Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-29 / 8. szám
2. oldal. ZEMPLÉN azt az elenyészően csekély ellenzékkel szemben, nagy többséggéf 30 szavazattal 7 ellenében, elfő gadla, elvetvén a kisebbségnek a bérleti szerződés további fentartá- sara vonatkozó javaslatát. Most nézzük közelről a sokat emlegetett \asutforgalmi ajánlatát és szereplését ez ügyben. A Vasutforgalmi, holott jól tudta, hogy a Tallyai Kőbánya R. T. birtokon belül, törvényhatő- ságilag és belügyminiszterileg jóváhagyott 15 évi bérleti szerződés birtokában van, 1927. évi dec. 12 én ajánlatot nyújtott be a községhez, melyben 150.000 pengő alaptőkével biró rt. alapítását, a részvények 20%-ának a község részére való átengedését, a bérleti összegnek 10°/o-al való felemelését s évi 10 — 15.000 vagon kőnek kitermelését ajánlja meg az esetre — ha a község a bérletet neki adja. A község ezen ajánlattal nem foglalkozott de nem is tárgyal háttá azt pillanatig sem komolyan, mert a Tállyai Kőbánya R- T. 15 évi szerződése tényleg és jogszerint érvényben lévén, a Vasutforgalmi megismételt és kibővített ajánlatát is nem tekinthette másnak, mint jogi abszurdumnak. Minden laikus tisztában lehet az ilyen körülmények között tett ajánlat értékével s valóban nem is igen lehet mást feltételezni, mint azt, aminek a községben előttünk oly sokan kifejezést adtak, hogy a Vasutforgalminak erősen érdekellentétes az, hogyakopaszi bánya üzem az ismertetett arányokban helyeztessék üzembe. Ez a tállyai kőbánya ügyben az írott betűnek, a szerződéseknek, az ajánlatoknak, a képviselőtestületi közgyűlésnek megfelelő helyzet. Semmit el nem vettünk belőle, semmit nem tettünk hozzá. Legközelebbről világítja meg egyébként a helyzetet és a Tállyai Kőbánya R. T. elfogadott ajánlatának a községre, a község lakosságára és munkásságára kiható jelentőségét a község egyik legtekintélyesebb, általános tiszteletnek és becsülésnek örvendő, érett gazdasági tapasztalatokkal s egészséges szociális érzékkel megáldott tagjának, Szirmay Sándor szőlő- birtokos, törvényhatósági és képviselőtestületi tagnak előttünk ez ügyben kifejtett véleménye. — Legjobb meggyőződésem szerint — mondotta — a képviselőtestület által elfogadott határozat az, amellyel Tállya község nehéz helyzetén s valósággal Ínséges viszonyok között élő munkásságán segíthetünk. Az elfogadott határozatnak óriási gazdasági és szociális jelentősége van. Kap a község elsősorban 102 magyar hold legjobb minőségű szántóföldet, melyet bérbe adhat kisgazdáinak, akiket ehez semmiféle földreform hozzá nem juttathat; kap 24.000 P-t azonnal, melyet legégetőbb szükségleteinek — melyek bizony mindig nagyobb számban és szinte égető sürgőséggel jelentkeznek — kielégítésére fordíthat. Hogy mást ne mondjak, itt van többek közt a jegyzői lak tovább már alig ódázható felépítésének kérdése. Kap a község heti és országos vásártartási jogot az ebből folyó rendszerinti jövedelemmel; kap 5 holdnyi rendkívül értékes belsőséget, megkapja végül továbbra is a meg nem vett területek utáni évi bérösszeget. — Mindezek mellé — folytatta tovább informálónk — nem hagyható figyelmen kivUl az az igen jelentős közvetett haszon sem melyet a bányamű nagyarányú kifejlesztése jelent a községnek, kereseti, forgalmi és egyéb adókban, nem hagyván figyelmen kívül azt sem, hogy a beruházni szándékolt két millió pengőnek legalább egy harmada itt marad, a község gazdasági életereibe folyik át. — Szociális tekintetben is óriási és talán legméltánylandóbb jelentősége van az ajánlat elfogadásának. Nem kell közelebbről magyaráznom — folytatta Szirmay Sándor meggyőző okfejtését —, hogy a szőlőművelés válságos helyzete miatt — hiszen gazdáink egymásután