Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-04-18 / 29. szám
Ötvenkücncedik évfolyam. 29. Mám. Sátoraljaújhely, 1928. április 18 Megjelenik hetenként kétezer eserdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. adv) ] Zemplén POLITIKAI HÍRLAP El5fizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. siám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. uám. Hiszek egy jlstenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Felszisszen a Temps a francia külügyminisztérium félhivatalosa, hogy Lengyel- ország külügyminisztere Za- leszki tárgyalásokat folytatott Milánóban a Dúcéval. Abszurdumnak mondja még feltételezni is, hogy Lengyelország Magyarország kedvéért feláldozza a román szövetséget, hiszen Legyelország szövetsége Franciaországgal és Romániával a kisantanttal való együttműködésen alapszik a status quo fenntartására. De még inkább az idegesség tüneteit viseli magán a francia nyugtalanság akkor, amikor Lengyelországról azt állítja, negativ módon ugyan, hogy teljesen valószínűtlen a feltevés, miszerint Lengyelország a revízió gondolatával komolyan foglalkozna. Ki is fejli a francig félhivatalos, hogy miért nem lenne jó Lengyelországnak barátságos uj utakat keresni Magyar- országgal s természetes, hogy egyidejűleg Olaszországgal. Saját, legfontosabb érdekei ellen intézne Lengyelország támadást, mondja a Temps, miután a status quo fentartá- sában elsősorban Lengyelország van érdekelve. Rosszul érvel, tévesen következtet a francia okoskodás, mert Lengyelországnak az állampolitikai, diplomáciai és gazdasági relációi mind a barátság mel lett tanúskodnak s a szükségszerűség logikájával fordítják ezt a magyar nemzettel barátságos államot Olaszország és Magyarország felé. Köztudomású az az évszázados meleg baráti viszony, sőt ezen túl az államjogi közösség, ami Magyarország, valamint Erdély és Lengyel- ország között fennállott és szimpátiában mai napig is fennáll mindkét nemzet részéről. Zaleszki tárgyalásai igenis arra irányulnak, ami Lengyel ország érdeke, ami a lengyel nemzet szimpátiájában gyökerezik, hogy a lengyelek megtalálhassák azt a baráti légkört a magyarsággal, amelyet élet- érdekei, a k,éí nemzet sokban közös múltja, történetüknek hősies hasonlatosságai jelölnek meg. Lengyelországnak a tárgyalásai arra a célra irányulnak, hogy az életképtelen és mindinkább hatástalanná váló kisantahíszövetség helyébe, mely csak a rabtartás félelmére és igazságtalanul koholt érdekeire támaszkodott Magyar- országgal szemben, uj szövetségek, uj és életképes, állam- politikai szempontból termékenyebb alakulatok jöhessenek létre, melyeknek egyik bázisa Olaszország és Magyar- ország mellett éppen Lengyel- ország lenne. A három állam között, melyeknek egyike ma Európa egyik legíejlődőbb és íegkonszolidáltabb hatalma érzelmi és érdekközösségek vannak, amik a Duna medence politikájának sarkpontjaivá kell vétségnek helyébe, mely csak azért jött létre, hogy a Magyarországtól elorzott területeket a közös rablás cinkossága alapján, állig fegyverben állva megtarthassa. A kisantantnak nem volt más célja, mint a Franciaor szág által neki juttatott nem éppen dicső, zsandárszerep betöltése. Sans hier, sans de- main alakult ez a kis érdekszféra, anélkül, hogy tegnapja lett volna s anélkül, hogy a holnapra Európa érdekei szem pontjából a zsandárszerepen kivül bármely pontra támaszkodhatott volna. A milánói tárgyalások uj csoportosulások kezdetét jelentik, melyek nem egy legyőzött s földretepert nemzet ellen irányulnak, kizárólagosan, mint a kisantantszövetség, de Európa egészséges jövőjét és a nemzetek létjogát tartják természetes érdekek és vonzalmak alapján szem előtt. hogy válljanak, annak a szöVárosi hozzájárulás az államrenMg fentartásához A parlamenti tárgyalás alatt álló állami költségvetés nagyon közelről érdekli a városok háztartását is. De különösen érdekli a városokat az az előkészítés alatt álló intézkedés, mely