Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-05-20 / 38. szám
ötvenkilencedik évfolyam. 38. szám. Sátoraljaújhely, 1928. május 20 Megjelenik hetenként kétezer eaerdén ée eiombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. adv) I I Zemplén El6fizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: H négyzetcentiméterenként. POLITIKAI HÍRLAP I Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. aaám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ssám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Kossuth és Bethlen Irta: Udvardy Miklós A magyar közönség az amerikai Kossuth zarándok útnak inkább csak külsőségeit ismeri, pedig ez az ut oly mély tanulságokat hozott nekünk, amelyeket meg kell ismernünK valamennyiünknek. A sok hatalmas tanulság és mélységes impresszió közül kettőt, - a legnagyobbat — le kell szögeznünk. Az egyik az, hogy őszintén be kell vallanunk, hogy az ötszáz magyar kiküldött szives látásának nyitja az a varázsige volt, hogy Kossuth Lajos halhatatlan nagy nevével kopogtattunk a hatalmas Unió kapuján. Ez a véghe- tetlen nagy szellem ma, több mint háromnegyed századdal amerikai diadalutja után, olyan tiszteletben, olyan kegyeletes megbecsülésben él az amerikai közvélemény előtt, hogy az ő nevére megnyílnak a kapuk és szivek. Kossuth Lajos talán nagyobb, a Kossuth-kultusz talán mélyebb és igazabb ennek a 120 milliós hatalmas idegen népnek a soraiban, mint idehaza, elárvult szülőföldjén. Kossuth életét, működését, beszédeit tanítják az amerikai iskolákban: szónokok idézik, milliók ismerik és tisztelik és büszkén dicsekszik ma is az, akinek atyja vagy öregatyja látta, ismerte Kossuthot. Az a halhatatlan sziveslátás, amibe bennünket részesítettek a „Kossuth nemzetének“ szólott. Az emberiség egyik legfényesebb szellemét a világtörténelem egyik legnagyobb szabadság hőséttisztelik benne. És teszik ezt azok, akik alig száz-százötven éves nemzeti történelmüknek lapjait oly mértékben becsülik, mint talán egy más nemzet sem. Egymást érik a hatalmas emlékművek, gigantikus oszlopok, obeliszkek, gyönyörű építmények, amelyek Washington György, Lincoln, Jefferson, Garfield, Grant, Lee stb. nagyságát hirdetik. Nagynak keli lennie annak a nemzetnek, amely nagyjait Így megbecsüli. És tiszteletet érdemel az a nemzet, amely más idegen távoli népek igazi nagyjait is megbecsüli. Nekünk magyaroknak szá- szorosan jól esett a mi Kos- suthunknak ily nagy megbecsülése a messze idegenben. Nem csak jól esett, de egyúttal egy hatalmas mértékjelző is volt a mi részünkre. Megmutatta nekünk Kossuth Lajosnak igazi mértékét, valóban világtörténeti nagyságát. Ha felemelő érzés volt ránk nézve az a Kossuth-kultusz a másik világrészben, viszont egy másik észleletünk a megnyugvás érzését váltotta ki: az, hogy a mai Magyarországról egyetlen nevet ismer az Unió közvéleménye és ez a Bethlen Istváné. Pedig saj nos. nem mondhatjuk, hogy a mai Magyarországot, mostani szomorú helyzetünket, jól ismernék. Ennek dacára is ismerik Bethlent és nemcsak ismerik, de nagyra is becsülik. Néhány olyan tényt látnak a józan, gyakorlati amerikaiak, amely még nekik is imponál. Azt, hogy Magyarország rendbehozta államháztartását, hogy pénze stabil, állandó és komoly érték és hogy itt hét év óta tud állni egyállamfér- fiu, aki nemzetét a mélységből kihúzta és vasakarattal, céltudatosan, ezer nehézséget legyőzve, biztosan viszi előre egy jól kiszabott utón. Most láttuk, Amerikába kellett kimennük azért, hogy egész bizonyosan meglássuk, hogy Bethlen István nemcsak a magyar kincstár és a magyar pénz, de a magyar nem- net hitelét állította helyre a világ nagy népei között. Nemcsak pénzügyi hitelét, a szó rideg fináncélteimében, de azt a hitelét a magyarságnak, amelyre még sokkal nagyobb szükségünk van. Hogy a magyar akar élni és