Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-04 / 2. szám
ZEMPLÉN 1928 január 4 2. oldal. csőn már folyósítás alatt áll, s így előreláthatólag az emlékiratnak benyújtása s küldöttség menesz tése szükségtelenné válik. Úgy tudjuk, hogy a Zemplén- vármegyei Gazdasági Egyesület nem hagyja a dolgot annyiban, a megtorló eljárást folyamatba teszi s akkor napfényre kell jönni, hogy honnan vette a Borászati Lapok az említett hirt. 9 legfontosabb kérdés A miniszterelnöknek a karácsonyi ünnepek alkalmából a Budapesti Hírlapban megjelent cikke a legfontosabb magyar kérdéssel: az értelmiség válságával foglalkozott. Maga is elismeri, hogy e válság enyhítése, vagy ami még több volna, megoldása, nem könnyű feladat. Az ország megcsökkent gazdasági erői, a végzetes köny- nyelmüséggel megállapított országhatárok, az utóbbi esztendők tár sadalmi válságai oly helyzetet idéztek fel, amelynek a gyógyítása már csak a feltornyosuló nehézségek miatt is, lassan haladhat előre. A helyzet ma az, hogy a magyar főiskolák évről-évre a diplomás emberek nagy tömegeit bo- csájtják ki falaik közül, akiknek csak egy csekély töredéke tud elhelyezkedni. Elhangzottak olyan vélemények, hogy az államnak nemcsak joga, de kötelessége is bizonyos irányú tevékenységet kifejteni. úgy a pályaválasztás, mint a szellemi osztályozó munka terén" A miniszterelnök véleménye szerint ez nem lenne végleges és céfravezető megoldás. Sokkal lényegesebb, sokkal fundamentáli- sabb okokat kell megszüntetnii hogy az értelmiség veszedelmes elproletarizálódásának gátat vethessünk. A kérdés megoldása más téren, mint a gazdasági erők újjáélesztésének terén nem fekhetik Olyan reformokat és invesztíciókat kell eszközölnünk, amelyek mind több és több munkaerőt és értelmi kapacitást követelnek. Intelligencia fölöslegünket, amely a kötött pályákon nem tud elhelyezkedni, fel kell szívatnunk a termelő munka csatornáin keresztül a gazdasági életben. A miniszterelnök egyenesen felszólítja azokat, akik tőkével és munkával rendelkeznek s igy irányitói, de vámszedői is a magyar gazdasági életnek, hogy több megértést, több áldozatkészséget tanúsítsanak a mával szemB/ZTOS srojts, g/fYffg ben a holnap számára. Végeredményben it! a társadalmi egyensúly egészséges helyreállításáról van szó, amely nemcsak azoknak fontos, akik elhelyezkedést keresnek, de nagyobb mértékben azoknak, akik a termelést irányítják. Bethlen téves felfogásnak minősítette azt a többször hangoztatott követelést, hogy mivel ma az állam a legjobb üzem, a magán- i gazdaság helyzete pedig még min- j dig rossz, logikus, hogy a jó üzem j a rossznak vállalja szociális köte- j lességeit. Ez ellen elsősorban azt hozta fel, hogy nem állítható dogmatikus tételként az államnak, mint üzemnek kitűnő volta, meri ha vannak is feleslegek, ezeknek mind megvan a jövőbeni céljuk. Ha állami beavatkozásról beszélünk, itt a segítés és a beavatkozás csak indirekt lehet Egyedül a szoros és céltudatos együttműködés állam és magángazdaság között segíthet a helyzeten. Az egészséges produktiv gazdasági politikában, a kulturális magasabb célkitűzésekben, a több megértésben, áldozat- készségben látja a miniszterelnök azokat a ható erőket, amelyek, ha a magángazdaság részéről megnyilvánulnak, helyreállíthatják a társadalmi egyensúlyt s megvethetik a társadalmi megújhodás alapjait. Ma sokat beszélnek az egykéről, s vannak, akik panáceát látnak benne a még nagyobb jövőbeni szociális krízisek elkerülésére. Ezzel szemben a miniszterelnök megállapítja, hogy túlnépesedésről beszélni sem lehet, ha csak Ma gyarország ébren tudja tartani a külföldi tőke érdeklődését, s mó dot tud találni munkaalkalmak teremtésére. Ma minden magyar karra, minden magyar agyvelőre, minden magyar csecsemőre szüksége van az országnak, mert végtelenek a jövő feladatai. Olaszország előretörésének egyik fő tényezője a népesedés szaporodásából fakadó expanzív erő, mint Franciaország a születések csekély volta folytán igen nagy aggodalommal tekint a jövő elé. A mai magyar jelen nem öröm, nem boldogság, de éppen ezért kell megsokszoroznunk erőfeszítéseinket, hogy a magyar népnek visszaszerezzük történelmi expanzív erejét. A társadalmi megújulás a történeti újjászületés alapja, a történeti újjászületés pedig a mi esetünkben jelenti mai nehéz hely zetünk megjavítását, röviden Ma gyarország újbóli összekovácsolását. CtCKOUDE* tlASMAíYCfs Városi Mozi Bemutatásra kerül január 6-án pénteken, 7-én szombaton és 8-án vasárnap DON JUAN A szezon legszerelmesebb filmjefi miskolci JCereskdelmi és iparkamara munkaprogramja A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara összes beltagjai a régi szokáshoz híven újév napján küldöttségig keresték fel héthársi Neuman Adolf kamarai elnököt. Ebből az alkalomból Huska