Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-10-24 / 76. szám
Ötvenkilencedlk évfolyam. 76 szám. Sátoraljaújhely, 1928. október 24. Megjelenik hetenként kétezer «■érdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX. ndv) I I Zemplén j Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: §j négyzetcentiméterenként. Ny litt ér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy.hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. A társadalom és az aviatika Irta: Dr. Karafláth Jenő országgyűlési képviselő Mióta a tengert elvesztettük, ránk nézve különösképen nagyjelentőségűvé vált a légi forgalom, mert hiszen csak ezen keresztül tudunk a nagyvilággal összeköttetést találni. A párizsi egyezmény újabban olyan engedményeket tett számunkra, amelyek alapján mi, a kereskedelmi légi forgalom terén kell, hogy a kor követelményeinek megfelelően haladhassunk. Az első lépés az volna, hogy a légjárás gondolatának népszerűsítése és e gondolat biztosítása érdekében különös szakismeretekkel rendelkező vezetőket tudjunk nevelni. Legelső feladatunk tehát a műegyetemen aero-dinamikai és aero-tech- nikai tanszéket állítani fel, hogy a műegyetemről szakképzett és a kérdések legfőbb intézésére mindenképen alkalmas mérnökök kerülhessenek I ki. Második feladatunk a ren- ! delkezésre álló erők latbave- tésével lendületbe hozni a légi postaforgalmat, a légi személyszállítás forgalmát. A múlt ősszel őszinte örömmel olvashattuk, hogy a magyar kormány Szombathelyen pilótaiskolát létesített. Mindent el kellene követnünk, hogy a repülőgépvezető-iskolának fejlődéséhez szükséges feltételei megtegyenek és hogy minél több kiváló, szakképzett pilótánk lehessen a legkülönbö* zőbb tipusu kereskedelmi gépek vezetésére. Nem akarok e tekintetben olyan messzire menni, mint az oroszok, akik már egyetemi diplomát is csak annak szolgáltatnak ki, aki pilótaigazolvánnyal rendelkezik. A kormány, igen helyesen, Székesfehérvárott repülő kísérleti állomást is létesített, ahol az aviatika összes műszaki problémáival és azoknak a gyakorlatba való átültetésével foglalkoznak. Ezt az állomást is lehető bőven lássa el anyagiakkal a kormány, hogy ez az intézmény fejlődhessék a legmodernebb tapasztalatok I figyelembevételével és a kül- ; földi értékes anyagnak fel- használásával. Németországban, Berlintől i öt kilométernyire, földalatti közlekedés és villamosvasút összeköttetéssel közelíthető meg a Zentralflughafen. Az Unió kormánya kiadta azt a rendelkezést, hogy összes városai repülőteret létesítsenek. Nálunk e tekintetben Nyi regyháza városáé az elsőség pálmája. Mert legelsőnek fogta fel ennek rendkívüli értékét és repülőteret létesített. Nem tudom eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a törvényhatóságok minél nagyobb számban jöjjenek a kormány segítségére azzal, hogy uj és uj repülőtereket létesítenek. Repülőterek létesítésén, légi közlekedési üzemek alapításán, repülőgépek készítésén, a már meglévő intézmények tökéletesítésén kivül erőteljes propagandára is szükségünk van, főként arra, hogy az ifjúság körében a légjárás gondolata propa- gáltassék, hogy az aviatika egyre mélyebben verjen gyökeret a gyakorlati életben. Ezt pedig az iskolákban, a rendes tantárgyak keretén belül, főleg a fizikai és geológiai ismere tek bővítésével és az ifjúságnak modellépítéssel való foglalkoztatásával könnyen el lehet érni, Dicséretére szolgál Magyarországnak, hogy itt is akadt egy nagy alföldi iskola, a jászberényi állami reálgimnázium, amely e téren úttörő munkát végzett. Hogy a nemzet nagy rétegeit megfelelő propagandával a repülés szolgálatába állíthassuk, ahhoz a társadalomnak jövőbe tekintő áldozat- készségére is szükség van, mert a párizsi egyezmény megtiltja számunkra azt, hogy közpénzből segítsük az aviatikát. Addig mig a Népszövetség tanácsa ezt a lehetetlen klauzulát el nem törli társadalmunk mindent elkövessen s kövessenek el mindent a törvényhatóságok is, mert