a városokban szervezett állami rendőrség személyi kiadásainak egy bizonyos hányadát — állítólag húsz százalékát — hárítaná át a városi háztartásokra. A városok kongresszusát máris foglalkoztatja ez a kérdés s a kongresszus állandó bizottsága tegnap tartott ülésében foglalkozott a tervvel. A tanácskozáson erős aggodalmak jutottak kifejezésre, mert megállapítást nyert, hogy azon jövedelmek, amelyekre a vá rosok háztartása van alapítva, mint a forgalmi adó és a kereseti adó, í az utóbbi időben meglehetősen j leapadtak s a háztartások nem | bírnak el újabb terheket. I Teljesen jogos és saját érdekeik szempontjából kötelességszerü, ha a városok érdekeik szempontjából komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel is, ami elválaszthatatlan kapcsolatban van a városok anyagi helyzetével. Ezt a kérdést azonban elsősorban és főként anyagi vonatkozásában kell megítélni s ebből a szempontból tekintjük mi is, azzal a kötelezettséggel, mellyel városunk életbevágó érdekeinek tartozunk. Való, hogy békében a város maga tartott fenn rendőrséget, de igen nagy az ut odáig s még nagyobb a különbség a békebeli meg a trianoni Ujhely helyzete között. Mennyire más ma a helyzet — fejtegetnünk nem szükséges, — csak arra kell rámutatnunk, hogy az élet terhei megso- j kasodtak, a közterhek sulyosod- tak, a jövedelmi források megcsappantak s a pótadó 50 százalékban maximáltatott. Újabb terhek viselésére tehát ma már Ujhely teljesen képtelen vagy csupán akkor képes, ha az állam újabb jövedelmi forrásokat biztosit a városnak. Ez lehet egyedüli álláspontja a városnak e kérdésben s hinnünk kell, hogy ez az álláspont méltánylásra és megértésre fog is találni. Különösen Ujhellyel szemben, mely mint határszéli, jövedelmező területeinek nagy részétől megfosztott város, minden kivételes elbánásra jogosult és rászorult. fi bodrogközi járás gyümölcstermesztési akciója Dr. Osváth Dezső, a járás fő- szolgabirája április 12-én Ricsére értekezletre hivta egybe járása községi és körjegyzőit a községi faiskolákról szóló uj vármegyei szabályrendelet ismertetése, a járás gyümölcsészeti kérdéseinek megtárgyalása és egyéb közigazgatási folyó ügyek elintézése céljából. A közig, bizottság rendelkezése folytán ezen értekezletre a vármegye faiskola-felügyelője, mint előadó meghivatott. A gyűlésen dr. Novy Ferdinánd gazdasági felügyelő is résztvett. Megállapítást nyert, hogy a járás egész területe kiválóan alkalmas a gyümölcstermelésre, mely azonban ezidőszerint a gyümölcs- termesztés szempontjából kiváló Riese, Zemplénagárd és Révleányvár községekben is teljes mértékben el van hanyagolva és ezért jövedelmezőség szempontjából ez a gazdasági ág igen jelentéktelen. E járás gyümölcstermesztő községeire hangsúlyozottan rá kell olvasni azt a közmondást: „Permetezz, vagy add meg magad.“ Elhanyagolt, rettenetesen vértetves almafák éktelenkednek határaikban, bizonyítva a múlt mulasztásait. Nevelni, oktatni kell a népet az Isten, a haza szeretete s az ABC tudománya mellett a kenyéradó gazdasági ismeretekre is; meg kell törni e téren az apák maradiságát, hogy gazdasági jólétet teremtsünk. A gyümölcstermelést e járásban ki kell emelni mai elhanyagoltságából. Erre kiválóan alkalmasak a gazdasági továbbképző népiskolákkal kapcsolatos községi faiskolák. A járás főszolgabirája, jegyzői s tanítói kara teljes mértékben át- érezte ezt, innen magyarázható az a tény, hogy a járás minden községében megfelelő terület jelöltetett ki faiskolai célra s egyes helyeken már is megindult a gytí- mölcsészeti tanfolyamot végzett tanítók vezetése mellett a faiskolai telepítés. Cigánd 2000 Q-ölet látott el elsőrendű drótháló kerítéssel faiskolai célra; Láca náddal kerítette be faiskoláját (ottani nyelvjárás szerint nádkőfallal), itt őszre szép oltványok is lesznek már; Kisrozvágy a folyó tavaszon kerítette be faiskoláját; Nagyroz- vágy, Karcsa, Pácin, Riese, Dámóc, BgT3T©s ezárrr Ära IO fillér