hagynak fel a szőlőműveléssel — milyen nehéz, ínséges helyzetbe jutott a község munkássága mely eddig mégis csak úgy ahogy a szőlőmunkából fenntartotta magát. Ezt a kereset nélkül maradt munkásságot egyedül a más munkaalkalom nyújtása mentheti meg a katasztrófától — a bányaüzem, mely 4 - 500 munkásnak fog állandó és jó keresetet nyújtani és az egyedüli eszköz, amely nálunk a munkáskérdést megoldhatja. Hiszen mi szőlőbirtokosok — szinte magunk és érdekeink ellen beszélünk és cselekszünk, mert mi fogjuk legjobban megérezni a munkabér megdrágulását. — De mi is engedtünk — fejezi be fejtegetését Szirmay — a magasabb szempontoknak s a legjobb lelkiismerettel jelenthetem ki, hogy Tállya községnek semmit sem szabad elmulasztania, hogy jövő boldogul vsának ezt a kínálkozó feltételét — amelyért a kezdeményezőket nem gáncs, hanem elismerés és hála illetheti, — mely nek ellenértéke a lapokban közölt becsléseket nagyon, de nagyon messze túlhaladja — minden ren- delkezésr; álló eszközzel meg ne ragadja. A község iparosainak vélemé nyét Kisszely Ferenc ipartestületi elnök fejtette ki előttünk s annak hangoztatása mellett, hogy a báB/zros irons, £Nrffg (fÖk<DtÁC£$ M&fcMAJTCfa nyaüzem létesitése„a község ipa- , rosainak ugyancsak legnagyobb 1 és legközelebb fekvő érdeke, azt húzta alá különösebben, hogy a nagyüzemmé való kifejlesztésnek gáncsvetésekkel való elodázása a ! leghatározottabban ellentétes a község és lakosság érdekeivel. A község lelkészi kara — akikről először illett volna szólni — i ugyancsak egyértelműen a nagy terv legsürgősebb megvalósításának szükségessége mellett nyilatkozott. A legélesebben elitélték egyben azt a módot, azokat a legkevésbé sem válogatós eszközöket, melyek a közönség félrevezetését célozzák s amelyek minden eszközt megfelelőnek és a jó ízléssel összeférhetőnek találnak, hogyha ezekkel — hátmögötti érdekből — az ügy közérdekű kifejlődésének útjába akadályokat gördíthetnek. A község kisgazdái közül Juhár János és Tóth Lajos birtokosokkal beszéltünk, Információik szerint a község gazdái a legmeg- értőbb belátással fogadják a tervet és tisztában vannak a község gazdalakosságának érdekeire is kiható fontosságával. Az uccákon munkanélkül sétálgató munkáscsoportokkal eredünk szóba, akik keserűen panaszkodnak a mostoha munkaviszonyokra, de nem akadt közöttük egyetlen egy sem, aki annak a reményének ne adott volna kifejezést, hogy a kőbánya megjavítja az ő életük folyását is. Csak az a kívánságuk, hogy már tavaszra megnyíljék a munkaalkalom. ügy értesülünk, hogy a vállalkozás nagy figyelemmel lesz a tállyai kereskedők kívánalmaira is és egyenlő feltételek esetén a szállításoknál őket részesitendi előnyben. Ezzel azután be is fejezhetnők beszámolónkat, ha a tállyai közönséget nem háborította volna föl annyira a hétfőn megjelenő fő- j városi lapnak a tállyai kőbánya ! ügyről a legutóbbi számában köz readott szenzációssá fölfujt tudósítása. Nem kell azt közelebbről magyarázgatnunk, hogy az érintett fővárosi laptól — a tokaji választókerületben felmerült eseményről lévén szó — a közelmúltak ta- , nulságai nyomán más tudósítást nem is várhattunk és nem is várt senki. A tállyai kőbánya ügyről hozott tudósítást is az a politikai j ellentét formázta ki a valóságtól messzire ellévelyedővé, amely két | választás keserű konzekvenciáinak levonására kényszeriiette a lap szerkesztőjét. Ez a körülmény azután fel is mentene bennünket e lap cikkére teendő észrevételektől, ha nem foglaltatnának abban mégis any- nyira súlyos valótlanságok, melyek a cáfolatot egyenesen kihívják. Már a közlemény tagadhatatlanul hangzatos cime is ferdítés. Hol lehet ott késhegyig menő harc, ahol a