különben az aviatikát nem tudjuk olyan mértékben elősegíteni, amint az hozzánk méltó volna. Kezdetnek az is elegendő lenne, ha a mi, vármegyénket tagozódott társadalmunk megmozdulna és a kormányt minden vármegyénk legalább egy-egy repülőgép felajánlásával támogatná, ami tulajdonképen nem nagy teher, hiszen egy gép mindössze 20 -25.000 pengőbe kerül, ami fejenkint 3 fillér megterhelést jelentene. A győztes államok lakossága fejenkint 1 — 1.20 pengőt áldoz a polgári és 5—8 P-t a hadi aviatikára. Tokaj-Hegyalja Az államsegély kérdéséhez. Ezen közlemény néha: id. báró Waldbott Frigyes tollából az 1896. évben kiosztásra került szölőfelujitási kölcsönakciót elözően jelen* meg a Zemplén hasábjain 1895. évben s mint külön emlékirat is napvilágot látott. Az emlékirat a mai viszonyok között is felettébb érdekes tartalmú s belőle ma is hasznos gondolatok menthetők. II. Miután azonban egy ország boldogságát egyedül az összlakosság általános jóléte állapíthatja meg: a mi feladatunknak is oly irányban kell mozognia, amely irányban a közjóiét elérésére szolgáló utakat és eszközöket feltalálhatjuk. Manapság már senki sem vonja azt kétségbe, miszerint figyelembe vévo, hogy ama kártékony rovar az ország szőlőinek túlnyomó részét elpusztította, a szőlömivelés jogos igénnyel bir az állam támogatására. És tényleg kormá nyunk dicséretes buzgalommal az i egész vonalon meginditá a segélyakciót és szakintézeteket, mintatelepeket létesített, ezeknek élére jeles szakférfiakat állított, kik minden irányban terjesztik a szakismereteket, a keletkezett szőlőmi - velési egyesületeknek segedelmeket juttatott sat. sat. — S bármily jótékony hatással legyenek is ezek a kormányintézkedések szőlőink regenerációjára hazánk különböző vidékein: az bizonyos, hogy itt minálunk a Tokaj-Hegyalján azok még nem biztosítják a kívánt sikert, mert hiszen itt, mint fentebb is érintve volt, a lakosság szőlői elpusztulásával egész mindenét vesztette el. Mig az ország más részén a szőlőbirtokos többnyire egy megfelelő szántóföldbirtok, vagy ipari foglalkozásra támaszkodva a bortermelést csak egy kellemetes mellékkeresmény gyanánt tekintette — addig itt nálunk ezek kivételes esetek és főszabályként kell elfogadnunk azt az igazságot, hogy ezek a jótékony állami intézmények, sőt még a 1 jutányos, avagy ingyenes vesszőanyag felajánlásának sem veheti hasznát, miután nem bírja és nem is képes beszerezni az uj szőlő kultúra igényelte költségeket. Mert ugyan melyik pénzintézet nyitná ki erszényét egy ily szegény, teljesen tönkretett birtokos hiteligényeinek? És ezért elodázhatatlan kötelessége az álladalomnak, hogy önhibáján kivül szerencsétlenségbe sodort polgárai felé nyújtsa ki segítő^karjait és előlegezze a megkívánt pénzösszeget. Hogy pedig valamely pozitív javaslatot tegyek, vázolni kívánom azt, miképen gondolom én gyakorlati keresztülvitelét egy állami segélynek. Minden tokaj-hegyaljai, s erkölcsileg kifogástalan szőlőbirtokosnak joga legyen az ő saját szőlő- területének felújítása vésett a megfelelő kölcsönösszegre a következő feltételek mellett, u. m.: a) A kölcsönkérő köteles egy e végre kijelölendő bizottság elé kérvényt, (melynek s összes melléletének bélyegmentessége kimondatnék) benyújtani, felszerelve azt megfelelő telekkönyvi kivonattal, továbbá a községelőljáróság erkölcsi bizonyttványával, mely kérvényekben világosan kijelölné, melyik szőlőjében, milyen területet kíván felújítani; mikor kezdi meg a munkát és mennyi kölcsönre tart igényt? b) Ezeknek a szabályoknak megfelelő okiratok alapján a ki rendelt bizottság az állam nevében szerződést köt a szőlőbirtokossal, melyben ez a kölcsön kát. holdanként 1500 ft maximális összeg erejéig megadatik, azonban oly kikötéssel, hogy ez a kölcsön évről évre a szükséges és teljesített munkálatok előrehaladása arányában fog folyóvá tétetni és hogy a következő részlet utalványozása a megelőző részlet teljesített befek- tetásétrtl van ffíotrflvA (íu«
