Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-11 / 3. szám
C tvenkilencedik évfolyam. 3. szám. Sátoraljaújhely, 1928. január 11. Megjelenik hetenként kétezer «serdán óe szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. adv) I | Előfizetési ár: r SP ■ Negyedévre. . 2 pengő t yTT'17VIX3T T?1VT! »*-— ÍJ m2j 1 ▼ ír A jI2j 1 ™ I ■ *SÄ" * I soronként 20 fillér POLITIKAI HÍRLAP | Cíyllttór soronként 20 fillér mmniiiFiiiPnwi ii wmiiimrT " Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 106. szám H99HHHHKKBHHHHBBBBHBSBB HHHHBH HHUHHHHBBHIHHHIHI IBBSBHBBEHBHBKSHHBHHHRBflflí FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hifczek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. fi nacionalizmus renesszánca Kultuszminiszterünk fejtegetése^ amelyben a forradalom és ellen- forradalmi idők lelki meddőségének megállapítása után a neona- cionalizmusban találta meg a nemzet életelixirjét, még ma is élénken foglalkoztatja közvéleményünk irányadó tényezőit. A háború utáni felfordult világban közvéleményünk mint egy elasztikus massza kereste azt a vezető gondolatot, amelyik jelentette volna azt a forradalmi vívmányt, amelyért esetleg érdemes lenne lerombolni a múlt bástyáig mert kecsegtet talán az a remény, hogy az uj gondolat méhe megszüli nemzetünk egyetemesebb rétegének boldogabb jövőjét. Sajnos, legutóbbi forradalmaink úgy Károlyi Mihályé, mint Kun Béla forradalmi államberendezkedése, de az ellenforradalmi megtorlások is veszedelmes korcsszülötteket hoztak a világra, úgy hogy közvéleményünknek, az idők csendesedésével, szemben kellett magát találnia a borzalmas csalódással, miközben a romok alól vezér után kiabálva sóvárgott az újjászületés után. Horthy Miklós kormányzónak az érdeme, hogy felismerte politikusaink közül azt a férfiút, akinek kezébe adhatja sorsunk irányítását. Gróf Bethlen István azzal vette át a kormányzást, hogy legyen vége a forradalmi szellemnek, annak a forradalomnak, amelyik meddőségében versengve tett túl egymáson. Mindent a maga idejében, ez volt gróf Bethlen István irányelve s ezen az alapon sikerült is a legmélyebb züllésbe döntött nemzetet a konszolidációnak olyan fokára emelni, amilyent még az úgynevezett győztes államokban is alig lehet felfedezni. Uj közszellem kialakulása kezd megindulni s ennek gyújtópontjában a nemzeti érzés foglal helyet. Nekünk bázisunk ez a nemes nacionalizmus, amelyik nem azért lelkesedik a nemzeti tradíciókért és sóvárog nemzeti vívmányok és előrehaladás után, mert gyűlöli a más nemzetek gyermekeit, hanem mert ebben van a legtöbb tartalom, a i legtöbb idealizmus és ez emelheti fel ismét nemzetünket szorgalom, i kitartó munka, kultúra és okszerű j gazdálkodás által arra a magaslatra, amelyre joggal igényt tarthat- Az az uj közszellem, amelyik a nemzeti érzés renesszáncát tűzte ki céljául, erkölcsi alapon nyugszik s meg van termékenyítve attól a gondolattól, amelyik uj gazdálkodást igényel, amelyben domináns elem kell, hogy legyen Akik élénk figyelemmel kisérik Szlovenszkó politikai és gazdasági életét, emlékezhetnek arra, hogy egyik párt sem izgatott annyit a kormányok és a prágai centralizmus ellen, mint a Hlinka-párt. A Hlinka-párti gyűléseken nagyon gyakran vér folyt, emberek pusztultak el az izgató beszédek hatása alatt, akiket az autonómiáért folytatott állítólagos küzdelemben a csendörfegyverek elé kergettek. A Hlinka-párt lármázott, hadakozott, de egy év óta megszűnt a harci zaj és kisült, hogy minden vak, vásári lárma volt. Azonban a lármának, a népbolonditásnak megvolt a maga csúnya, önző érdeke: a vezérek egy része azért agitált, hogy önmaguknak biztosítsák a jövőt. A nép előtt szidalmazták a centralista kormánypolitikát és most kipattant, hogy ez mind csak azért volt, hogy egy páran maradékbirtokhoz jussanak. A „Slovák“ c. Hlinkapárti újság nemrégiben leközölte azoknak a Hodzsa-párti vezető embereknek a névsorát, akik a magyar birtokosoktól elvett birtokokból maradékbirtokokat kaptak. A lap tele tüdővel harsogta bele a