tud élni. Hogy életképes nemzet, amelyre figyelni, amelyet tudomásul venni, amelyet segíteni érdemes. A Kossuth, a lánglelkü és lángszavu szabadsághös, egy csodálatosan heroikus szabadságharc glóriájával vitte be népét a világ köztudatába. Bethlen István egy hasonló gigantikus erőfeszítéssel rántotta ki nemzetét a sötét szakadékból a napfényre, ahol már létét észre kell venni. Ezért ismerik, ilyennek ismerik Bethlent. Nagy megnyugvás nekünk, idehaza! Párhuzamot még sem lehet vonni Kossuth és Bethlen között. Kossuth a lezárt dicsőséges történelem; Bethlen a zajló élet ismeretlen holnapjaival. Egyet azonban mégis lehetetlen észre nem venni. Kossuth nemzetéért idegen földre megy és hol talál megértést? Angliában ünnepelik, amerikai útja a diadalut. Itália második hazája lesz. Ez a három nagy nemzet, ahol megértették Kossuthot és szót emeltek a magyarságért. És ma, ugyanez a három nagy nemzet az, amelyhez Bethlen fordult és amelyek megértették őt. Bethlen politikája, ha eszközeiben más is, de ebben az összetalálkozásban, a nagy koncepciónak ebben az összhangzásában, a kossuthi ma- ! gyár külpolitika. B beruházási törvényjavaslat még a nyári szünet előtt tárgyalás alá kerül Búd János pénzügyminiszter a napokban tartott nagy beszéde során bejelentette, hogy az egyes minisztériumok mily szép beruházási programot dolgoztak ki. Egy • későbbi beszélgetés során azt is kinyilvánította, hogy a beruházási törvényjavaslat gazdag programját még a Ház nyári szünete előtt le akarja tárgyaltatni, ami azáltal válik lehetővé, hogy a kormány számítása szerint az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény- javaslat tárgyalása előreláthatólag két-három ülésnapnál többet nem fog igénybe venni. Mindenki örömmel fogadja ezt a pénzügyminiszteri ígéretet, különösképpen pedig a nehézségekkel küzdő magyar gazdasági élet. A beruházások nagy jelentősége nemcsak abban áll, hogy kőzszük- ségleteknek tesz eleget a program végrehajtása, hanem abban is, hogy nagy összegeket juttat vissza az adófizető polgárság kezeihez, amely az utóbbi esztendők során derekasan kiveszi a részét a terhek viseléséből. Sok kritika hangzott el a pénzügyminiszter politikáját illetőleg ellenzéki oldalról s ezek a kritikák gyakran kiterjeszkedtek a kormány egész pénzügyi és gazdasági koncepciójának bírálatára. Ezekre nagyon helyesen megfelelt Búd pénzügyminiszter, mikor épen nagy beszéde során kijelentette, hogy lehetetlenség egy évtizedeken át kiépített gazdasági egységet máról holnapra széjjeltörni anélkül, hogy a gazdasági élet ezt meg ne sinylené. A kormány igenis mindent elkövet a magyar gazdasági élet fellendítése érdekében, hiszen aza célja, hogy az ország gazdaságilag is iehetőleg erős legyen. Hogy a valóság a vágyak mögött maradt, ez nem speciálisan magyar hiba, nem valami téves koncepció okozza ezt a kormány gazdasági elgondolásában, hanem jórészben olyan nehézségek, amelyek a háború és az azt követő világkrizis folytán minden országban általánosak és megállapíthatók. Nemcsak a kis Magyarország, amelynek nehézségeit még tetézik a szörnyű módon megállapított trianoni határok, ha nem a nála sokkal hatalmasabb Anglia, Amerika, Németország is hogy csak a legnevezetesebbeket említsük, gazdasági nehézségekkel küzdenek, ami világos bizonyíték arra, hogy itt tényleg az általános gazdasági egyensúly megrendülésének tényével állunk szemben. A kritika bajnokainak meg kell gondolni azt, hogy Magyarországot a háború szörnyű erőfeszítései kiszipolyozták, a trianoni béke elszakította mindazokat a vidékeit, ahol erdőségeink és bányáink feküdtek, az utódállamok ellenséges érzülete megakadályozta előnyös gazdasági szerződések kötésében, a kommün rémuralmát követő román megszállás kirabolta s igy, ha volt valaha ország, amelynek szerencsétlen és hátrányos körül-