képviselőtestületben több mint négyszeres többség áll a kisebbséggel szemben. Maillot & Nagy Ármin, címezi tovább laptársunk a riportot. Itt is erős a tévedés, mert illetékes helyen szer zett értesülésünk szerint Nagy Árminnak a bánya üzemben, a vállalkozásban semmi érdekeltsége nincs. A Reggel tudósítója mint geológus, mutatkozott be a Bodnár fivéreknél, de tőlük — Bodnár Imre előttünk tett kijelentése sze- rtnt — semmiféle olyan információt nem nyert, mintha ők anyagi romlásukat közetve, vagy közvetlenül báró Maillot Nándornak tulajdoníthatnák. A Biró Lajos képviselőtestületi taggal folytatott beszélgetésre pedig annyi a megjegyzésünk hogy Biró Lajos is az Urikányi ajánlat mellett volt, ha a gyűlést előző vasárnap esti 6 óráig — az átengedendő földekre vonatkozó kérdésére választ kap. A kívánt választ azonban esak éjfélkor kaphatta meg s igy legalább is különös, hogy ilyen fontos ügyben véleményének és állásfoglalásának megváltoztatására hat óra elegendő volt. Az sem felel meg a valóságnak, hogy Tállya házain ilyen felírások jelentek volna meg : „Gyújtsátok föl a kopaszi rabló kastélyát. Ne hagyjátok elrabolni a Kopaszt.“ Ilyen felírás egyáltalán nem szerepelt és nem szerepel a tállyai házak falain. Ilyen — a bujtoga tásra rendkívül jellemző — felírás Toldy jegyző és a közs. biró háza ! falán reájuk, tehát nem Maillot I báróra vonatkoztatva éktelenkedett, j Toldy jegyzőt rablóbanda vezér i nek, a bírót meg rablóvezérnek j titulálva A csendőrség a firkáló kilétének megállapítására ma is folytatja egy miskolci államrendőrségi detektivvel a vizsgálatot, ami természetes is, mert mégsem lehet szabadon gyújtogatásra és gyilkosságra izgatni. Semmiféle presszióra, erőszakolásra vonatkozó adatot nem tudtunk Tállyán, szorgos utánjárás dacára sem felfedezni. Ellenben 1928 január 29 aUOSPESTBE UTAZIK ?! 20°/o engedményt kap mint ezen lap előfizetője olcsó szoba-árainkból, 10°/« engedményt kap olcsó éttermi árainkból, (Kitűnő házi konyha.) 5 pengőt megtakarít autótaxi kéltségét, mert gvalog átjöhet egy perc alatt a pályaudvarról Otthon érzi maját!! jól fűtött szobáinkban. Elsőrendű kiszolgálás, szigorúan családi jelleg saját érdeke — ezen előnyök folytán, hogy okvetlen nálunk szálljon meg. grand JCotel Park pCagyszállcda Budapest, Vili. Baross-tér 10 j a Keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben megállapítottuk, értesítette Szklt kántor-tanítót, ügyben való el veszi tőle zokon dóságokat rész* kiszolgáltatja, an >s tette, kivételév désnek, melyhez kának* fölöttes I latéval kell igazc A képviselőtes podás történt ai hogy csak a kijei szélnek pro és Ármin azért nen Lajos felszólalási erre kijelölve. Szourál Lajos tos semmiféle p: szélést nem fejte körében, errf sz1 s ennek cáfolaté: ipartestületi elnöí nyilatkozata. Ez a tállyai I tállyaiak megvil azt hangsulyozzá nak felülni semn nan jövő uszitási kijelölt céljaik fe testület határozati dűl szolgálja Tá fejlődését, a nag való szabadulást, munkásság érdél xx x x — ©rszággj •eltfvélasztás laNztókeriidet választókerület oi viselője, Janka ív lelkész, egyházi mandátumáról — ben való nagy e vatkozással — I mondás folytán központi valasztr lasztást f. évi fe tűzte ki. Választó nökül Janka Pé lakost, helyettes Dezső eigándi h Értesülésünk sze Egységes Párt h: dr. Barathy Bél földbirtokost fogj pont jelölését a állónak és a leg kell tartanunk, n a kerületben nag és köztiszteletnek kés és kiváló túl nyára nagy több tani részére a < amennyiben akac jónak látná vele az eleve is remér — Vitézi ni Vitézi Művész F port vitéz Végh vész, a propagan tője, Hadházy Ka Novák Marg t és fővárosi szinmüvt désével a vitézi í hó 1-én a Városi tézi napot ’»ndas