világsajtóba, hogy ime a látszatra szociális célokat szolgáló földreformot politikai érdemek jutalmazására használják fel. A „Slovák“ c. lap és ezen keresztül a Hlinka-párt erősen haragudott ezért. Most azonban kitűnt^ hogy az egész csak müfelháborodás volt és csak azért csaptak ekkora jeri- kói lármát, mert a Hlinka-párti vezetőembereket a maradékbirtokok osztogatásánál kihagyták. A Hlinka-párt elárulta az autonómiát. Most pedig már azt is a takarékosság, a produktumok minőségi és mennyiségi kérdése. Ezek az eszmék jelentik a neo- nacionalizmust, amiből megszületik müveit és jómódú nemzetünk. Ezek azok a gondolatok, amelyek gróf Bethlen István politikáját jelentik, amelyek élesen rávilágítanak arra, hogy a forradalmi szellem, nemzetünk jövője szempontjából ilyen gondolatokkal verseny- képes eszméket felvetni nem tudott, tudjuk, hogy az árulás ára nemcsak a rózsahegyi banknak juttatott több millió volt, mert az árulásnak más ára is van. A Hlinka-párti vezetők egy része a napilapok közlése szerint, maradékbirtokot kapott. Még pedig: a tótmegyeri gróf Károlyi-féle urada lom felosztásánál a következő pártvezérek kaptak nagyobb birtokot: Koválik szenátor 980 ka- tasztrális holdat, Klimkó szenátor 350 kát. holdat, Durcsnsky szenátor 320 hat. holdat, Murin célaminek legkézenfekvőbb próbája az, hogy közvéleményünk undorral fordul el nemcsak a bolsevista 1 eszméktől, dehátborzongással gondol vissza Károlyi Mihályék forradalmára is, amit már az első alkalommal megtagadott a nemzeti amikor az 1920-ik évi választás, kampány alatt meg sem hallgatta azokat a szónokokat, akik hivatkozni mertek ezekre a meddő I forradalmakra. lulosegyári igazgató 1320 kát. holdat és Tomanek képviselő 300 kát. holdat. A lévai Schöller Rt. uradalomból Skicák Ferdinánd kapott 310 kát. koldat. Mindenesetre szép újévi ajándék ez valahány és a megjutalmazott vezérek gondoskodni fognak arról, hogy ezt az egész Hlinka- párt meg is szolgálja. A félrevezetett nép azonban undorral fordul el az olyan párttól, amelynek egyes vezető emberei a nép vállán keresztül az autonómia elárulásával akarnak meggazdagodni! 9 Stefánia műsoros teaestélye A hat hetes farsangi szezont a Stefánia Szövetség helyi fiókjának bensőséges, intim és közvetlen hangulatú műsoros teaestélye vezette be szombaton este a vármegyeháza nagy tanácstermében, melyen városunk elit közönsége a legnemesebb jótékony cél szolgálatában : adott egymásnak találkozót. Az estély a jótékony cél szolgálata mellett rendkívül meleg tüntetés volt a Stefánia elnöke, báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő mellett, akit családi gyásza tartott vissza az estélyen való megjelenéstől, de aki bizonyára értesülve a közönség páratlan érdeklődéséről, a fenkölt személyéhez való ragaszkodás mellett, örömmel állapíthatja meg azt a készséget, mellyel a közönség az anya- és csecsemővédelem magasztos eszközének istápolására mindenkor osztatlanul hajlandó. Viszont másfelől a fenséges asz- szony kényszerű távollétében méltó segítőtársai, a Stefánia vezérkarában I szinte pazarnak mondható ellátással annyi figyelemben részesítették a közönséget, amennyi nem is állhatott arányban a vett csekély anyagi ellenértékkel. A főispáni párral élén ott láttuk az estélyen teljes számban társadalmunk kiválóságait: Payer Ferenc püspöki helynököt lelkészkarával, Bernáth Aladár alispánt, a honvédtisztikart, Lehoczky Sándor törvény- széki elnököt, dr. Oláh István ny. kúriai birőt, dr. Orbán Kálmán polgármestert, gzoller Aladárt, a Nemzeti Bank főnökét, valameny- nyiüket családjukkal s a legszebb, legragyogóbb hölgykoszorut, amilyet csak olyankor láthatunk, mikor egy nemes cél szolgálata hangolja össze a közönséget. Az estélyt megnyitó műsor is pazarul ontotta a gyönyörű közönségre a kiforrott, invenciózus művészet gyönyöreit s Tajdy Jenőnének az anya- és csecsemövédelemröl tartott előadása az asszonyi lélek mélyéről fakadt olyan meglátásokkal gazdagította és a nemzeti létünkkel összefüggő olyan szem9 Minta-párt árulásának ára
