenetelek alapján adományozza az egyetem. Tehát előre nem adható ki ösztöndíj, csak a sikerült kollokvium után. Ha előre adnák az ösztöndíjat, akkor ez a bizalom előlegezése lenne, már pedig ilyenekről nem lehet szó az iskolákban. A kultuszminiszter nagy missziója tudatában nem gazdálkodhatik úgy az állam pénzével, hogy 800 pengős ösztöndíjakat adjon, esetleg eredménytelenül. Az első évben azért történt decemberben az adományozás, mert meg kellett várni, amig a tanárok véleménye kialakult a tanulókról és ennek alapján adományozzák az ösztöndíjat. Ha a miniszter másképen cselekedett volna azért kellene kifogásokat emelni s nem azért, hogy megfontolással, érdemeseknek juttat ösztöndíjakat. Pakots azt is szóvátette, hogy a külföldi kollégiumokban igen sok vagyonos szülő gyermeke van, Így grófoké, báróké és egyetemi tanároké. Erre a kérdésre is világot vetett a kultuszminiszter. Feltárta, hogy a külföldi kollégiumokban vannak ösztöndíjas helyek és vannak fizetéses helyek. Mindenki csak örülhet annak, ha vagyonosabb családok gyermekei is kimennek és a külföldi magyar kollégiumokban fizetéses helyeket elfoglalva igyekeznek tanulmányaikat a nemzet kulturális gyarapodása érdkében kiegészíteni. Egyébként is a külföldi kollégiumok nem szociálpolitikai akciók, ide elsősorban azok kerülnek ki, akiknek nagyobb a tudományos felkészültségük, tehát nem a szegénység és nem a szociális szempont az irányadó. A kultuszminiszter kérlelhetetlen szigorral őrködik azon, hogy akik külföldön vannak, azok ne normális kötelességteljesi- tést végezzenek, hanem a maximumát annak, amire magyar ember egyáltalán képes. Felhozta például a kultuszminiszter azokat a berlini japán diákokat, akik naponta 18 órát tanulnak abból a meggyőződésből, hogy .ha nem ezt tennék, akkor ártanának hazájuknak. Politikai befolyás az ösztöndíjak elosztásánál egyáltalán nem érvényesülhet, hiszen annak elosztását az ösztöndíjtanács végzi s az semmi másra nincs tekintettel mint arra, hogy az ösztöndíjban részesülők s a magyar kulturális törekvéseknek szellemi képzettségben és tudásban méltó harcosai legyenek. A demokrata képviselő az egyetemi zavargásokkal kapcsolatosan egy levelet tett közzé, amelyet hozzá intézett a miniszter. Ezzel is olyan szokatlan dolgot követett el, ami legalább is a politikai jóizlés szabályaiba ütközik, amikor a miniszter felhatalmazása nélkül nyilvánosan közzétette, a miniszter levelét. Az ismeretes egyetemi zavargások folyamán is Pakots volt az, aki a puskaporos hangulatot igyekezett kihasználni s tény az, hogy az ő akcióbelépése után robbantak A kaszinó-élet régóta vajúdó kérdésének megoldásába, mely tartós izgalmat váltott ki városunk társadalmi életében, eddigelé szándékosan nem avatkoztunk belé, még a tényeket megállapító közlések megírásával sem. Nem tartottuk helyénvalónak a nyilvánosság előtt, még a legnagyobb tárgyilagossággal sem, per- traktálni olyan kérdéseket, melyek alkalmasak lehettek volna a kaszinói életet nélkülöző társadalmi rétegek közé elválasztó ékeket szorítani. Nem akartuk e téren követni a fővárosi sajtót, melynek egyik orgánuma olyan tendenciózus közleménnyel avatkozott belé a kérdés megoldásába, mely egészen biztosan távol állott a kérdésben szemben álló felek mindegyikétől. Lapunk iránya eminens kötelességünkké teszi, hogy tartózkodjunk minden olyan ügy célzatos feszegetésétől, mely ellentétek szitására alkalmas. Ezt kellett tennünk annál is inkább, mert Ujhely társadalmi életében évek óta tapasztalható társadalmi téren is az a nyugodt, minden szélsőségtől mentes atmoszféra, mely társadalmunkat a közelmúltban s a ma reánehezedő feladatokra képessé tette és teszi. Vártunk, mert egészen biztosak voltunk abban, hogy az a tényező, amelyik a kaszinóügy kibogozását intézi, meg fogja találni a megoldást : egy olyan kaszinó létrehozását, amely a történelmi hagyományaihoz hii Zemplénvármeki elítélendő formában az egyetemi események. Pakots képviselőnek meg kell szivelni azt a leckét, mit a kultuszminisztertől kapott s tisztában kell lennie azzal, hogy a felelős miniszter bi zonyára jobban ismeri az egyetemi vonatkozású dolgokat, mint ő, aki dilletáns módra nyúlt ezekhez a kérdésekhez s nem mindig tartja szem előtt lépéseiben a meg- gondoltág és tárgyilagos kritika szempontjait. gye és közelebbről Sátoraljaújhely város közönségének társadalmi rétegeit a nemzeti feladatok megoldására képesen fogja össze egy olyannyira fontos társadalmi intézményben. Kétségtelenül ezek a szempontok vezették azt az alapitó bizottságot is, mely a megszűnt Zem- plénvármegyei Kaszinó helyébe „Zemplénvármegyei Kossuth Kaszinó“ néven létesítendő alakulással kivánja a társadalmi feladatok megoldását szolgálni. A kaszinó alapító bizottsága: Meczner Béla, Páyer Ferenc, Ber- náth Aladár, dr. Búza Béla Éh- lert Gyula, dr. Haas Bertalan, dr. Holló Andor, Kiss Ernő ref. . esperes, dr. Kovaliczky Elek, Le- hoczky Sándor, dr. Ligeti József, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Oláh István, dr. Reichard Salamon, Szeszlér Ödön, Szoller Aladár. A Kossuth Kaszinó f. hó 29 én d. u. 6 órakor tartja alakuló közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. Eddig több mint kétszázan jelentették be belépésüket, köztük: Dókus Ernő, Olchváry Dezső, Mészáros István, dr. Orbán Kálmán, Huber Imre, dr. Bessenyey Zénó, dr. Görgey István, báró Sennyey István, Zboray Károly, Speczián Gyula, Tóth Elek, Bajusz József, Bernáth Béla, Lőwy Ignác, lovag Frasanelly Zollán, Vogler Oszkár, — az ügyvédi, orvosi és mérnöki kar tagjai úgyszólván kivétel nélkül. A kaszinó-helyiségek biztosítva November Z9-en tartja alakuló közgyűlését a „Zemplénvármegyei Kossuth Kaszinó“ ' Sgr3T©s azéma ©.rét lO fillér
