Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-29 / 8. szám
Ctvenkilencedik évfolyam. 8. szám. Sátoraljaújhely, 1928. január 29. Megjelenik hátanként kétamar «serdán óa ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. STyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FEI.ELÓS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. nism Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MiZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. »ám. A tállyai kőbánya ügy — tállyaiak megvilágításában (Kiküldött tudósítónktól.) Mióta az annyi nyomorúságot reánk zúdító trianoni béke súlyos gazdasági következményei csak a legnagyobb erőfeszítéssel leküzdhető problémákként meredez- nek elő csonkaországunk létfeltételei közül, sokszorozott jelentőséget nyert minden meghagyott földterületünknek produktiv gazdasági kihasználása. Megcsonki főtt, leglényegesebb gazdasági erőforrásaitól megrabolt országunk nta nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy kihasználatlanul, parlagon hevertesse megmaradt területének legkisebb részét is. Gazdasági és szociális életjelenségeink egyaránt megkövetelik a termelésnek minden területre való intenzív kiterjesztését. Ezért egyik legfontosabb iránya ma gazdasági életünknek, hogy megmaradt földterületeink eddig elhanyagolt, szunnyadó erőforrásait feltárja, a terméketlen területeket okszerű talajjavítással termővé tegye s megnyissa mindazokat a zsilipeket, melyeken át uj erők ömölhetnek senyvedő gazdasági életünk ereibe. Fokozott jelentőséggel áll ez a Tokajhegyalja területére, melynek jelenlegi szorító gazdasági helyzetét az élezi ki különösen nagy nehézségekkel megoldható kérdéssé, hogy a jóformán kizáróla gos gazdasági művelési ág, a szőlőtermelés, részben a természet mostohasága, részben a piacok elveszítése miatt válságba jutott s a legsúlyosabb gazdasági és szociális jelenségek leküzdésére nem áll rendelkezésére pótlás, a más művelési ágakra való áttérés lehetősége. Innen van hogy a Tokajhegyalja termelői mindegyre vigasztalanabb tekintettel néznek a jövőbe, innen van, hogy a Tokajhegyalja munkássága a megélhetését biztositó s a mindig csak ritkábban jelentkező munkaalkalmak hiányában a legnagyobb nyomorúság lejtőjére jutott, de innen van viszont, hogy a Tokajhegy- aljdn a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk és támogatnunk nem • Tállya, 1928 jnnuár 26. zeti, társadalmi, gazdasági és szociális szempontból, minden olyan lehetőséget, minden olyan törekvést, minden olyan megmozdulást, mely oda irányul, hogy a Tokajhegyalja parlagon heverő területeit a termelés szolgálatába állilva, a gazdasági erők feltárásával és a tőke erejének latbavelésével sietve siessen segítségére a Tokajhegy- aljinak s elsősorban is munka- alkalom teremtésével a Tokajhegyalja legelesettebb munkásságának. Ezek előrebocsátását tartottuk szükségesnek, mikor a Tállya község határában megnyitandó kőbánya dolgával közérdek és a vármegye közönségének tisztánlátása érdekéből mi is foglalkozni kívánunk. Foglalkozni azok után, hogy ez a Tokajhegyaljára, Tállya községre, Tállya és a szomszédos községek legnehezebb helyzetben élő munkásságára rendkívül nagyjelentőségű gazdasági terv jóformán országos port vert föl a közeli és a távolabbi sajtóban. Anélkül azonban, hogy az ezen kérdéssel foglalkozó cikkek — tisztelet a kevés kiviételnek — mást árultak volna el, mint részben rosszul értesültséget, részben egy még mindig keserves emlékű politikai vereségből táplálkozó tendenciát. És nagyon szomorúnak kell tartanunk, hogy a Tokajhegyalja egyik legnehezebb helyzetben levő községére és lakosságára olyannyira végtelen fontosságú gazdasági terv atkáimul szolgálhatott egyik, a közérdek szolgálatára hivatott orgánumnak arra, hogy a gyanú színébe öltöztessen a kérdés körül megnyilvánult minden törekvést, minden jóakaratot és jószándékot és diszkreditálni igyekezzék egy tekintélyes községi képviselőtestület óriási többségének a közérdek jól felfogott szempontjából, alapos megfontolás után hozott határozatát. A tervbe vett és Tállya község képviselőtestületének határozatával alátámasztott s közvetlen tapasztalatunk szerint a község lakosságának 90 százalékos többsége által kívánt és óhajtott, két millió