Vilmos iparos szakosztály és Fodor Dezső kereskedelmi szakosztályi elnökök üdvözölték. Az üdvözlő beszédekre a Kamara elnöke mély gondolatokban gazdag beszéddel válaszolt, amely beszéd valóságos munkaprogram volt. Részletesen foglalkozott azokkal a gazdasági feladatokkal, igy különösen a fogyasztás fokozása, a forgalom élénkítését emelte ki, amelyek az iparos és kereskedő társadalom gondjainak csökkentésére vezethetnek. Lelkes megértéssel kívánja felkarolni elsősorban a kereskedelmi miniszter ur szép eszméjét a „magyar hét“ nemes gondolatát, melynek minél eredményesebbé tevéséhez örömmel és lelkesedéssel kívánja részét kivenni abból a szervezett munkából, mely ezt a hetet minél jelentőségteljesebbé tenni hivatott. Az ipari, kereskedelmi szervezetek, de egyéb társadalmi egyesületek bevonásával is mindent el fog követni, hogy kiváló magyar ipari termékeink iránt a „magyar hét“-en a kereslet fokoztassék mely munkában kipróbált fontos tényezője leend a kereskedelem, mert a kereskedő boltja a legjobb gyűjtő és kiállító helye a verseny- képes honi iparcikknek — úgy, hogy a magyar hetet bátran nevezhetjük nemcsak a magyar ipar, de a magyar kereskedelem hetének is. Foglalkozott ezenkívül a kivitel konkrét terveinek keresztülvitelé vei s az idegenforgalmi hét eszméjével, amely a jövő év nyári időszakában lesz célszerűen megtartható és amely második alkalmát jelenti a szociális gondoskodásnak s melyet az iparos és kereskedő társadalom javára kíván gyümölcsöztél™. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben Kedvelő <? fizetési feltételek SINGER .VAIf RÓOÍP RtS ZVE KYTARSASAC Sfitoraljaujhely R&kóoil uooa 19 xx x e xx Lapunk legközelebbi száma — a közbeeső önnep miatt — folyó hó 11-én, szerdán a rendes időben jelenik meg. — Egyházi hír. Páyer Ferenc apóst, kormányzói ált. hely- nök Frisnydk János felsővadászi, dr. Nagy József erdőbényei, Kocsiss János szikszói lelkészeket és Homér Gyula püspökhelyettesi titkárt tb. szentszéki birákká nevezte ki. — Tisztelgések a püspöki helynöknél. Az újév alkalmából Páyer Ferenc püsp. helynököt számosán keresték fel, hogy kifejezzék szerencsekivánataikat. Dr. Chudovszky Móric udv. tanácsos, vil. elnök, dr hódosi Kiss Ernő főgondnok, vitéz Zombory József algondnok vezetése alatt az egyháztanács és iskolaszék tisztelgett. Chudovszky vil. elnök hosszabb beszédben fejtegette a hitközségre váró feladatokat s tolmácsolta a hitközség képviseletének jókivána- tait. A püsp. helynök megköszönve az üdvözlést és jókivánatokat, azon reményének adott kifejezést, hogy az ujesztendő hozza meg az igazi békét, mely akkor fog bekövetkezni, ha a társadalom, mely eltért Krisztustól, ismét visszatér Krisztushoz; hozzon sok örömet egyházunknak és szenvedő hazánknak s boldogabb időket mindannyiunk nak. — Újévi jókivánataikat kifejezték továbbá a reálgimn. és kát. iskolák vezetői, a Szoc. Missio Társ. és kát. Nővédő, a Mária- kongregációk elnökei és sokan az újhelyi társadalom tagjai közül. — Uiurvexé». A pénzügy- j miniszter Bognár Sándor sátoraljaújhelyi számellenőrt a IX. fizetési osztályba számvizsgálóvá nevezte ki. Eljegyzés. Dr. Acél Andor kir. törvényszéki jegyző 1927. dec. 31 én eljegyezte Braxatorís Évikét, néh. Braxatorís Pál pü. szám- vizsgáló és tartalékos főhadnagy leányát. — A Strf <nl» inüaoros lea-esiélye Karitativ intézményeink legáldásosabb és legszervezettebb egyesülete, a Stefánia Szövetség helyi fiókja f hó 7-én este 8 órai kezdettel rendezi tánccal egybekötött jótékonycélu teaestélyét. Az estély műsorát Tajdy Jenőné felolvasása nyitja meg az anya- és csecsemővédelemről. —-Lipcsey Krisztina, Lipcsey Tivadar és dr. Tomcsányi Boldizsár Beethoven variációkat adnak elő, mig Pazar István és Pazar Béla zongora és gordonka játékukkal fogják gyönyörködtetni a közönséget. Záhony János énekszámai és Canics István zongora számai teszik még változatossá a műsort. A Stefánia fiók a legnemesebb humánus célok szolgálatához kéri a megértő közönség támogatását, mely remélhetőleg nem is fog el maradni az anya- és csecsemővé delem nemes célkitűzéseinek előmozdítása érdekében. — »Harcin iitf a 91a divatja«. Mit mondanak az orvo sok? Biztosan és veszély nélkül, a „Mira« gtunbenói gyógy vix soványit Mindenütt kapható! NEU SCHt BUDAPEST Sp ujdo női ruh Mindennemű rojt, gomb, cl ruha ésfehérne és flitterdisz"' ruha és Rendelé dudával í Jó meleg i..- tések és strapá fáradtak; ha a ganatok kegyetlc cipő szorításai e nek; ha a bokái tében megduzza< és könnyű járá lános kellemes A SZENT RÓ K I gyógyszert“ Egy nagy csórna Főraktár: Szent tár, Budapest, BUDAPEST 20% e mint e. olcsó . 10% eng olcsó étté: (Kitűnő 1 5 pengő* autótaxi költség, jöhet egy perc ; Otthon é? jól fütött Elsőrendű ki cs. sajé* ezen előny nált 5 Part Budape a Kt
