Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-02-12 / 12. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1928 február 12 a választásról mondjon valamit, ne a régi világról. — Arról beszélek uram, a vá­lasztásról. Akkor jött volna ide az autójával akármelyik nagyságos, méltóságos ur. Akkor szaladgálta vóna be egy óra alatt a Pallagcsa környékét, akkor kurjongattak vóna ezek a sihgderek. Még szógabirót se láttunk, csak szökőesztendőben. — Hát a mostani választásról tudna e valamit mondani ? Sze­retném megírni az újságba . .. — Hiszen mind'választás ez, édes uram. Sajnálom, hogy nem tetszik érteni. Ügyvédekre se igen vöt akkor szükség. Tán azon pe­reltek volna, hogy a Nagyék gorca mellett kövérebb a béka, a Zsele- mér vadkörtefáin szebben fütyöla rigó ? Nem vót itt semmi, teccik tudni. Mi se igen sokat tudtunk Pestről, de ő még annyit se tudott rólunk. — Hát aztán? — Aztán? Kérem szépen. Ma kenyeret adunk a koldusnak is. (Némelyiknek még az se kell) Bocskor helyett csizma, vászon- kankó helyett becsületes ruha fedi a testünket. Ha nem is vet fel az arany, csak-csak kerül garas is a házba. Ahol akkor megéltünk tizen, most megélünk százan, de meg­élhetünk ezren is becsületesen, közakarattal. Akkor vontatón (sár­hajón) hoztak haza lánynézőből a szomszéd faluból, ha egy kicsit sok vót a jó, ma persze vonatra ül a cigány is, ha hegedülni me­gyen. — Aztán hogy jutottak ebbe az állapotba ?- Ne tessék azt hinni, hogy ezt valami ügyvéd perelte ki ne­künk az Úristentől. Ő vele nem lehet perbe szállni. Az urak gon­dolták ezt ki, a bodrogközi urak, meg a tekintetes indzsellér urak. Teccik tudni, úgy vagyunk mi ezekkel a bodrogközi urfélékkei hogy: ami nekünk fáj, nekik is fáj. Egy a terhűnk, egy az ügyünk. A rosszat, ha rossz, viselni nekik is bajos. Teccik tudni, ha a Barathy sok földjét elönti a viz, az én pár holdamat se hagyja szárazon. Ha az én lábamat töri a csizma — mert töri neki is szőrit a ci­pője így van ez, uram 1 Választás ez, uram 1 Teccik már érteni ? — Nézze, bátyám I — veszem fel a vitát — Wagner Károly a nép barátja. Ügyvéd ember. Jó szónok. Öröm hallgatni. Ő még sok jót tehet a népért. Próbálja­nak már mást is, ne csak itthoniakat — Uram ! Mondok én valamit. Wagner Károly ügyvéd ember, jó ember, szépen beszél. Nem mon­dok rá egy árva rossz szót se. De uram 1 már bocsásson meg, BiZ.Qj ryoss. gtfYHE OOKÖiADB HASí-iíiJ IÚ a Ahogy a szemébe néztem ennek a bodrogközi magyarnak, láttam benne a szeretetet a földje iránt, vidéke iránt, fajtája iránt. Láttam mennyire fél az idegentől, a bi­zonytalantól. Megszűnt az árvizes idő, de tán még az is vissza jön, ha hűtlen lenne Bodrogköz a fiá­hoz, mert érdemelhet e mást az, aki áruló ? A Egyébként a Barathy-párt a maga biztos fölényének tudatában nyugodtan nézi az eseményeket. Sehol semmi szabálytalanság. Még csak hangos szó sem esik az el­lenféllel szemben. Nem úgy a Wagner párt. Különböző helysé­gekben, például Cigándon, Agár- dón titkos gyűléseken igyekezett híveket toborozni sikertelenül. Sok emberben már az is gyanút kelt, hogy akkor, midőn Barathy Bélát maga a kerület is jelölte és az Egységes Párt is jelölte, hogyan akadhat valaki, aki ugyanazon prog­rammal abban a kerületben jelölt­ként eiőálljon. Beszélik, hogy a Wagner-párt tagjai komolyan gon­dolkoznak az egyhangú képviselő- választásról. Ők is csatlakoznak a Barathy-párthoz. A Cigándon igen nagy felháboro dást keltett a választok között K. M. odavalósi lakos féktelen kor­teskedése, ugyannyira, hogy a helybeli csendőrőrs az illetőt le is tartóztatta, mert a Szövetkezetben sok ember előtt mellét verve, han gos szóval dicsekedett, hogy ő a kommunizmus alatt agitátor volt ma is kommunista és agitátor. Többek között azt a kijelentést is tette, hogy minek a papoknak az a sok föld, hiszen nem csinálnak semmit, csak dumálnak dumálni pedig ő is tud minden fizetés nélkül. Hozzáfűzni valónk csak annyi hogy ez az ember volt az, aki faluról falura járt agitálni Barathy Béla ellen. A Legújabb értesülésünk sze­rint ugylátszik mégis csak egy­hangú lesz a választás a Bőd rogközön, mert feloszlóban van Wagner Károly pártja. Cigán­don a leghívebb emberei is odahagyták. Ricsén is kezet nyújtottak egymásnak az em­berek és együtt készülnek sza­vazni Barathy Bélára. Tart­hatatlan a Wagner Károly je löltsége. Már a visszalépéséről beszélnek. Ezesetben egyhangú lesz a választás. ha az ügyvédek olyan sok jót te­hetnek, miért