pengő beruházással létesítendő bányaüzem olyannyira közérdekű, hogy kicsinyesnek tartanók e kérdés körül polémiába is bocsátkozni. Nem teszünk mást, mint szárazon ismertetjük a tényeket s Tállya közég irányadó tényezői nek és társadalmi rétegeinek e kérdésben előttünk is kifejtett felfogását. Tállya községben nyoma sincs az izgalomnak. A község rendben és csendben éli nyugodt téli életét, mint amikor még hó takar mindent, hó a szőlőhegyeket, hó a Kopaszt is, mely mozdulatlan fehér egyhangúságával mintha különösebben is tüntetne az ellen az érdeklődés ellen, melynek egy idő óta központjába került. A Kopasz egy kopár, köves feltalaju terület, mely legelőnek is alig alkalmas és időtlen idők óta, ki nem használása folytán holt területét képezi Tállya község határának. Holott mégis nagy kincs. És nagy kincs különösen ma, mikor kőbányáink a trianoni ebek harmincadjára jutván, elsőrangú kőanyagával szinte korlátlan lehetőségeit nyujtia az elveszitetteket pótolható kőbánya mivelésnek. A Kopaszon a Bodnár fivérek szereztek zárt kutatási jogot, majd szerződésre léptek a községgel a kitermelésre. Tőke hiányában azonban nem tudták a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni s báró Maillot Nándorhoz fordultak, hogy segítse elő egy r. t. alakítását. A báró erre hajlandónak mutatkozott az esetben, ha a részvényeket tállyaiak jegyzik. A tárgyalások eredményre vezetvén — a Bodnár fivérek a kutatási jog átengedéséért 150 milliót kaptak — az érdekeltség ajánlatát a községhez beterjesztette. A közs. képviselőtestület az ajánlatot egyhangúlag elfogadván az Elöljáróságot a szerződés megkötésére utasította. Az 1927. évi febr. 20-án megkötött szerződés szerint a 100 000 pengő alaptőkével szabályszerint megalakult Tállyai Kőbánya R. T. 15 évre bérbevette a községtől a bányaterületet. A feltételek szerint a r. t. fizet a községnek minden vagon zúzott kő után 1 pengőt, minden vagon kocka kő után 4 pengőt és ezenkívül legkevesebb évi 1600 P haszonbért. A szerződést a Törvh. Bizottság 1927. évi március hó 30-án tartott közgyűlésében azon változtatással hagyta jóvá, hogy a r. t. a zúzott kő vagonja után 1 P 25 fillért, a kocka kő vagonja után 6 P-t tartozik a községnek fizetni. A szerződést végső fokon a belügyminisztérium is jóváhagyván, a r. t. a kitermelést — mely az alaptőke keretei között s az ezáltal engedett beruházások korlátáit tekintve, évente csak 4—5000 vagon kő kibányászását tette lehetővé — megkezdette, korlátozva azáltal is, hogy a bányamű a vasúttól 35 km távolságra fekszik. A Tállyai Kőbánya R. T. 1927. év végén annak belátásával, hogy az alaptőke nem nyújt lehetőségeket a bányaüzem olyan arányú kifejlesztésére, amely mellett a községnek anyagi érdekében álló, de különösen a szőlőmunka pangása miatt kenyér nélkül levő munkásság foglalkoztatására számottevő termelést fejthet ki, a múlt év végén olyan nagyobb tőke megszerzése iránt tett lépéseket, amely a bányaüzemben nagy befektetéseket eszközölve a termelésnek napi száz vagonig való felfokozásával a község anyagi érdekei mellett 4— 500 munkásnak biztosítana megélhetést. Ilyen tőkeerő az Urikányi bánya r. t. személyében hamarosan jelentkezett is, amely hajlandónak nyilatkozott a bányaüzemet 2 millió P befektetésével a jelzett arányokban kifejleszteni. Az Urikányi azonban bekapcsolódását, illetve az üzem nagyarányú kifejlesztését azon feltételhez kötötte, hogy a község a bányaterületet vétel utján tulajdonjogilag engedje át, miután egy 15 éves bérletbe — s ez kézenfekvő is — nem invesztálhat 2millió P —huszonöt milliárd K. tőkét. A Tállyai Kőbánya r. t. erre ajánlatot adott be a községhez a bányaterület megvételére. Felajánlott a községnek vételárul a bánya területének megfelelő 102 j magyar hold prima szántóföldet, 24.000 P-t, heti és országos vásár tartási jogot annak jövedelmezőségével, öt hold belsőséget s a meg nem vett területekre a bérleti szerződésnek 1959-ig való meghosszabbítását kérve — az évi 1600 P haszonbér további fizetését. Ezen ajánlat a f évi január hó 16-án tartott képviselőtestületi közgyűlés elé került, amely belátva az i ajánlatnak úgy a község anyagi, mint a lakosság gazdasági és szociális helyzetére kiható óriási jelentőségét, fontosságát, előnyeit;