hagyták keresztre feszíteni Krisztus urunkat ? Erre feleljen uram. Meg aztán jól nézne ki Riese, ha Dámócról választana bírót, Leányvár meg Csékéről. Mert a faluban nincsen arra való ember. Jobban tudja a helybeli az én ügyem bajom a szomszéd falusinál, még ha aranyos lenne is a szája. A pesti határ meg kicsit messzi is van. Más a pesti sima járda, más a Tisza töltés; más a pesti vízvezeték, más a ricsei ka­nális. így van ez uram! Ez ám a választás. Még a porszem is atra figyel most itt, hogy nem árulja-e el a gazdája. Ettől függ a sor­sunk, a jövőnk. Barathy Bélát ez a föld szülte. Ebből van a szive, a vére, a húsa a csontja . . Ebből a borogközi porból, amelyik resz­ket a becsületéért, hogy a belőle gyúrt embert emelje magasra a többi bodrogközi becsülete, aki ennek a mi földünknek szer etető­ben, hűségében kipróbált. Nem a mézes mázos beszéd, hanem az, aki akart is, tudott is nagyobb és jobb kenyeret adni a kezünkbe, akinek a boldogsága egy a mit boldogságunkkal, mert őt is ez a bodrogközi föld teszi szerencséssé vagy koldussá. Így kell választani most kérem szépen. Ezért vagyok én Barathy-párti. — De a felesége biztosan Wag- nerista! — Az enyém nem ! Nálunk egy a vélemény mióta megesküdtünk. Akkor is egyet akartunk, azóta is mindig csak egyet akarunk. Hi­szen „tál, kanál csördülés nélkül nem esik“, de ha rákerül a sor, mi egyek vagyunk. Vannak, tudom én, hogy vannak házak, ahol az egyik ide, a másik oda szavazott a múlt választáson is. Ezek a gyávák kérem szépen, meg a ha­szonlesők. Minden helyen szépek akarnak maradni, minden helyről mézet akarnak gyűjteni. Ezek a két vályúra járók. Mi nem va­gyunk ilyen két vályús fajták Mert fajta hordja ezt. — Kié lesz hát a menyasszony ? — Az itthoni legényé, kérem alássan. Nem adjuk idegen por­tára ? — Isten áldja meg, kedves bá­tyám ! Megírhatom ezeket az új­ságba ? — írja ha akarja. Ha nem akarja, azt se bánom Ha már elmulasztotta 1927-ben, pótolja az idén és tegyen egy próbautat az 1928 as typusu jRercedes-Benz-n Ili hplnicrnrinb' BudaPest, IV., Váci ucca 24 szám U] llLiyiűiyblim. Telefon: T. 229 94. és T. 140-70 Mercedes-Benz Automobil R. T. :E3T X ^ E 3ZZ — Szudy Elemér a mi­niszterelnöki sajtóosztály vezetője Gróf Bethlen István miniszterelnök Szudy Elemér min. osztálytanácsost, a mi­niszterelnökségi sajtóosztály eddigi helyettes vezetőjét bízta meg a sajtóosztály vezetésé­vel. Szudy Elemérrel a sajtó­nak egyik legértékesebb, ki­váló tehetségű tagja kerül a sajtófőnöki állásba, aki igen nehéz időkben a legnagyobb elismerésre méltóan állta meg helyét nehéz és felelősségtel­jes pozíciójában. Határozott s amellett megértő egyénisége magas állásában nagy nyere­sége közéletünknek s érthető az az általános öröm, mellyel megbízatása alkalmából őt az országos sajtó üdvözli. — A közigazgatási Nizott- «ág ülése. Zemplénvármegye Közigazgatási Bizottsága folyó hó 13-án d. e 10 órai kezdettel tartja Széli József főispán elnöklete alatt február havi ülését. — A hadseregföparanec- nok szemlét tartott az új­helyi zászlóalj fölött. A sá­toraljaújhelyi honvéd zászlóaljnak magas vendége volt csütörtökön. vitéz Jánky Kocsárd altábornagy, a hadsereg főparancsnoka a déli gyorssal Sátoraljaújhelybe érkezve egyenesen a honvédlaktanyába ment, ahol megszemlélte a zászló­aljat. A délután folyamán a gya­1 korlótéren volt szemle, mely után : vitéz Jánky Kocsárd úgy a tiszti- I kar, mint a legénység előtt a leg- I nagyobb elismerését fejezte ki. — Áthelyezés. Schäffberger László ni kir. csendőrfőhadnagyot felettes parancsnoksága Sárospa­I takra helyezte át. — Májusbnn kszdOdik a j szluházi szezon A kerületi I beosztás ezúttal kizárttá telte, hogy I Gulyás Menyhért színigazgató téli szezonra látogasson el Ujhelybe. j Kecskemét és Nyíregyháza is egy- képen a téli szezonhoz kötötték : magukat — jelenleg Nyíregyházán játszik a társulat — s így nálunk ' csak májusban kezdhetik meg a szokásos szezont. Ez azonban azzal az előnnyel jár, hogy a legjobb műsort adhatják s egy­másután kerülhetnek lejátszásra a fővárosban addig bemutatott slá­ger darabok. Gulyás Menyhért teljesen újjá szervezte s a legjobb erőkkel frissítette föl társulatát. Gulyás Menyhért az újhelyi kö­zönség előtt már beigazolta, mi­lyen kiváló gondot fordít a kö zönség igényeire s így kétségte­len, hogy a májusban kezdődő szezon sok újdonsággal és tartal­mas műsorral biztatja a közönséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom